Nagy a járványveszély, az országnak segítségre és a tűzszünet fennmaradására van szüksége.
Mark Lowcock, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkár-helyettese hétfőn azt mondta a New York-i székhelyű Biztonsági Tanácsban, hogy a fertőzöttség tíz megerősített szíriai esete és az egy ottani halálos áldozat csak a jéghegy csúcsa az országban, és más országok helyzetéből következtetve a járványnak várhatóan katasztrofális következménye lesz a háború sújtotta országban, főleg a legvédtelenebb közösségekben.
A szíriai egészségügyi ellátórendszer rossz állapota hátráltat minden olyan erőfeszítést, amely a fertőzöttek felderítésére, a járvány terjedésének akadályozására és a betegellátásra irányul. Felhívta a figyelmet arra, hogy a múlt év végén az ország kórházainak és más egészségügyi intézményeinek csak a fele működött teljes körűen.
De akadály az is, hogy egészen a közelmúltig, amikor megtiltották a tartományok közötti mozgást, nagy volt a lakosság mobilitása. Zsúfoltak a menekülttáborok, kevés a vírus elleni védekezéshez szükséges eszköz, a gyógyszer és a lélegeztetőgép.
A harcok alábbhagytak, de a háborús feszültség továbbra is érzékelhető – közölte Lowcock, akinek beszámolóját Geir Pedersen, az ENSZ szíriai különmegbízottja egészítette ki.
Március közepén volt kilenc éve, hogy elkezdődött a szíriai konfliktus. Az ország 2011-ben számolt lakosságának több mint fele menekült el azóta otthonából. Ma több mint 11 millió szíriainak – köztük csaknem 5 millió gyereknek – van szüksége humanitárius segítségre, és több mint 8 millió élelemhiánytól szenved, ami 20 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. Félmillió gyerek súlyosan alultáplált.
A BT hétfő esti ülése végén – amely videokapcsolaton keresztül folyt – közleményt adott ki arról, hogy továbbra is aggasztó a szíriai humanitárius helyzet, és nagy a járványveszély, az országnak segítségre és a tűzszünet fennmaradására van szüksége.
| Az Európai Unió mintegy 240 millió euróval segíti a menekülteket befogadó, Szíriával szomszédos országokat a koronavírus-járvány elleni küzdelemben – olvasható az Európai Bizottság keddi sajtóközleményében.
„A szíriai menekülteket befogadó országok – Jordánia, Libanon és Irak – a koronavírus-járvány miatt még nehezebb helyzetbe kerültek. Az unió segélycsomagja a szolidaritás jele ezen államok felé” – mondta Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos. A támogatás kiegészítő jellegű, amely e három ország egészségügyi, szociális, főként gyermekvédelmi rendszereit hivatott fejleszteni és megerősíteni. A kedden elfogadott 240 millió euróval együtt a régió számára eddig nyújtott segély – a Törökországnak biztosított pénzeszközöket nem számítva – eléri a kétmilliárd eurót. |
A fennálló helyzetben élesen bírálta az ENSZ egészségügyi szervezetének, a WHO-nak a magatartását egy bécsi székhelyű, Közel-Kelettel foglalkozó intézet.
A Mena Watch szakértői szerint a WHO úgy segíti tesztekkel Szíriát, hogy Aszad rezsimjét támogatja, neki juttatja el az eszközöket, és nem veszi figyelembe, hogy a rendszer halogató taktikája miatt például az észak-nyugati, hárommilliós Idlíb térsége ellátás nélkül marad.
Idlíb egészségügyi infrastruktúráját a szíriai és az orosz bombázások (amelyek csak pár hete, tehát már bőven a vírus terjedésének idején történtek) szinte teljesen szétrombolták, és a rezsim legutolsó hadműveletei nyomán újabb egymillió ember kényszerült elmenekülni.
Százezrek élnek túlzsúfolt sátrakban, menedékhelyeken, hideg van, kevés az élelem, mindez ideális a járvány terjedése szempontjából – emlékeztet a Mena Watch, amely szerint a WHO az északkelet-szíriai, kurdok ellenőrizte területeket is magára hagyta (a kurdok uralta északkelet-szíriai területről ez idáig nincsenek hivatalos adatok fertőzöttekről).
A szervezet szerint az Aszad-rezsim eddig is népirtó hadjárataira használta fel az ENSZ segélyeit. Félő, hogy a vírus betörése nyomán várható humanitárius katasztrófát a damaszkuszi rendszer ismét a lakossága elleni háborúra fogja felhasználni, az ENSZ pedig ehhez asszisztál majd – írja a bécsi elemző intézet.
