Miért most kell cselekedni? – Ez az eddigi legfontosabb cikk a koronavírusról

Az interneten sokan megosztották, részleteiben magyarul is megjelent, most mi szinte teljes terjedelmében közöljük Tomas Pueyo üzletember, mérnök medium.com-on megjelentetett írását. Nem véletlenül: ez tűnik az eddig legfelelősségteljesebb cikknek a témában.

Politikusok, közéleti és üzleti vezetők: mit és mikor kell tennetek?

Bármi történjen is a koronavírus körül, nagyon nehéz eldönteni, hogy ma mi a teendő. Várjak további információkra? Már ma cselekedjek? De mit?

Ebben a cikkben számos forrásból származó, sok ábrával és adattal az alábbiakról lesz szó:

  • Hány koronavírusos eset lesz az Ön környezetében?
  • Mi fog történni ezeknek az eseteknek a felszínre kerülésekor?
  • Mi a teendő?
  • Mikor?

A cikk elolvasása után meg fogja érteni, hogy:

  • A koronavírus eljön.
  • Exponenciális sebességgel közeledik: először fokozatosan, majd hirtelen felgyorsulva.
  • Napokon, esetleg egy-két héten belül.
  • Amikor ideér, az egészségügyi rendszer túlterhelődik.
  • Polgártársainkat a folyosókon fogják kezelni.
  • A kimerült egészségügyisek össze fognak omlani. Néhányan meghalnak.
  • El kell majd dönteniük, melyik beteg kapjon oxigént és melyik ne.

Egyetlen módon lehet ezt megelőzni: társasági távoltartással. Nem holnap. Ma. Ez azt jelenti, hogy mostantól kezdve a lehető legtöbb embert otthon kell tartani.

Politikusként, közéleti vagy üzleti vezetőként megvan a megelőzéshez a hatalma és a felelőssége.

Lehetnek aggodalmai? Mi van, ha túlreagálom? Nem leszek nevetséges? Nem lesznek rám dühösek? Nem néznek majd ostobának? Nem kéne megvárni, amíg mások lépnek? Nem fogok túl sokat ártani a gazdaságnak?

De 2-4 hét múlva, amikor az egész világ vesztegzár alatt lesz, amikor az Ön által lehetővé tett társasági távoltartás értékes napjai életeket fognak megmenteni, az emberek már nem fogják bírálni többet: meg fogják köszönni a helyes döntést.

Akkor tegyük ezt.

Hány koronavírusos eset lesz a környezetemben?

Az országos terjedés

1. ábra: a koronavírusos esetek száma a világon

Az esetek száma exponenciálisan nőtt, amíg Kínának nem sikerült ennek gátat szabni. Ezután azonban kijutott, és most olyan világjárvány, amit senki nem tud megállítani.

2. ábra: A Kínán kívüli koronavírusos esetek száma

Mai állás szerint ez főleg Olaszország, Irán és Dél-Korea

3. ábra: Az országokon belüli koronavírusos esetek száma

Olyan sok eset van Dél-Koreában, Olaszországban és Iránban, hogy nehéz a többi országot látni, de nagyítsuk csak ki jobb alsó sarkot!

4. ábra: Az országokon belüli koronavírusos esetek száma (kivéve Dél-Korea, Olaszország, Irán)
Országok tucatjaiban exponenciális a növekedés. Legtöbbjük nyugati

5. ábra: Március 5-6. közötti esetszámok napi növekedése

Ha egy hétig ez a növekedési arány, annak ez lesz az eredménye:

6. ábra: Koronavírusos esetek előrejelzése országonként (kivéve Dél-Korea, Olaszország, Irán)

Ha meg akarjuk érteni, mi fog történni és hogyan lehet megelőzni, azokra az országokra kell figyelni, amelyek már átmentek ezen: Kína, a SARS-tapasztalatokkal rendelkező keleti országok és Olaszország.

Kína

7. ábra: A hupeji események idővonala

Ez az egyik legfontosabb ábra.

Narancssárga oszlopok mutatják a hupeji tartománybeli esetek hivatalos számát: hány embert diagnosztizáltak aznap.

A szürke oszlopok a valódi napi koronavírusos esetek számát mutatják. A kínai járványügyi központ (KJP, angol rövidítése CDC) ezt a páciensek kikérdezésével mérte fel, amikor a tüneteik jelentkezése után diagnosztizálták őket.

Döntő jelentőségű, hogy akkor ezek az esetek nem voltak ismertek. Csak visszatekintve lehet feltárni őket. A hatóságok nem tudják, hogy valakinek mikor kezdődnek a tünetei. Csak arról szereznek tudomást, amikor valaki orvoshoz megy és ott megállapítják a diagnózist.

A narancssárga oszlopok tehát azt mutatják, amit a hatóságok tudtak, a szürkék pedig azt, mi történt valójában.

Január 21-én az új diagnosztizált esetek száma (narancssárga) robbanásszerűen nő: úgy száz új eset van. Valójában 1500 új eset volt azon a napon, és a szám exponenciálisan nőtt. A hatóságok ezt nem tudták. Annyit tudtak, hogy hirtelen 100 új eset fordult elő ebből az új betegségből.

Két nappal később a hatóságok lezárták Vuhant. Az ezen a napon diagnosztizált új esetek száma 400 körül volt. Valójában 2500 új eset volt azon a napon, de ezt nem tudták. Másnap Hupej 15 városát lezárták. Meg lehet nézni a szürke grafikont január 23-ig, amikor Vuhant lezárták: exponenciálisan nőtt. Ahogy Vuhant lezárták, az esetek számának növekedése lelassult. Január 24-én, amikor másik 15 várost lezártak, a valódi (szürke) esetek számának növekedése leállt. Két nappal később elérték a valódi esetek maximumát, és ettől kezdve csak lefelé megy az út.

Vegyük észre, hogy a narancsszínű (hivatalos) esetek száma még mindig exponenciálisan nőtt. további 12 napig úgy tűnt, mintha még mindig robbanásszerűen nőne. De nem így volt. A tünetek súlyosbodtak, többen mentek orvoshoz, és a felderítési rendszer erősebb volt.

A hivatalos és a valódi esetek megkülönböztetése fontos. Ezt tegyük el későbbre.

Kína többi tartományát megfelelően koordinálta a központi kormányzat, ezért azonnali és drasztikus intézkedéseket tettek. Ez az eredmény:

8. ábra: A koronavírusos esetek száma (Hupejen kívüli kínai tartományok Olaszországgal, Iránnal és Dél-Koreával összevetve)

Mindegyik lapos vonal egy kínai tartomány koronavírusos eseteit mutatja. Mindegyik exponenciálissá válhatott volna, de a január végi intézkedéseknek köszönhetően az elterjedés előtt megállították a vírust.

Eközben Dél-Koreának, Olaszországnak és Iránnak egy teljes hónapja volt a tanulásra, de nem tanultak. Megismételték a hupeji exponenciális növekedést, és február vége előtt túlszárnyalták az összes kínai tartományt.

Keleti országok

A dél-koreai esetek száma robbanásnak indult, de megkérdezte-e már magától, hogy Japán, Tajvan, Thaiföld vagy Hong Kong esetszámai miért nem?

9. ábra: A koronavírusos esetek száma (Kínán kívül)

Mindegyiket elérte a SARS csapása 2003-ban, és mindegyikük tanult belőle. Tudták, mennyire fertőző és halálos lehet, így komolyan vették. Ezért látszik a grafikonjaikon – noha jóval előbb kezdtek nőni –, hogy nem váltak exponenciálissá.

Tehát látunk robbanásszerűen növekvő esetszámokat, a fenyegetésre reagáló és azt visszaszorító kormányokat. A többi ország viszont egészen más történet.

Mielőtt rájuk térünk, egy megjegyzés Dél-Koreáról: az ország valószínűleg külön eset. Az első 30 esetig kordában tartották a koronavírust. A 31. beteg szuperfertőző volt, aki ezreknek juttatta tovább. Mivel a vírus már a tünetek megjelenése előtt fertőz, mire a hatóságok felfigyeltek, a vírus kikerült. Most ennek az egy esetnek fizetik meg az árát. Az erőfeszítéseik azonban megmutatkoznak: Olaszország már megelőzte őket esetszámban, és Irán március 10-re fogja.

Washington állam

Láttuk már a növekedést nyugati államokban, és hogy csak egyetlen hét előrejelzései mennyire rosszul néznek ki. Most képzeljük el, hogy a járvány megállítása nem történik úgy meg, mint Vuhanban vagy más keleti országokban, és hatalmas járvánnyal kell szembenézni.

Nézzünk meg néhány esetet: Washington államot, a San Francisco-öbölt, Párizst és Madridot.

10. ábra: Washington állambeli esetek száma és a halálozási arány

Washington állam az USA Vuhanja. Az esetszám exponenciálisan nő. Most 140-nél tartanak. (Március 14-én 568 eset, 37 halott volt – a ford.) De korábban valami érdekes történt. A halálos esetek száma kilőtt. Egy ponton három eset és egy halott volt. Tudjuk, hogy a koronavírus halálozási aránya valahol 0,5% és 5% között van (erről később). Hogyan lehet akkor 33%?

Kiderült, hogy a vírus hetekig észrevétlenül terjedt. A hatóságok csak három esetről tudtak, és az egyikük halott volt – ugyanis minél komolyabb állapotban van valaki, annál inkább elvégzik rajta a tesztet. Egy kicsit olyan ez, mint a narancssárga és a szürke oszlopok Kínában: itt is csak a narancssárga oszlopokról tudtak (hivatalos esetek), és ezek jól néztek ki: csak három. Valójában több száz, talán ezer eset volt.

Ez a probléma: csak a hivatalos eseteket lehet tudni, nem a valóságosakat. Pedig azokat kellene. Hogyan lehet megbecsülni a valódiakat? Többféle módszer van. Mindegyikre van modellem, így lehet játszani a számokkal.

Az első lehetőség: a becslés a halottak száma alapján. Ha vannak az Ön régiójában halottak, ebből becslést lehet adni a valódi esetek számára. Nagyjából tudjuk, mennyi ideig tart a vírus elkapásától a halálig tartó átlagos idő (17,3 nap). Tehát az a személy, aki február 29-én Washington államban meghalt, valószínűleg február 12-én fertőződött meg.

A halálozási arányt is ismerjük. Ehhez a becsléshez 1%-ot használok (később megtárgyaljuk a részleteket). Ez azt jelenti, hogy február 12. körül már 100 körüli eset volt a környéken (amiből csak egy volt halálos kimenetelű 17,3 nappal később).

Most használjuk a koronavírus átlagos megkettőződési sebességét (az átlagos idő, ami alatt megduplázódik az esetek száma). Ez 6,2 nap, azaz, ha 17 nap múlva halt meg a beteg, az esetek száma ez alatt 8 (=2^(17/6)-szeresére nőtt. Azaz, egy halott ma 800 valódi esetet jelent ma.

Washington államban ma 22 halott van. Ezzel a gyors becsléssel 16 ezer valódi mai koronavírusos esetet kapunk. Amennyi hivatalosan Olaszországban és Iránban együttesen van.

Ha belemegyünk a részletekbe, azt látjuk, hogy ezeknek az elhalálozásokból 19 egyazon csoporton belülről jön, ami azt jelenti, hogy a vírust nem szórták szét. Tehát ha azt a 19 esetet egynek vesszük, az államban az összes haláleset száma négy. Ezzel is 3000 mai esethez jutunk.

Más becslés 1100 esethez jut el.

Ezeknek a megközelítéseknek egyike sem tökéletes, de ugyanaz az üzenetük: nem ismerjük a valódi esetek számát, de mindenképpen sokkal magasabb, mint a hivatalos.

A San Francisco-öböl és környéke

Március 8-ig az öböl környékén nem voltak halálesetek. Ezért nehéz a valódi esetek számát megbecsülni. Hivatalosan 86 eset volt. Azonban az USA-ban túl kevés tesztet végeznek, mert nincs elegendő. A megye saját tesztkészlet megalkotása mellett döntött, ami azonban nem volt működőképes.

Ennyi volt március 3-ig az elvégzett tesztek száma:

Törökország zéró koronavírus-esettel lakosonként tízszer annyi tesztet végzett el, mint az USA. A helyzet ma sem sokkal jobb, amikor 8 ezer tesztet végeztek el, ami nagyjából 4 ezer tesztelt személyt jelent.

10b. ábra: A millió lakosonként elvégzett tesztek száma a különböző országokban

A hivatalos esetek bizonyos aránya használható a valódi esetek meghatározásához. De melyiket kell figyelembe venni? Az öböl környékén mindenkit teszteltek, aki átutazott vagy kapcsolatban volt átutazóval, tehát ismerték az összes utazással kapcsolatos esetet, de egyet sem a közösségen belül átadottakból. A közösségen belüli, illetve az utazás révén történő terjedési adatokból lehet meghatározni a valódi esetek számát.

Ezt az arányt Dél-Koreában néztem meg, ahonnan remek adatok származnak. Ha az öböl környékén 86 eset van ma, akkor a valódi szám valószínűleg kb. 600.

Franciaország és Párizs

Franciaország 1411 esetet és 30 halálozást tart számon. A két fenti módszerrel a valódi esetek száma 24 ezer és 140 ezer közé eshet.

A valódi koronavírusos esetek száma Franciaországban ma valószínűleg 24 ezer és 140 ezer közé eshet.

Nem hisznek nekem? Nézzük meg újra Vuhan grafikonját.

11. ábra: A vuhani események idővonala

Ha összegezzük a narancssárga oszlopokat január 22-ig, 444 esetet kapunk. Most összegezzük a szürke oszlopokat. 12 ezer esetet kapunk. Amikor Vuhan azt hitte, hogy 400 esete van, valójában 27-szer annyi volt. Ha Franciaország azt hiszi, hogy 1400 esete van, könnyen lehetnek tízezrek.

Ugyanez a matematika Párizs esetében. 30 esettel számolva a városon belül, a valódi esetek száma több száz vagy talán ezer. Az Ile-de-France tartományban 300 esettel a valódi esetek száma tízezrek lehetnek.

(A spanyolországi és madridi esetek elemzését kihagytam, nem tartalmaz új információt – a ford.)

Azoknál a számoknál, amiket ma olyan országokban látunk, mint az USA, Spanyolország, Franciaország, Irán, Németország, Japán, Hollandia, Dánia, Svédország vagy Svájc, Vuhan már vesztegzár alatt volt.

És ha azt mondja magának: Hupej csak egy tartomány, akkor hadd emlékeztessem, hogy közel 60 millió lakosa van, nagyobb Spanyolországnál, nagyjából Franciaországgal azonos a területe.

Mi történik, ha ezek a koronavírusos esetek a felszínre törnek?

A koronavírus tehát itt van. Rejtőzik, és exponenciálisan gyarapodik. Mi történik az országokkal, amikor lecsap? Nem nehéz tudni, mert már több helyen ez történik. A legjobb példák Hupej és Olaszország.

Halálozási arányok

A WHO szerint 3,4% a halálozási arány. Ennek a számnak az összefüggéseit hadd magyarázzam meg.

12. ábra: Halálozási arány: elhalálozások/ÖSSZES eset

Valójában országonként és pillanatonként más: 0,6% Dél-Koreában és 4,4% Iránban. Ezzel mihez kezdjünk? Egy trükkel kideríthetjük.

Kétféle módon lehet számítani a halálozási arányt: elhalálozások/ ÖSSZES eset és elhalálozások/lezárt esetek. Az első valószínűleg alulbecslés, mert a nyitott esetek egy része lehet még halálos. A második túlbecslés, mert az elhalálozásokat előbb lezárják, mint a gyógyulásokat. Ezért mindkét számnak az alakulását figyeltem az idő függvényében. Az összes eset lezárása után mindkét szám ugyanahhoz az eredményhez tart, tehát a múltbéli trendeket a jövőbe vetítjük ki, becslést lehet tenni a végső halálozási arányra.

Az adatokból ez látszik: Kína halálozási aránya most 3,6 és 6,1% között van. Ha ezt a jövőbe kivetítjük, 3,8-5% közé tart. Ez a mai becslés kétszerese, és 30-szor rosszabb az influenzánál.

Két teljesen eltérő realitás van a dolog mögött: Hupej és Kína többi része.

13. ábra: Halálozási arányok Hupej tartományban

Hupej halálozási aránya valószínűleg 4,8%-hoz fog tartani. Kína többi részében viszont 0,9%-hoz:

14. ábra: Halálozási arányok a Hupejen kívüli Kínában

Iránra, Olaszországra és Dél-Koreára is ábrázoltam a számokat, ezek az egyetlen országok, ahol a halálozási számokból következtetésekre lehet jutni.

15. ábra: A koronavírus halálozási aránya Iránban

16. ábra: A koronavírus halálozási aránya Olaszországban

17. ábra: A koronavírus halálozási aránya Dél-Koreában

Irán és Olaszország halálozási elhalálozások/ÖSSZES esetek arányai a 3-4%-os tartományhoz tartanak. Úgy vélem, hogy a tényleges számok is ekörül lesznek.

17b ábra: Ágyak száma ezer lakosonként

Dél-Korea a legérdekesebb példa, mert ez a két szám semmilyen kapcsolatban nem áll egymással. Az elhalálozások/ÖSSZES esetek aránya csak 0,6%, míg az elhalálozások/lezárt esetek száma megdöbbentő: 48%.

Az a sejtésem, hogy itt néhány egyedülálló dolog történik. Először is mindenkit tesztelnek (ennyi nyílt esettel a halálozási arány alacsony) és tovább tartják nyitva az eseteket, amelyeket hamar lezárnak, amikor a beteg meghal. Másrészt sok a kórházi ágyuk (17b ábra). Lehetnek más okai is, amelyeket nem ismerünk. Ami lényeges, az, hogy az elhalálozások/esetek aránya kezdettől fogva 0,5% körül volt, ami arra enged következtetni, hogy ott is marad, valószínűleg az egészségügyi rendszer és a kríziskezelés okán.

Az utolsó példa a Diamond Princess óceánjáróé: 706 esettel, hat halottal és 100 gyógyulttal, a halálozási arány 1 és 6,5% körül lesz.

Vegyük észre, hogy az országonkénti koreloszlásnak szintén van hatása: mivel az idősebbeknek nagyobb a mortalitása, a Japánhoz hasonlóan elöregedő lakosságú országok jobban lesznek érintve, mint a Nigériához hasonló fiatalabb országok. Az időjárási tényezők – különösen a páratartalom és a hőmérséklet – is szerepet játszanak, de még nem tisztázott, hogy ez milyen hatással lesz a fertőzőképességre és a halálozási arányra.

Ezek a következtetések vonhatók le:

  • A felkészült országokban a halálozási arány 05% (Dél-Korea) és 0,9% (Kína többi része) között lesz.
  • A legyűrt országokban 3-5% között lesz a halálozási arány.

Másként fogalmazva: a gyorsan reagáló országok egy tizedére csökkenthetik a halálozási arányt. A gyors cselekvés az esetek számát is drasztikusan csökkenti, ami még inkább a halogatás ellen szól.

A gyorsan reagáló országok egy tizedére csökkenthetik a halálozási arányt.

Mi kell tehát ahhoz, hogy egy ország felkészült legyen?

Milyen nyomás alatt lesz a rendszer?

Az esetek úgy 20%-a kórházi kezelést igényel, 5% az intenzívre kerül, és kb. 2,5% nagyon intenzív segítségre szorul, lélegeztetőgéppel és testen kívüli oxigenizációval.

18. ábra: dia az Amerikai Kórházszövetség webes szemináriumából, amely a koronavírusnak az amerikai egészségügyi rendszerre tett hatásával foglalkozik.

Az a probléma, hogy lélegeztetőgépeket és testen kívüli oxigenizációs készüléket nem lehet egykönnyen beszerezni. Néhány éve az USA-ban 250 darab volt az utóbbiból.

Tehát ha hirtelen van 100 ezer fertőzött, sokan tesztelést igényelnek. Nagyjából 20 ezer kórházi felvételre szorul, 5 ezer az intenzívre kerül, és 100-nek olyan gépekre lesz szüksége, amelyekből ma nincs elegendő. És ez csak 100 ezer eset. És akkor még nem beszéltünk például a maszkokról. Egy olyan ország, mint az USA csak az egészségügyben dolgozók maszkigényének 1%-ával rendelkezik (12 millió N95-ös, 30 millió sebészi a szükséges 3,5 milliárd helyett). Ha egyszerre sok eset jelentkezik, csak két hétre lesz elegendő maszk.

Japán, Dél-Korea, Hong Kong és Szingapúr, valamint a Hupejen kívüli Kína felkészült volt és megadta a betegeknek a szükséges ápolást.

A többi nyugati ország viszont inkább Hupej és Olaszország irányába halad. Mi történik ezekben?

Hogyan néz ki egy túlterhelt egészségügyi rendszer?

A Hupejben és Olaszországban történtek furcsán hasonlítani kezdenek egymásra. Hupej tíz nap alatt két kórházat épített, de még így is teljesen túlterhelődött. Mindketten arról panaszkodtak, hogy a betegek elözönlötték a kórházakat. A folyosókon, váróhelyiségekben kellett őket kezelni. Az egészségügyisek ugyanabban a védőfelszerelésben töltenek órákat, mert nincs belőlük elegendő. Emiatt órákig nem hagyhatják el a fertőzött területeket. Amikor megteszik, összeomlanak, kiszáradva és kimerülve.

Műszakok nem léteznek már. Nyugdíjból hívják vissza az embereket, mert szükség van rájuk. Az ápolásról semmit sem tudó embereket egyik napról a másikra képzik ki kritikus posztok betöltésére. Mindenki mindig bent van. Azaz, amíg meg nem betegednek. Ami gyakran előfordul, mert folyamatosan ki vannak téve a vírusnak, elegendő védőfelszerelés nélkül. Ha ez megtörténik, 14 napra karanténba kell menniük, és ez alatt nem segíthetnek. A legjobb esetben két hét elveszett. A legrosszabb esetben halottak.

A legrosszabb az intenzív osztályokon, ahol a betegeknek lélegeztetőgépeken és testen kívüli oxigenizációs berendezéseken kell osztozniuk. Valójában ezeken nem lehet osztozni, így az egészségügyi dolgozónak kell eldöntenie, melyik beteg használhatja. Azaz: ki éljen és ki haljon meg.

„Néhány nap múlva döntenünk kellett: … Nem lehet mindenkit intubálni. A kor és az egészségi állapot alapján döntünk.” – Christian Salaroli, olasz orvos.

Mindez egy olyan rendszer felé mozgat, amiben kb. 4% a halálozási arány 0,5% helyett. Ha azt akarja, hogy országa vagy városa a 4% részese legyen, ne tegyen semmit ma.

Mi a teendő?

A görbe lapítása

Világjárványról van szó. Nem lehet megszüntetni. De csökkenteni lehet a hatását. Némelyik ország példásan viselkedett. A leginkább Tajvan, amely nagyon szoros kapcsolatban áll Kínával, és ma mégis 50-nél kevesebb esete van. Ez a nem régi tanulmány elmagyarázza a korán meghozott intézkedéseiket, amelyek a kordában tartást célozták.

Response to COVID-19 in Taiwan: Big Data Analytics, New Technology, and Proactive Testing

This Viewpoint describes the outbreak response infrastructure developed by the Taiwanese government following the SARS epidemic in 2003 and actions in response to COVID-19, including dedicated hotlines for symptom reporting, mobile phone messaging and case tracking, and the ramping up of facemask…

Kordában tudták tartani, de a legtöbb országnak nincs ebben gyakorlata és nem volt rá képes. Ha a fertőzések számát a lehető legkisebbre csökkentjük, az egészségügyi rendszerünk képes lesz az esetek kezelésére, és ezzel alacsonyan tartani a halálozási arányt. És ha az időben jobban széthúzzuk, elérhetünk egy olyan pontra, amikor a társadalom maradék részét be lehet oltani, ezzel megszüntetve a kockázatot. Tehát nem az a célunk, hogy megszüntessük a koronavírus fertőzéseket, hanem hogy elhalasszuk azokat.

Minél több esetet tolunk későbbre, annál jobban tud működni az egészségügyi rendszer, annál alacsonyabb lesz a halálozási arány. és annál nagyobb a lakosságnak az a része, amelyik beoltható a megfertőződés előtt.

Hogyan lapítjuk le a görbét?

Társasági távolságtartás

Egy dolog nagyon egyszerűen keresztülvihető: a társasági távolságtartás. Ha visszamegyünk a vuhani grafikonra, visszaemlékezhetünk, hogy a vesztegzár elrendelésekor az esetek száma csökkent. Azért, mert az emberek nem kerültek közel egymáshoz, és a vírus nem terjedt.

A jelenlegi tudományos konszenzus szerint a vírus 2 méteren belül képes terjedni, ha valaki köhög. Egyébként a cseppecskék a földre esnek és nem fertőznek. A legrosszabb fertőzéseket a felületek közvetítik: a vírus akár kilenc napig túlélhet különböző felületeken, mint a fém, kerámia és műanyag. Ez azt jelenti, hogy kilincsek, asztalok vagy liftgombok a fertőzést rendkívül elősegítők lehetnek.

Ezt csak társasági távolságtartással lehet igazából csökkenteni: minél több embert otthon kell tartani, amíg ez nem csökken. Ez már a múltban beigazolódott, nevezetesen az 1918-as spanyolnátha-járványnál.

Az 1918-as spanyolnátha-világjárvány tanulságai

19. ábra: az 1918-as spanyolnátha-járvány halálozási arányai a különböző társasági távolságtartó intézkedéseket alkalmazó városokban

Látható, hogy Philadelphia nem cselekedett gyorsan, és magas csúcsot ért el a halálozások száma. Hasonlítsuk össze St. Louis-szal, amelyik gyorsan reagált. És tekintsük meg Denvert, ami intézkedett, majd lazított az intézkedéseken. Kettős csúcs jelent meg náluk, a második ebből magasabb, mint az első.

20. ábra: A halálozások emelkedése Denverben az 1918-as spanyolnátha-járvány idején

Az általánosítható tanulságok:

21. ábra: A tüdőgyulladásos és influenzás halálesetek száma a közegészségügy reakcióideje függvényében

Ez az ábra az 1918-as amerikai járványon mutatja, hogy városonként mennyivel több halott volt a késedelmétől függően. Például egy St. Louis nagyságú város hat nappal megelőzte Pittsburghot, és lakosonként kevesebb mint a fele halálos eset volt. Átlagban a 20 nappal korábbi intézkedések megfelezték a halálozási arányt.

Olaszország végül rájött erre. Először Lombardiát zárták le, majd egy nappal később, hétfőn rájöttek a tévedésükre, és az egész ország lezárásról döntöttek.

Reméljük, hogy az elkövetkező napokban látni fogjuk az eredményeket, de ez eltarthat egy-két hétig. Emlékezzünk a vuhani grafikonra: 12 nap késedelem volt a lezárás pillanata és aközött, hogy a hivatalos (narancssárga) esetek száma csökkenni kezdett.

A politikusok hogyan segíthetik elő a társasági távolságtartást?

A politikusok nem azt kérdezik maguktól ma, hogy tegyenek-e valamit, hanem azt, hogy mi a helyes cselekvés.

Számos állomása van egy járvány ellenőrzés alá vonásának, kezdve a felismeréstől a megszüntetésig. De ma a legtöbb lehetőség már elmúlt. Ennyi esettel a kordában tartás és a következmények csökkentése a lehetséges két út.

Kordában tartás

Ez azt jelenti, hogy minden eset ki van derítve, ellenőrzés alatt áll és el van szigetelve. Ezt csinálja Szingapúr, Hong Kong, Japán vagy Tajvan olyan jól: nagyon gyorsan korlátozták a beutazók számát, azonosítják a betegeket, azonnal elkülönítik őket, nehéz védőeszközöket használnak az egészségügyben dolgozók védelmére, az összes kapcsolatukat felderítik, karanténba zárják őket… Mindez nagyon jól működik akkor, ha fel vagy készülve és idejekorán kezded, és nem kell hozzá leállítanod a gazdaságodat.

Már dicsértem Tajvan megközelítését. De Kínáé is jó. Elképesztően jól ragadtak meg minden lehetőséget a vírus visszaszorításra. Például 1800 ötfős csapatot alakítottak minden egyes fertőzött egyén nyomon követésére, kapcsolataik feltárására és elszigetelésükre. Így tudták egy milliárdos országban legyűrni a vírust.

A nyugati országok nem ezt tették. És most már túl késő. A mostani amerikai bejelentés az Európából való beutazások tilalmáról egy olyan ország járványügyi intézkedése, amelyikben háromszor annyi eset van, mint Hupejben a vesztegzár bejelentésekor, és ez is exponenciálisan nő. Honnan tudjuk, hogy hatásos? Megtudhatjuk, ha a vuhani utazási tilalomra nézünk.

21b. ábra: A koronavírus terjedésének késleltetése Kínában az utazási korlátozások hatására

Ez az ábra azt mutatja, hogy a vuhani utazási korlátozásoknak milyen hatásuk volt a járvány késleltetésében. A körök nagysága a napi esetszámot mutatja. A felső vonal mutatja az esetek számát, ha semmit nem tesznek. Ezt a modellt epidemiológusok alkották, mert nem tudhatjuk biztosra.

Ha nem lát nagy különbséget, jól látja. A vuhani utazási tilalom a terjedést csak 3-5 nappal késleltette Kínában.

Mit gondoltak a kutatók, hogy a fertőzések csökkenésének mi lesz a hatása?

21c. ábra: a koronavírus terjedésének késleltetése Kínában az utazási korlátozások és a fertőzési arány csökkentésének hatására

A felső blokk azonos a korábban látottal. A másik két blokk a csökkenő fertőzési arányt mutatja. Ha (társasági távolságtartással) 25%-kal csökken a fertőzési arány, az lelapítja a görbét és a csúcsot 14 egész héttel késlelteti. Ha 50%-kal csökkentik a fertőzési arányt, egy negyedéven belül nem is lehet látni a járvány megkezdődését.

Az Európából történő beutazások amerikai tiltása jó dolog: valószínűleg néhány órát, talán egy-két napot jelent. De nem többet. Nem elég. Kordában tartás akkor, amikor a következmények enyhítésére van szükség.

Amikor már százezernyi eset fejlődik ki a népességben. már nem elég megelőzni a továbbiak bekerülését, nyomon követni a meglévőket és elszigetelni a kapcsolataikat. A következő szint a következmények enyhítése.

Enyhítés

Az enyhítéshez társasági távolságtartásra van szükség. Az emberek nem mehetnek ki az utcára, hogy a fertőzési arány (R) az intézkedések nélküli 2-3-ról egy alá csökkenjen, amitől elhal. Ehhez be kell zárni a cégeket, üzleteket, leállítani a közösségi közlekedést, vesztegzárakat kell elrendelni…

Minél rosszabb a helyzet, annál rosszabb a társasági távolságtartás. Minél előbb vezetik be a súlyos intézkedéseket, annál kevesebb ideig kell fenntartani őket, annál könnyebb azonosítani az új eseteket, és annál kevesebb ember fertőződik meg.

Vuhannak ezt kellett tennie. Olaszország ennek az elfogadására kényszerült. Mert amikor a vírus tombol, az egyetlen lehetséges intézkedés a fertőzött területek lezárása a terjedés azonnali megállítása érdekében.

A hivatalos esetek ezreivel – és a valódiak tízezreivel – ezt kell tennie Iránnak, Franciaországnak, Spanyolországnak, Németországnak, Svájcnak vagy az USA-nak.

Némelyik vállalkozás otthonról dolgozik, ami remek. A tömegrendezvényeket le kell állítani. Némelyik érintett terület saját magát zárja karanténba.

Ezek az intézkedések le fogják lassítani a vírust. A fertőzési arányt 2,5-ről 2,2-re, talán 2.re csökkentik. De ezek nem elegendőek ahhoz, hogy hosszabb ideig 1 alá szorítsuk a járvány megállítása érdekében. És ha ezt nem érhetjük el, akkor a lehető legjobban meg kell közelítenünk az 1-et, le kell lapítanunk a görbét.

Így a kérdés a következő lesz: milyen kompromisszumokat tudunk kötni az R csökkentése érdekében? Olaszország ezt a menüt tette mindannyiunk elé:

  • A lezárt területekről se ki, se be, kivéve az igazolt családi vagy munkaügyeket.
  • A területen belüli mozgást el kell kerülni, hacsak nem sürgős személyi vagy munkaügyben szükséges és nem halasztható el.
  • A tüneteket mutató embereknek (légúti fertőzés és láz) „felettébb tanácsos” otthon maradniuk.
  • Az egészségügyi dolgozóknak nincs munkán kívül töltött idejük.
  • Az összes oktatási intézmény, edzőterem, múzeum, síterep, kulturális és társasági központ, uszoda és színház bezárása.
  • A bárok és éttermek nyitva tartását korlátozzák 6-18 óra között, legalább egy méter távolságot tartva a vendégek között.
  • Minden kocsmának és klubnak be kell zárnia.
  • Minden kereskedelmi egységben egy méter távolságot kell tartani a vevők között.
  • Amelyik erre nem képes, annak be kell zárnia. A templomok addig maradhatnak nyitva, amíg ezt a távolságot garantálni képesek.
  • A családok és barátok kórházi látogatásaikat korlátozni kell.
  • A munkahelyi értekezleteket el kell halasztani. Bátorítani kell az otthonról történő munkavégzést. Zárt ajtók mögött kell megtartani a nagyon fontos eseményeket.

Két nappal később ezt tettem hozzá: Nem, valójában az összes nem létfontosságú céget be kell zárni. Minden kereskedelmi tevékenységet, hivatalt, kávéházat és boltot. Csak a szállítás, gyógyszertárak és élelmiszerüzletek maradnak nyitva.

Az egyik megközelítés fokozatosan növeli a korlátozásokat. Sajnos ez értékes időt biztosít a vírusnak a terjedéshez. Ha biztosra akar menni, tegye Vuhan módjára. Az emberek most panaszkodhatnak e miatt, de később megköszönik.

(Az üzleti vezetőknek szóló részt kihagytam, kikövetkeztethető. – a ford.)

Végkövetkeztetés: a várakozás ára

Ijesztő lehet, hogy már ma dönteni kell, de nem szabad így gondolni erre.

22. ábra: Az új koronavírus-esetek napi száma a társasági távoltartás egy nap különbséggel történő bevezetésekor

Ez az elméleti modell különböző közösségeket mutat: az egyik nem vezet be társasági távoltartást, agy másik a járvány n-edik napján, a harmadik az n+1 napon. Az összes szám teljes mértékben fiktív (úgy választottam meg őket, hogy Hupejre emlékeztessenek, a legrosszabb napon 6 ezer új esettel). Csak azt szemléltetik, milyen fontos lehet egyetlen nap exponenciális növekedés esetén. Látható, hogy egy nap késleltetés később és magasabba csúcsot ér el, de ezután a napi esetek nullához tartanak.

De mi van a kumulálódó esetekkel?

23. ábra: a koronavírus kumulálódó eseteinek modellje, a társasági távoltartás egy nap különbséggel történő bevezetése esetén

Ebben az elméleti modellben, ami távolról Hupejre emlékeztet, az egy napos várakozás 40%-kal több esetet jelent! Ha a hupeji hatóságok nem január 23-án, hanem 22-én hirdetik ki a vesztegzárat, az esetek számát elképesztő módon 20 ezerrel csökkenthették volna. És ne felejtsük el, ezek csak az esetek. A mortalitás sokkal nagyobb lenne, mert nem csak ott lenne közvetlenül 40%-kal több halál.

Az egészségügyi rendszer is sokkal jobban összeomlott volna, ami a halálozási arány akár tízszeresre növekedéséhez vezethetett volna, amint azt már korábban láttuk. A társasági távolságtartás bevezetésében egy napos késlekedés az Ön közösségében a halálozási számok robbanásához vezethet a több eset és a nagyobb halálozási arány egymásra hatása miatt.

Ez a fenyegetés exponenciális. Minden nap számít. Ha csak egy nappal késlekedik a döntéssel, akkor nem csak néhány esethez járul hozzá. Már most több száz vagy ezer eset van az Ön közösségében. Minden nappal, amikor nem rendelik el a társasági távolságtartást, ezek az esetek exponenciálisan gyarapodnak.

Ossza meg!

Ez az utóbbi tíz évben talán az egyetlen alkalom, amikor egy cikk megosztása életeket menthet. Ezt meg kell érteni a katasztrófa elhárításához. A cselekvés pillanata most van!

(Fordította: Sebes Gábor)

A Magyar Orvosi Kamara elnöksége 11 lépést tart szükségesnek a járvány megfékezéséhez

Az intézkedési tervben a lakhely elhagyásának korlátozása, az egészségügyi dolgozók védőfelszereléssel való ellátása és minden halasztható egészségügyi szolgáltatás megtiltása is szerepel.