A rendőri brutalitás ellen indult, erőszakba torkolló tüntetéssorozat továbbra is feszültségben tartja egész Amerikát. Egy Los Angeles-i imaházat is vandáltámadás ért.
Kijárási tilalommal, a Nemzeti Gárdával és fokozott rendőri jelenléttel is próbálkozott több metropolisz — Los Angeles, Atlanta, Chicago, New York és Philadelphia — vezetője is enyhíteni a napok óta tartó erőszakhullámot.
Ennek ellenére a szombat nem volt különb az előzőeknél: ismét bosszús, frusztrált és erőszakos tömegek randalírozásáról jelentettek hírügynökségek szerte Amerikából.
A hét lején egy brutális rendőri beavatkozás következményében elhunyt afrikai-amerikai férfi, George Floyd halála miatt tüntetők az ország különböző nagyvárosaiban vonultak utcára.
Több ezren folytatták a gyújtogatással, rablással, megfélemlítéssel kísért tüntetéssorozatot amellyel arra próbálták felhívni a figyelmet, hogy továbbra sem hajlandóak beletörődni abba, hogy Amerikában a rendőrség előítélettel közelít a fekete-amerikaiakhoz.
Mint ismert az elmúlt 10 évben számos alkalommal esett meg az, hogy rendőröket kellett felelősségre vonni azért, mert azok erőszakos, és több ízben halállal végződő túlkapással viszonyultak színesbőrű letartóztatottjaikhoz.
A mostani eset egyik különlegessége, hogy a koronavírus okozta világjárvány — amely több tízezer halálos áldozatot szedett Amerikában — után első ízben vonultak tömegesen emberek az utcákra. Mindezzel kapcsolatban több egészségügyi szakértő is aggodalmát fejezte ki, hiszen
a tüntetők közül többeknek nem volt maszkjuk, és láthatóan a távolságtartással sem törődtek, így akár könnyebben terjedhet közöttük a koronavírus.
Minnesota állam (ahol Floyd meghalt) mellett öt másik állam kormányzója jelentette be, hogy a Nemzeti Gárda segítségét kéri. Az AP hírügynökség összesítése szerint szombat estig 17 nagyvárosban összesen több mint 1400 embert tartóztattak le az erőszakos zavargásokkal kapcsolatban.
Indianapolis belvárosában egy felderítetlen lövöldözésben egy ember meghalt. Philadelphiában 13 rendőr sebesült meg, miután tüntetők rendőrautókat gyújtottak fel.
New Yorkban csak szombaton több mint 200 demonstrálót vettek őrizetbe. Különösen Brooklynban volt veszélyes a helyzet, ahol a tüntetők Molotov-koktélokat hajigáltak, többek között egy rendőrörsre is.
A coloradói Denver és az oregoni Portland polgármestere szintén kijárási tilalmat rendelt el, miután a demonstrálók mindkét városban ablakokat törtek be, üzletek ajtóit feszítették fel, és összecsaptak a rendőrökkel.
Gyűlölködés helyett megbékélésre szólított fel Donald Trump amerikai elnök a floridai Kennedy Űrközpontban mondott beszédében szombaton. Az elnök szerint „igazságszolgáltatásra van szükség, nem káoszra”, hozzátéve: George Floyd halála súlyos tragédia, de szerinte éppen az elhunyt férfi emlékét gyalázzák meg „a lázongók, a fosztogatók és az anarchisták”.
„Kormányom meg fogja fékezni az erőszakos csőcseléket.”
— fogalmazott Trump, aki szerint az erőszakért elsősorban a „radikális baloldal” a felelős. A The Times of Israel az Antifa szervezetet nevezte meg mint lehetséges hivatkozási alapot az amerikai elnök mondandójához.
William Barr igazságügyi miniszter szombati sajtókonferenciáján úgy fogalmazott, hogy a szélsőbaloldali és anarchista csoportok „foglyul ejtették a tüntetéseket”.
Érthető a feszültség a Fehér Ház közszolgáinak hangjából: tovább romlott ugyanis a biztonsági helyzet a fővárosban. A Fehér Ház körül négyes sorban álltak az állig felfegyverzett rohamrendőrök, miközben egyre több tüntetővel kellett farkasszemet nézniük.
Los Angelesben több mint 500 embert tartóztattak le, Eric Garcetti polgármester szombat estétől szintén kijárási tilalmat rendelt el. Ezzel együtt a városban több boltot fosztottak ki egy bevásárló központban miután felgyújtották az ott lévő rendőri állást. Ráadásul vélhetően az előző nap
egyeseknek egy városi zsinagóga is útjában állt: az Arutz Sheva friss híre szerint vandál módon Izrael-ellenes graffiti firkákkal gyalázták meg Los Angeles legrégebbi zsidó imaházát.