A koronavírus-járvány okozta krízis sokakból a legrosszabbat, másokból a legjobbat hozza elő, hiszen látunk orvosokat, nővéreket, kutatókat, élelmiszerbolti eladókat, rendőröket és másokat, akik egészségüket kockáztatják más emberekért – írja szerkesztőségi cikkében a The Jerusalem Post.
És persze láttunk olyanokat, akik önzésből vagy haszonszerzésből próbálnak ügyeskedni, veszélyeztetve saját maguk és mások életét. Mindemellett látjuk az ultraortodox zsidó közösségek elleni sztereotípiák felerősödését is – írja a lap.
„Súlyosan elítélem az ultraortodox közösség elleni izgatásokat, melyek veszélyt jelentenek mindannyiunkra és egészségügyi intézményekre” – fogalmazott Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap egy Twitter-üzenetben. „A koronavírus nem szelektál vallásos vagy vallástalan, zsidó vagy arab közt. Mi sem. Együtt kell megvívnunk ezt a háborút!”
Bár ne kellett volna ezt az üzenetet kiküldeni! Az, hogy mindannyian együtt vagyunk veszélyeztetve, olyan alapvetés, melyre nem a miniszterelnöknek kellett volna felhívnia a figyelmet – emlékeztet a szerkesztőségi cikk.
Netanjahu azt követően küldte ki üzenetét, hogy péntek este az izraeli 12-es csatorna hírműsorában Rina Matzliach, egy neves újságíró általánosított a haredi (ultraortodox) közösségekkel szemben amikor azt mondta „legtöbbjüket nem érdeklik az állami törvények”, majd hozzátette, hogy „az állam és a haredi közösségek viszonya alapjában kell megváltozzon.”
Nem Matzliach az egyetlen ezzel a véleménnyel. Korábban Natan Zahavi, neves rádiós műsorvezető írta Facebook oldalára: „az egyetlen dolog, amitől hinni tudnék Istenben, ha Litzman (ultraortodox egészségügyi miniszter) megkapná a koronavírust.” Az üzenetet az éles kritika miatt később Zahavi törölte.
Elképesztő volt látni annak a társadalomnak a gyűlöletét az ultraortodox közösséggel szemben, mely társadalom az élet minden más területén a lehető legnagyobb fokú toleranciát mutatja, legyen szó melegekről, bevándorlókról vagy bárki másról – írja a The Jerusalem Post.
A koronavírus azonban kihozta az emberekből a korábbi ellenérzését azok ellen, akiknek életvitele sokak szemében maradi. Persze a haredi közösségek is elkövettek számos súlyos hibát, amikor későn és nem megfelelő módon kezelték a járványügyi előírásokat.
Azok a képek, melyek különböző, nagy vendégsereggel megtartott esküvőkön vagy közösségi imákon készültek, joggal borzolták az emberek kedélyét, csakúgy, mint különböző rabbik nyilatkozatai, miszerint a jesiváknak (rabbinikus szemináriumoknak) folytatniuk kell működésüket a járvány ellenére is.
Ugyanakkor azok a fényképek, melyek Tel Aviv tengerpartján strandoló emberek tömegeit mutatták közel sem idéztek elő ekkora méretű felháborodást – emlékeztet a lap.
Amikor Bnei Brákot, egy jellemzően hárédi zsidók lakta várost lezárnak és kijárási tilalmat vezetnek be, sokan hajlamosan rögtön azt gondolni, biztosan azért történik mindez, mert annak lakói nem tartják be az egészségügyi szabályokat és rendeleteket. Azonban ez nem feltétlenül igaz. Az ilyen városok veszélyeztetettsége azért is óriási, mert azokat igen sűrűn lakják és nincs mód az egyéni esetek izolációjára.
A koronavírus mindenkire egyaránt veszélyes, a haredi lakosságra is. Sok társadalmi és kulturális oka van annak, hogy az ultraortodox lakosság túl lassan és késve reagált és ennek árát súlyosan megfizetik. A feladat most az, mindannyiunk számára, hogy segítsük őket, úgy, ahogy a kormány is segíteni igyekszik. Nem most van itt az idő arra, hogy bűnbakot keressünk – írja a The Jerusalem Post szerkesztőségi cikke.
