Habár egyesek szerint a denevérek is felelősek a világjárványért, izraeli tudósok most arra hívják fel a figyelmet, milyen jótékony hatásuk lehet – például a gyapot termesztésre.
Mint ahogy arról már mi is beszámoltunk, vannak, akik azt feltételezik, hogy egy kínai laborból indulhatott a világjárvány. Közvetve olyan denevérek is hozzájárulhattak mindehhez, amelyek kontaktusba kerülhettek — vér vagy váladék, esetleg ürülék formájában — ott dolgozó emberekkel (erről mások is cikkeztek).
Most egy izraeli tudományos hírportál egy olyan kísérlet eredményéről számolt be, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a különben veszélyeztetett fajú emlősöknek lehetnek jótékony hatásai is az emberiségre. Ezek szerint
a denevérek segítik a növények védelmét azáltal, hogy elárasztják azokat a rovarokat, amelyek fenyegetik őket.
Dán tudományos kollégáikkal végzett kutatásuk eredményéről a Ben-Gurion Egyetem munkatársai azt mondták, a denevérek egészségesebb és környezettudatosabb módon óvhatják a gyapotot, mintsem a kémiai anyagokkal előállított növényvédő szerek.
Friss tanulmányuk kimutatja, hogy a „Kuhl’s pipistrelle” nevű kisméretű denevér olyan rovarokra vadászik, amelyek veszélyeztetik a növényeket és az állatállományt, különösen a „rózsaszín bogolyát”, amely a gyapotnövények egyik fő ellenségének számít — írja a cikk.
Nem árt, ha tisztában vagyunk a közönséges denevérek faji és funkcionális jelentőségével a városi környezetben az ökoszisztéma működése és az emberi társadalom szempontjából. Különösen akkor, amikor a denevéreket negatívan és gyakran indokolatlanul sztereotípiák mentén hozzák összefüggésbe a koronavírussal
— állítka Carmi Korine, a tanulmány szerzője.
A tudósok felfedezték, hogy ahogy a rózsaszín bogárférgek száma növekszik, a denevérek más rovaroknál jobban vadásznak rájuk. Ez azért figyelemre méltó hír, mivel a férgek képesek a peszticidekkel és a géntechnológiával módosított gyapottal szembeni rezisztencia kialakítására.
Az izraeli Emek Hefer pamutmezein végzett kutatás része a rovarevő denevéreknek más növényeknél, például a kukoricánál, a datolyánál vagy az almánál is figyelemmel kísért felméréseknek. Ezeknek mind ugyanaz a fő fókusza: arra keresik a választ, vajon lehet-e a mesterséges, kémiai beavatkozások helyett denevérekkel megóvni más mezőgazdasági termékek előállítását is.
