A koronavírus-veszély nem múlt el, a készültséget fenn kell tartani – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A védekezés eredményességében Magyarország más, jobb anyagi helyzetben lévő országokat is felülmúlt – állította.
A kormányfő hangsúlyozta: a veszély nem múlt el, az emberek közötti védőtávolságot be kell tartani, a járványügyi készültséget fenn kell tartani, az operatív törzs is folytatja munkáját. A védekezésről azt mondta: „nálunk (…) jobb anyagi helyzetek között élő országokat is messze felülmúltunk a védekezés minőségében és eredményességében”.
A kulcs a fegyelem és az összefogás volt, a baloldal azonban „lépten-nyomon belekötött a kórházakba, a védekezést irányító szakemberekbe”, most viszont „szégyenszemre elkulloghatnak a kertek alatt” – fogalmazott.
A rendkívüli jogrend elrendelését az egyik legjobb döntésnek minősítette,
mert így a kormány időben tudott döntéseket hozni, nem kellett bemenni egy rendelettel a parlament elé, és „ezzel a baloldali ellenzékkel huzakodni”, hanem akár egy órán belül lehetett reagálni.
Úgy összegzett: „van okunk az örömre”, mert a sikeres védekezés több ezer idős ember életét mentette meg. Megjegyezte azt is: a járványügyi védekezés miatt olyan emberek is életben maradtak, akik az influenzába belehaltak volna.
A gazdasági intézkedésekkel kapcsolatban Orbán Viktor kiemelte: több mint egymillió dolgozó munkahelyének megmentésében, megtartásában sikerült valamilyen kormányzati segítséget nyújtani. A csütörtöki adatok szerint valamivel több mint 101 ezren vannak munkanélküli segélyen, továbbá 71 ezren vannak, akik több mint három hónapja elveszítették a munkájukat, és hiányzó jövedelmük kipótlását kérték.
Mindezek alapján arra számít, hogy noha lesz egy statisztikailag nehéz április, de a gazdasági intézkedések „hasítanak”, és várakozása szerint „sokkal gyorsabban fogunk visszatalálni a korábbi gazdasági teljesítmény színvonalára, mint azt korábban gondoltuk”.
„Ennek a lépéseit is látom” – mondta, tájékoztatva, hogy
létre is hoz egy a járványügyi operatív törzshöz hasonló, szakemberekből álló testületet, amelynek várhatóan ő irányítja majd a munkáját, és a következő hónapokban minden energiájukat a munkahelyek megvédésére, a gazdaság újraindítására fogják fordítani, és a 13. havi nyugdíj visszaépítése is megtörténik.
A rádióinterjúban szó volt a tranzitzónák ügyéről is, amellyel kapcsolatban a miniszterelnök úgy fogalmazott: „feléledtek a brüsszeli bürokraták”, nemcsak Magyarországra, hanem egész Európa biztonságára nézve is „veszélyes döntést” hoztak az Európai Bíróságon, mert – mivel Görögország nem tudja – Magyarország védi az unió határait is. Megjegyezte: 130 ezren tartózkodnak jelenleg a balkáni útvonalon, nagy részük a magyar határra fejt majd ki nyomást, tehát „nehéz hónapok előtt állunk”.
A magyar szabályozás szerint ezentúl – mivel bezárnak a tranzitzónák – „a kerítésen kívül” kell majd várakozniuk a migránsoknak. Ha valaki közülük be akar jönni Magyarországra, ezt a magyar nagykövetségeken tudja igényelni – közölte, úgy értékelve: ez a migránsoknak rosszabb, mint a korábbi állapot, „de ha a brüsszeli bürokraták így akarják, akkor ezt az igényüket teljesíteni fogjuk”. Arra számít ugyanakkor, hogy a brüsszeli bürokraták ebbe is belekötnek majd, ők ugyanis azt akarják, hogy a migránsok Magyarország területén várakozhassanak.
Az azonban nem fog előfordulni, hogy Brüsszelben azt mondják, menekültkérelmet benyújtó ember ellenőrzés nélkül tartózkodhasson Magyarországon – jelentette ki Orbán Viktor.
Egy jó példája annak amikor magukat okosnak hívő emberek ártanak azoknak akiknek úgymond segíteni akarnak. Jellemző példája az olyan gondolkodásnak amikor előre nem mérik fel tetteiknek esetleges következményét. Migráns innentől kezdve csak a magyar határtól messze levő követségre adhat be kérvényt.
Az azilym védöhálót csak a politikai menekülteknek ad,meg a Genf-i Konvenció megitélésének szellemébe akár egy diplomáciai testület hivatalos követségén , vagy az Európai Unió határzónájában , amiért a nagyhatalom EU és ENSZ világszervezet felel…Az emigránsnyomás és ennek óriási czunami-hullám megállitása´´at egyedül a szociálliberális világrend határozatának az ú n Barcelona-i Szerzödés 1975 felmondásával lehetséges , amely megszüntetheti a modern rabszolgaa és emberkereskedelmet a jóléti társadalmakban és a bevándorlók összevegyitését ha van , ha nincs politikai okuk a védöháló alkalmazásának . Ez maga után vonja a Schengeni szerzödésben meghatározott szabad munkaerö és árúforgalom mozgását is a tagállamokban.
Ezek a szerződések nem népvándorlás nagyságrendű migrációra köttettek ezért újra kellene gondolni őket. Ahhoz azonban joga van minden államnak, hogy megvédje magát olyan invázióktól amik megváltoztatnák az etnikai, kulturális, civilizációs, politikai összetételét az országnak. Erre jó példák pl. India amiből Pakisztán így vált ki, Miamar kishíján erre jutott, Libanon ahol a bevándorló palesztin tömegek felborították a korábbi egyensúlyt.
Végsősoron az egyén humanitárius szempontjaira hivatkozva országokat, népéket lehetetlenítenek el arra kényszerítve őket, hogy feladják történelmüket, kultúrájukat, vallásukat azaz a civilizációjukat. Tanulni kellene a nyugat római birodalom bukásából.
A Római Birodalmat semilyen más hatalom nem fejlesztette le , mint önmagát polgárainak életvitele miatt…Elvileg ma is ez a Nyugat önromboló politikája aminek 100.évében meghatározta történelmét és az elkövetkezö konfliktusokat is elöidézte a civilizációk összecsapásában…A szerzödések egy nyitány Nyugat és Kelet között 1989 utáni átreformálásoknak a kapitalista nyugat és a kommunista kelet és ezek államrendszerei között…Sajnálatosan a nyugat szabadsága aláasa ennek nagyszerüségét ahogy kisiklik menetéböl…Ennek vagyunk tanúi !
Amellett amit az lett a veszte, hogy befogadta a és állampolgárságot adott a germán törzseknek amik aztán a nyugat római birodalmat megsemmisítették
„A Római Birodalom nyugati felének hanyatlása 395-ben, a két birodalomrész szétválása után felgyorsult. A barbár népek támadásai ellen nyugat és kelet nem tudott közösen fellépni, hanem egymás kárára egyeztek meg az egyes vándorló népcsoportokkal. A Nyugatrómai Birodalom sorra elveszítette provinciáit, így Pannoniát és Britanniát is, sőt a birodalomba befogadott nyugati gótok királya, Alarik Itália ellen fordult, és 410-ben kifosztotta Rómát, amelynek földjét 800 esztendeje nem taposta ellenség. A vizigótok Dél-Galliában telepedtek meg, a Geiserik vezette vandálok pedig végigvonulva Hispanián Észak-Afrikában vetették meg a lábukat, és Karthágót tették meg fővárosuknak (439). 451-ben Attila hunjaival és szövetségeseivel együtt már a Rajnán kelt át, és rohamát csak nagy nehezen állította meg a birodalom egyik utolsó nagy formátumú hadvezére, Aëtius, a birodalom területén megtelepült germán királyságok segítségével.”
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/a_nyugatromai_birodalom_bukasa/
Jól teszik a Magyarok hogy nem engednek be senkit. A schengeni hataron kívül érkezőkkel semmilyen pozitívumot nem tudunk felmutatni se mi (Németország) se más.