Népszerű koronavírus-kosztümök? Kötelező részegeskedés? Kihagyhatatlan céges jelmezverseny? Válogattunk néhányat a kevésbé ismert purimi szokásokból.
Hétfő estétől kedd estig zajlik a zsidóság egyik legvidámabb és minden bizonnyal legfékevesztettebb örömünnepe, a purim. Izraeli kollégáink, a Israel21c.org munkatársainak segítségével alább olyan ünnepi sajátosságok közül szemezgettünk, amelyekről talán mi magunk sem hallottunk még.
Hámán-táska: szereted, hogy utálják vagy utálod, hogy nem tudod szeretni?
A purimi történet főgonosza, Hámán, aki azért lesz a zsidóság réme, mert a nép elpusztításán mesterkedik, az ünnep első számú gasztro-ihletője. A Hámán-táska néven ismert száraz sütemény nélkül nem létezik vígadalom. A háromszög alakú kis sütemény alapvetően száraz, a legtöbb ember csak a ropogós részére emlékezik.
Pedig lehet remekül is csinálni. És a lényeg talán a töltelék. Nem csak lekvárt, de mákot is illik belerakni. A precíz adagolás adja a sava-borsát. Ajánlatos tehát odafigyelni erre, nem pedig csak azért összehozni a süteményt, mert a száraz sütemény-műfaj remek kibúvó ahhoz, hogy eleve ehetetlen szénhidrát-tartalmat állítsunk elő.
Amikor szent előírás lehet a vedelés apropója
Igen, volt, amikor elhittük, hogy a zsidók alapvetően nem szeretnek alkoholizálni. Erről ehelyütt most nem érdemes vitát kezdeni. Egy biztos, az Israel21c.org kerek-perec állítja azt, amire tehát nem mi hívjuk fel a figyelmüket, hogy benne van a vallási parancsolatokban: purim teljességének átéléséhez igen is szükséges alkoholizálni.
És valóban: egyenesen micvének lehet tekinteni azt, ahogy hiteles formában idomulhatunk őseink megpróbáltatásaihoz. Az álruhába öltözött főszereplők (Eszter és Mordecháj) erőfeszítéseit, bátor cselszövését csakis delíriumhoz közeli állapotban érthetjük meg igazán.
Vagyis szögezzük le: berúgni csakis mértékkel szabad, nem lehet önkívületi állapotra inni magunkat, azonban purim apropóján igenis ajánlott az italozás a homályos és hiteles múltidézés végett.
Jelmezbál az olasz gettók pereméről
Több mint 500 éve, 1516-ban alakult meg a Velencei Királyság első gettója. Az onnan származó zsidóknak idővel akkora inspirációt adhatott a város híres karneválja, hogy innen jött az ötlet: ünnepeljük a purimot is kosztümökben.
Persze a látványos és mulatságos hagyomány megteremtéséhez kifejezetten jól jött az tény is, hogy az eredeti történetben is mindenki jelmezekbe bújva igyekszik leplezni valós kilétét.
A középkortól eredően tehát a zsidók bármerre is szóródtak szét a világban, purimkor jelmezekkel is felvértezik magukat, hogy minél jobb hangulatban örvendezhessenek a perzsa veszedelem elhárításának apropóján.
Irodai magamutogatás – az önkéntes kötelezettség
Nem biztos, hogy Magyarországon minden irodában meg tudnák valósítani, de Izraelben ez szinte kihagyhatatlan rituálé és közösségteremtő lehetőség. Purimkor bár nincs hivatalos munkaszünet, GDP-mércével nézve feltételezhetően nem ez a legtermékenyebb nap.
A zsidó állam irodáiban ugyanis ekkor szinte mindenki farsangi hangulatban érkezik, étel-ital és a jelmez kötelező az alkalmazottaknak. A főnökség is azonosul ezzel, és már-már kiközösítik azt, aki nem vesz részt a jelmezes szépségversenyen. A hangulat garantált, és nem kizárt, hogy egy-egy ilyen irodai együttlét felér egy csapatépítő, gazdasági-termelési hatékonyság serkentő nappal is. Eszternek hála!
Purim fesztivál – made in Tel-Aviv
Bár az arab-zsidó rivalizálás vonalán ez is megoszlik, nehéz objektíven eldönteni, hogy Bejrút vagy Tel-Aviv a Közel-Kelet első számú szórakoztató „Mekkája”. Izraeli kollégáink természetesen elfogultak, és a „fehér város” mellett teszik le voksukat.
Ünnep lévén nincs kedvünk vitába szállni velük. Ellenben kiemeljük, hogy több mint 100 évvel ezelőtt Tel-Aviv adott otthont az első újkori kosztümös, utcai felvonulással tarkított purimi fergetegnek. 1912-ben fiatal diákok és művészek közösen szervezték az ünnepséget, amely hagyományt teremtett, és amely letette a mulatozás és az intézményes jókedv alapjait a városban.
Az Adloyada-nak elnevezett purimi felvonulást évtizedekkel ezelőtt a szomszédos Holon városa „lenyúlta” Tel-Avivtól, de a városiakat nem kell félteni, évente tucatnyi új fesztivállal és parádéval jelzik a világnak: nem felejtették el, milyen is az igazi bulihangulat.
A koronavírus hatása az idei purimon
Nyilvánvaló, hogy Izraelben — ahol jelenleg is ezrek kénytelenek ezeket a napokat elővigyázatosságból önkéntes karanténben tölteni — az idei purim nem olyan, mint egy ideális ünnepkor. Számos rendezvényt és rokoni összejövetelt kellett elhalasztani a vírus és az ezt övező hisztériakeltés miatt.
Az is biztos, hogy az internetes jelmez-rendelői oldalakról sem fog olyan sok kellék Kínából Izraelbe áramlani a kialakult helyzet miatt. Azt külön ki is emelik az izraeli lap munkatársai, hogy az óvatosság miatt várhatóan kevesebb ragyogó jelmezes ünneplőre számítanak.
Ezzel együtt a 10 legnépszerűbb kosztüm-ötlet között ott van a koronavírus leegyszerűsített tudományos képe is. A népszerűségi listát Bambi figurája vezeti, a szuperhősök (Batman, Superman és társai) a harmadik helyen, ötödik legnépszerűbb idén az unikornis lett, és a nyolcadik helyen található a koronavírus.
Robbanásveszély és iráni zarándoklat
Bár a Jom Kipur-i háború óta Izraelben mindenki tudja, hogy az ünnepekkor nem árt a fokozott hadi készültség, purimkor jellemzően mindig lehet fegyverrobajra emlékeztető hangokat hallani. Ahogy Magyarországon szilveszter éjjelén durrogtatják a petárdákat és repkednek a tűzijátékok, úgy újabban Izraelben is hangos zajjal jár egy-egy purimi fergeteg.
Érdemes tehát azokra is gondolni (idősebb szomszédok, háziállatok), akik számára az ilyen hangulati aláfestés megpróbáltatással járhat — emlékeztet az Israel21c.org cikke.
Izraelben a héten ismét megmérettetett politikusok között egy dologban konszenzus van: országukra a legnagyobb veszélyt Irán nukleáris kísérletezései jelentik. A közelmúlt híre, hogy a palesztinbarát szervezetek közül néhányan azzal fenyegetőztek, lerombolják Mordecháj és Eszter sírját, amely Hamdan városánál van.
Mindez azért kapott különös figyelmet, mert nem csak egy vallási kegyhely meggyalázásáról van szó, hanem egy olyan zarándokhelyről, ahova zsidók tömegei szoktak ellátogatni azért, hogy azok előtt tisztelegjenek, akiknek köszönhetjük a purim csodálatos örökségét.
