Az izraeli pénzügyminisztérium vezetőhelyettese szerint az izraeli gazdaság idén 2%-ot meghaladó visszaesést produkál majd a koronavírus-járvány miatt, azonban az év második felében gyorsan ismét növekedési pályára tud majd állni – írja a The Times of Israel.
Lev Drucker szerint a legoptimistább becslés is maximum stagnálást jelenthet, a negatív növekedés azonban sokkal valószínűbb. 2019-ben az izraeli gazdasági növekedés 3,3%-os volt, mely még így is elmaradt a korábbi évektől, Drucker előrejelzését egyrészről a nemzetközi gazdasági folyamatokra, másrészről a koronavírus miatti izraeli intézkedések hatásaira alapozta.
„Az izraeli intézkedések hatása először 2,3%-os, majd további 1,7%-ra becsült visszaesést produkálnak, melyekhez ha hozzávesszük a globális gazdasági visszaesés hatásait, a koronavírus GDP 5%-át érintő hatását, akkor több, mint 2%-os egész évre vetített visszaeséssel számolhatunk”
– mondta Drucker, hozzátéve, hogy az évre a vírus előtt 3%-os növekedést prognosztizáltak.
„Legutoljára a 2000-es évek elején volt gazdasági visszaesés és lassú növekedés, azonban gazdaságunk rendkívül erős, bizonyosra veszem, hogy gyorsan talpra áll majd” – vélekedett a szakember.
Az izraeli pénzügyminisztérium számos intézkedéssel igyekszik tompítani a visszaesést, ezek közt vállalkozások számára, állami támogatással felvehető hitelek, az alkalmazottak fizetését garantáló megoldások és az egészségügy részére biztosított többletforrások is szerepelnek.
Ezek eddig mintegy 80 milliárd sékeles kiadást jelentenek, az izraeli nemzeti bank pedig, a járvány okozta visszaesést ellensúlyozandó, 50 milliárd sékeles állami kötvény kibocsátásba kezdett. Tették ezt többek közt azért, mert a vírus megjelenése óta mintegy 750 ezren folyamodtak munkanélküli segélyhez, miután a vírus először a turizmust, majd minden más ágazatot is jelentősen sújtott.
Drucker szerint a krízis és az ellene hozott intézkedések negatívan érintik a költségvetést is, az állam többet fog költeni, mint amennyi bevétele lesz, ez a GDP akár 7%-át is élérheti. Összehasonlításképpen a 2019-es államháztartási hiány 3,7%-os volt, mely jelentősen magasabb az egy évvel korábbi 2,9%-hoz képest.
„Nem mindennapi időket élünk” – mondta Drucker, aki szerint azonban a jelenlegi helyzet nagyban különbözik a 2008-as válság okozta gazdasági visszaeséstől, mert akkor
„strukturális problémák voltak, a pénzpiacok pedig megszűntek működni. A pénzügyi válság hamarosan valódi válsággá vált, mely fiskális válságot is eredményezett, főként Európában.”
A szakértő hozzátette, „ma nincsenek ilyen jellegű strukturális problémák, ezért több okunk van az optimizmusra.”
Drucker elmondta, hogy az izraeli gazdaság nem kell tartson attól, hogy a mostani krízis érzékenyebben érintené, mint más országok gazdaságait: „nincs olyan izraeli gazdasági szektor, melyet más ország hasonló szektorához képest jobban érintene a válság. Talán a technológiai szektor startup részét érinti a legnegatívabban a mostani krízis.”
