Michael Freilich, Belgium egyetlen ortodox zsidó törvényhozója szerint a hatezer részvevőből csupán 50 jelenített meg zsidóellenes, antiszemita jelképeket, így a rendezvénnyel nincsen semmi baj.
Az ezen a héten megrendezett hírhedt aalsti karneválon, ami tavalyi antiszemita botránya miatt elvesztette UNESCO világörökségi státuszát, újfent megjelentek náci uniformisok, élősködőkként bemutatott zsidó figurák, és számos egyéb antiszemita jelkép, melyek miatt zsidó szervezetek, izraeli tisztviselők és a brüsszeli vezetés széles körben elítélték az eseményt.
Michael Freilich azonban, az egyetlen ortodox zsidó képviselő a belga nemzeti parlamentben, a hétfői napon elutasította a kritikákat, mondván, a karnevál egyáltalán nem volt antiszemita. A The Times of Israel lapnak adott interjújában egyenesen azt állította: néhány tucat ember be akart mutatni a kritikusoknak, de egyáltalán nem viseltetnek rossz érzésekkel a zsidóság iránt.
Freilich, a jobbközép NVA párt képviselője, nem átallotta az aalsti karnevált az izraeli purim parádékhoz hasonlítani, hangsúlyozva, hogy mindig lehet találni néhány „rohadt almát” a tömegben, akik a kisebbségeken gúnyolódnak. Szerinte a nagyobb képet kell néznünk, vagyis azt, hogy az eseményen résztvevő 6000 emberből, 20, vagy 30 volt csak problémás.
„A nagy installációk mind rendben voltak. Ha van hatezer ember aki jelmezt ölt, mindig lesz néhány, aki átlép a korlátokon… a kérdés az, megengedjük-e ennek az 50 embernek, hogy eltérítsen minket, és csak rájuk fókuszáljunk, vagy azt mondjuk, az emberek többsége normálisan viselkedett?
A belga képviselő szerint el kellene ismerni azt a rengeteg karneváli látogatót, akik tartózkodtak attól, hogy az antiszemizmust reklámozzák. „A többiek undorítóak és megvetendőek, el is kell ítélni őket. A belga miniszterelnök elítélte, és most én is így teszek.”
Freilich szerint a vasárnapi felvonulást „mindenki elítélte, aki számít”. Jiszrael Katz izraeli külügyminiszter sürgette a belga hatóságokat, tiltsák be a rendezvényt, mielőtt még sor került volna rá, Izrael belgiumi nagykövete, Emmanuel Nahshon, aki maga is részt vett a karneválon, elítélte „a zsidó szimbólumok kigúnyolását és megvetését” illetve az „antiszemita mocskot” amit Aalst utcáin tapasztalt.
Az Európai Bizottság alelnöke, Margaritis Schinas pedig kijelentette:
„Magától értetődőnek kellene lennie, hogy ilyen képeket ne parádéztassanak Európa utcáin 75 évvel a soá után.”
Az anyai ágon zsidó, de katolikusnak nevelt belga miniszterelnök, Sophie Wilmes eleinte még országa belügyének nevezte az esetet, majd elismerte, hogy a karnevál „kárt okozott az értékeinknek és országunk hírnevének is.” Aalst város polgármestere azonban továbbra sem tartja antiszemitának az eseményt. „Itt mindent kinevetünk, a királyi családot, a Brexitet, helyi és nemzeti politikát, valamint minden egyes vallást: iszlámot, judaizmust, katolicizmust egyaránt.”
Freilich egyetértését fejezte ki a polgármesterrel.”Németországban minden évben összegyűlnek a neonácik Hitler születésnapjának megünneplésére. Ezek igazi neonácik, tetoválásokkal ellátva, akik nem szeretik a zsidókat. Az aalsti karnevál azonban nem ilyen.” A zsidó parlamenti képviselő szerint
a botrányt okozó felvonulóktól nem kell félni, hisz másnap visszatérnek mindennapi munkájukhoz, és nem folytatják a gyűlölködést, „nincs SS tetoválásuk”, tehát nincsen semmi gond azzal, ha évente egyszer „előveszik a középső ujjukat, és bemutatnak”.
Freilich, aki jelenleg izraeli tisztviselőket igyekszik megnyerni a belga körülmetélési tilalom elleni fellépéshez, még tovább ment, és párhuzamot volt a karnevál és az izraeli purimparádék között.
„Biztos vagyok benne, hogy ha kiküldjük mondjuk a The Guardian-t ezekre a parádékra, azt fogják mondani: nézzétek, az izraeliek gúnyt űznek szegény palesztinokból, akik a rakétatámadásokban haltak meg. Mindig lehet találni ilyeneket. Én csak arra kérem az embereket, hogy a teljes képet nézzék.”
Mint azt nemrég megírtuk, az antwerpeni Zsidó Szervezetek Fórumának szóvivője, Hans Knoop „színtiszta provokációról” beszélt, „hamisítatlan antiszemita beütésű karikatúrákról”, a 30-as évek hírhedt náci lapja, a Der Stürmer stílusában. Az American Jewish Committee európai irodája azonnali vizsgálatot követelt az EU-tól a parádé ügyében.
