Nemcsak az élelmiszerboltok, hanem a fegyverüzletek is kiürültek az Egyesült Államokban. Egy évek óta kint élő magyar férfi úgy érezte: most érkezett el az a pillanat, amikor neki is fegyvert kell vásárolnia. A Neokohn olvasóival osztotta meg tapasztalatait.
„Az elmúlt napokban többször is voltam fegyverboltban, legutóbb ma” – mondta a lapunknak az egyik déli amerikai állam fővárosában élő magyar férfi, aki neve elhallgatását kérte, ezért az egyszerűség kedvéért nevezzük Botondnak. Azt is rögtön hozzátette, hogy „nem szenvedélyből, hanem tapasztalatlanságból” jár ilyen sokat fegyverüzletekben.
Mint mondta: „nem igazán vagyok jártas a fegyverek terén, nem szeretnék butaságot csinálni, igyekeztem körüljárni a témát”. Természetesen adódik a kérdés, hogy miért pont most jutott eszébe a fegyvervásárlás. Botond erre azt válaszolja:
„tudván azt, hogy itt a lakosságnál több mint 300 millió fegyver van, nem épp a legfelemelőbb érzés, hogy te vagy az egyetlen, akinél nincs semmi. Különösen olyan időkben, amikor nem lehet tudni, hogy hova fajul el az ország lezárása a koronavírus miatt”.
Botond egyébként nem biztos abban, hogy valóban szüksége van-e lőfegyverre, de szerinte nem árt, ha van otthon.
„Több cikket is olvastam az elmúlt napokban azzal kapcsolatban, hogy a kézfertőtlenítő és a WC-papír mellett a fegyverekből is kezdenek kifogyni a boltok.” A koronavírus-járvány kitörésével egy időben ugyanis megnégyszereződött a fegyverboltok forgalma. Különösen a vírus miatti diszkriminációtól tartó ázsiaiak körében terjedt el a fegyvervásárlás.
Vannak üzletek, ahol nyitás előtt százan várnak a bejutásra. Botond szerint „nem puszta műélvezetből”. Mint mondta: „Ma azt láttam, hogy a pisztolyokból már csak pár darab van, üresek a vitrinek, a vadászpuskát is viszik, mint a cukrot. Többen ezekkel a nagy fegyverekkel távoztak az üzletből”.
Nemcsak a fegyverek vannak fogytán, de az amerikaiak nagyban vásárolják fel a töltényeket is, olyannyira, hogy teljesen kifogytak belőle. Mint Botond mondta: senki nem tudja, mikor érkezik az utánpótlás. „Olyat tudnak csak adni, ami lőtéri gyakorláshoz alkalmas. A semminél persze az is jobb” – mondja a magyar férfi. Botond azért nem felételezi, hogy eldurvulna a helyzet, de
ha „valaki mégis be akarna jönni a házba, akkor elég kiszolgáltatott vagy, ha nem tudod megvédeni a családod”.
A magyar férfi egyébként már korábban is gondolt arra, hogy fegyvert vásároljon. Amerikában ugyanis nagyon jó lőterek vannak, ahol kulturált körülmények között lehet gyakorolni. Mint közismert, az Egyesült Államokban államonként eltérően ugyan, de viszonylag egyszerű fegyverhez jutni.
Az üzletben végeznek egy háttérvizsgálatot (background check), és ha a rendszer nem jelez semmi gondot, akkor a vásárló már viheti is a fegyvert. Külföldiként pedig le kell tenni egy vadászvizsgát, amelyet egy néhány órás internetes tanfolyam után nem nehéz abszolválni. Ez után jön csak a bevándorlók számára a background check.
Botond azt mondja: biztos abban, hogy használni fogja újonnan beszerzett fegyverét, bár gyorsan hozzáteszi, kizárólag csak a lőtéren szeretné „bevetni”, és reméli, hogy más körülmények között soha.
Az Amerikában élő magyar férfi szerint egyébként szörnyű, hogy ennyi fegyver van az amerikai háztartásokban. Botond úgy véli: Magyarországon „ez életveszélyes lenne”, például egyik-másik közlekedési konfliktus alighanem vérfürdővel végződne.
Ő úgy látja, az Egyesült Államokban van némi kultúrája a fegyvertartásnak, bár nyilvánvalóan bőven vannak vele problémák (elég csak az iskolai lövöldözésekre és a szinte rendszeressé vált tömegmészárlásokra gondolni), ezért fontos lenne, hogy komolyabban ellenőrizzék, ki juthat hozzá fegyverhez. Mint ismert: az Egyesült Államokban a fegyvertartás a személyes szabadság egyik jelképe, amelyet a második alkotmánymódosítás mindenki számára biztosít.
Botond úgy látja:„nagyon fontos az önvédelemhez való jog és képesség. A mentálisan problémás embereket azonban mindenképpen szerencsés lenne távol tartani a fegyverektől, illetve 21 év alatt nem kellene engedni, hogy fegyverhez jussanak az emberek”.
Mint ismert, eredendően azért ragaszkodtak az amerikaiak a fegyvereikhez, hogy meg tudják magukat védeni az állam esetleges túlhatalmával, illetve túlkapásaival szemben. Manapság viszont a rendőrök és a katonák nagy tiszteletnek örvendenek, így inkább a „rossz fiúk”, vagyis a bűnözők miatt fegyverkeznek az amerikaiak.
„Ha valaki rossz szándékkal bejön a házadba, nem biztos, hogy élve találnak a rendőrök, mire kiérnek, ha nálad nem volt fegyver. Nem is az a lényeg, hogy lepuffantsd a betolakodót, sokkal inkább, hogy nyilvánvaló legyen számára is: nem üres kézzel várod” – vélekedik Botond, aki szerint természetesen fontos az újonnan beszerzett fegyvert biztonságosan tárolni.
A magyar férfi a terveiről is beszélt a Neokohnnak. Mint mondta: „a fegyverhasználat alapjait már elsajátítottam, de szeretnék több ilyen képzést is elvégezni a későbbiekben. Fontos a rendszeres gyakorlás. A feleségem nagyon szeret lőni, ezért ő nem volt ellene a fegyvervásárlásnak, sőt. Egy-két lőtéri gyakorlat után nagyon meg lehet szeretni ezt a fajta kikapcsolódást”.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.