Enyhülnek vagy durvulnak a fegyveres konfliktusok a járvány idején?

A nagyhatalmak minden energiáját leköti a koronavírus elleni harc, így a harmadik világ országai magukra maradhatnak. 

A külügyi szakértők szerint fenn áll annak a veszélye, hogy az eddig nemzetközileg kordában tartott konfliktusok a járványhelyzet miatt eldurvulhatnak – számolt be a France 24.

Bertrand Badie a francia Sciences Po tanára szerint a járvány igazi „isten áldása” a terror csoportok és a gerilla egységek számára. A szakértő kijelentette, hogy „mikor a hatalmasok elvesztik a hatalmukat, akkor megkezdődik a gyengék bosszúja az erőseken.”

Az elmúlt napokban például Maliban dzsihadista fegyveresek lemészároltak harminc katonát, de a Biztonsági Tanács szinte semmit nem reagált. A szíriai Idliben pedig folytatódnak a harcok. Az elmúlt hónapokat dominálták a szíriai konfliktusról és a diplomáciai tárgyalások szóló hírek, azonban most ezeket mind elsöpörte a járvány.

Ráadásul fennáll a veszély, különösen a Közel-Keleten, hogy a konfliktusok területein is járványhelyzet áll be. Az ENSZ politikai ügyekért felelős főtitkár-helyettese Twitteren azt írta, hogy a vírus Idlib tartományban hatalmas pusztítást végezhet, ami egy okkal több, hogy befejeződjenek a harcok.

Egyes ENSZ tisztviselők abban reménykednek, hogy a kívülről érkező veszély miatt több konfliktusban szünet áll be. Azonban a legtöbb szakértő nem osztozik ebben az optimizmusban.

Egyenlőre a koronavírus elsősorban a fejlett országokat sújtja, amelyek közül, még olyan gazdag országok, mint Olaszország sem képesek megbirkózni a helyzettel. Félő, hogy mi lesz ha a járvány eléri a szegény és számtalan konfliktus sújtotta régiókat.

Egy Jemenben állomásozó ENSZ tisztviselő szerint ha a konfliktusok eldurvulnak akkor hatalmas menekültválságokra lehet számítani.

Az is hatalmas gondot jelent, hogy a járvány akadályozza a potenciális beavatkozást, de a humanitárius segítséget is. Az ENSZ-ben a nagykövetek arról panaszkodnak, hogy az országaik félresöprik a kéréseiket.

„Melyik kormány akarna most energiát fektetni az afganisztáni, jemeni, vagy szíriai konfliktusokba, miközben otthon soha nem tapasztalt gazdasági, társadalmi és politikai válsággal kell megküzdeniük?” – tette fel a kérdést Robert Malley az International Crisis Group igazgatója.