Exodus-hatással számolnak Tel-Avivban

A világjárvány okozta gazdasági krízishelyzet miatt a város vezetői Tel-Aviv fiatal lakosainak elvándorlását is elképzelhetőnek tartják.

Ron arra számít, hogy az irodák be fognak zárni, és a fiatalok el fogják hagyni a várost – ő egy kicsit apokaliptikus.

— fogalmazott a Ynetnews-nak adott interjújában Tel-Aviv polgármester-helyettese, aki ezzel a szokatlan őszinteséggel saját főnökét, Ron Huldai főpolgármestert jellemezte.

Meital Lehavi nincs egyedül a városházán azok között, akik nem osztják Huldai álláspontját. A demokratikus hatalomgyakorláshoz szokott Izraelben ezzel együtt most, hogy hamarosan ismét visszatérhet a város a normálisabb kerékvágásba, többféle forgatókönyvön is dolgoznak azért, hogy a lehető legkevesebb veszteséggel hagyják maguk mögött a pandémia hatásait.

Ahogy a Neokohn is közölte: Tel-Aviv városvezetése nem várta ki a kormány felhatalmazását, és az államilag tervezettnél valamivel korábban, már a múlt héten engedélyt adott arra, hogy újranyithassanak éttermeik és kávézóik – persze szigorú feltételek mellett.

Tel-Aviv nem vár tovább, jövő héttől kinyithatnak az étteremek, kávézók

A kormány engedélye nélkül is kinyithatnak Tel-Avivban a vendéglátósok a jövő hét végétől, mert a polgármester szerint minden feltétel adott az újranyitáshoz, szigorú feltételek mellett.

Huldai főpolgármester előzetes aggodalmának az lehetett az alapja, hogy a vendéglátóiparra is épülő metropoliszban a külföldi turisták kiesése miatt rengeteg fiatal alkalmazott nem lesz képes annyi bevételhez jutni, hogy fedezhesse költségeit, elsősorban a városban ismert magas albérleti árakat.

Ezen felül a másik fontos réteg a fiatal családosok azon köre, akik kisgyermekeik oktatása miatt kényszerülhetnek most arra, hogy más otthont keressenek maguknak. A városban ugyanis csillagászati ára van a hat éves kor alatti oktatási rendszernek. Nem ritkán egy-egy óvodai szolgáltatásért 5000 sékelt — közel fél millió forint — is elkérnek havonta.

Nem ez lenne az első exodusa Tel-Avivnak. 1960 és 1980 között drámaian csökkent a város lakosságának száma. Azonban a start-up nemzet „főhadiszállása” imázs és a város izgalmas atmoszférája 1990 után újra vonzóvá tette Tel Avivot. Nem véletlen, hogy ma a világ legdrágább városai között emlegetik.

— emlékeztet az izraeli lap.

Fotó: The Times of Israel

Egyelőre még nem látszik beigazolódni a főpolgármester pesszimizmusa — legalább is a város oktatásáért felelős egyik munkatársa szerint. Shirley Rimon-Bracha szerint az iskolák és óvodák pár nappal ezelőtti újranyitásuk után  továbbra is „telt házzal üzemelnek”.

Kétségtelen, hogy a város hatalmas kihívásokkal szembesül most. (…) Ahhoz, hogy túléljük mindezt, a városnak be kell fektetnie a fiatal családokba azért, hogy itt maradhassanak, és továbbra is tudják állni a költségeiket.

— mondta a lapnak Tzipi Brand, a város óvoda és bölcsöde rendszeréért felelős képviselője.

Brandt ennek érdekében olyan megoldásokkal állt elő, hogy több nagyobb közösségi terekben és sokkal kifizethetőbb áron szolgáltasson a város oktatási programokat fiatal családok számára.