Egy friss izraeli felmérés szerint közelebb kerültek egymáshoz, ugyanakkor a haredi közösség és az izraeli társadalom többi része közötti kapcsolatok érezhetően sérültek.
Az Izraeli Demokrácia Intézet (IDI) vasárnap kiadott felmérése szerint a koronavírus-krízis javította a zsidók és az arabok közötti kapcsolatokat. Úgy tűnik azonban, hogy a haredi (ultra-ortodox) közösség és az izraeli társadalom többi része közötti kapcsolatok sérültek – írja a The Jerusalem Post.
A közvélemény-kutatás szerint a lakosság többsége (57%) véli úgy, hogy a zsidó-arab kapcsolatok javultak. Nemzetiség szerinti bontásban az arabok még nagyobb javulást érzékeltek (65%), mint a zsidók (57%).
Ugyanakkor, amikor az ultra-ortodoxok és a társadalom többi része közötti kapcsolatok megítélésére kerül a sor, már eltérő kép bontakozik ki. A lakosság mintegy 62%-a – az arabok 57%-a és a zsidók 63%-a – állítja, hogy a koronavírus-krízis mérsékelten vagy akár súlyosan megrongálta ezt a kapcsolatot.
Az elmúlt hónapokban a legmagasabb fertőzési arány az olyan haredi környékeket jellemezte, mint Bnei Brak vagy Jeruzsálem, ideértve Eladot, Modi’in Illitet és további helyeket is. Az Egészségügyi Minisztérium szerint jelenleg mind Bnei Brak, mind Jeruzsálem fertőzöttségi szintje kisebb 1%-nál.
Az IDI szerint a javulás a kapcsolatok egy másik területére, a rendőrség és a társadalom viszonyára is érvényes. A közvélemény-kutatás jelentős javulást (51%) mutatott a koronavírus eredményeként. A zsidók 52,5%-a érzékel fejlődést, az arabok körében 45% vélekedik ugyanígy.
A zsidó politikai táborok szerinti szegmentáció azt jelzi, hogy a baloldalak mindössze 37%-a gondolja úgy, hogy a kapcsolat javult, szemben a centristák 56,5%-ával és a jobboldal körében mért 54%-kal.
A közvélekedés szerint azonban a koronavírus-krízis károsította a kormány és a nyilvánosság közötti kapcsolatokat, annak ellenére, hogy az IDI közvélemény-kutatása azt mutatja, hogy a lakosság 63,2%-a szerint a kormány jó munkát végzett a válság egészségügyi aspektusainak kezelésében.
A lakosság nagyjából 60%-a szerint sérültek a kormány és a társadalom között fennálló kapcsolatok. Azon zsidók aránya, akik úgy gondolják, hogy a kapcsolat sérüléseket szenvedett, meghaladja az arabok arányát – 52,5% 45%-kal szemben.
Az IDI által kiadott közlemény szerint az eltérés magyarázata az lehet, hogy az arab közösség körében a kormányzattal való kapcsolataik értékelése már a vírus kitörése előtt rosszabb volt a többségi társadalomra jellemzőnél, ezért az azóta bekövetkező károkat is valamivel kisebbnek ítélték. A politikai táborok szerinti szegmentálás azt mutatta, hogy a károkat a baloldalon tartják a legsúlyosabbnak (87%).
A Midgam Intézet által az IDI megbízására elvégzett felmérés során 769 18 éves vagy idősebb férfit és nőt kérdeztek meg április 30. és május 3. között. A hibahatár +/- 3,7%.
Egy másik, szintén a Midgam Intézet vezetője, Mano Geva irányításával szombaton elvégzett felmérés azt mutatta, hogy a közvélemény 74%-a gondolja, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök jól kezeli az egészségügyi válságot – a jobboldali szavazók 88%-a, míg a balközép szavazók 58%-a vélekedik így.
Ez utóbbi felmérés szerint a megkérdezettek 72%-a gondolja úgy, hogy az Egészségügyi Minisztérium főigazgatója, Mose Bár Sziman Tov jó vagy nagyon jó munkát végzett.
Jákov Litzman egészségügyi minisztert ugyanakkor kevésbé kedvezően értékelték. A válaszadók mintegy 67%-a nyilatkozott úgy, hogy szerinte nem jól teljesít.
