Palesztin rabok szabadon engedésére, egy, az egyiptomi határ mentén levő sáv „Palesztinának” juttatására, és a zsidók Templom-hegyen való imádkozásának esetleges engedélyezésére vonatkozó részek is szerepelnek a dokumentumban.
Trump közelmúltban bemutatott, az izraeli-palesztin viszonyokat rendezni kívánó béketerve a zsidó állam részéről jelentős elismerést, palesztin, arab részről viszont felhördülést, fenyegetőzéseket és zavargásokat vont maga után – írja a The Times of Israel.
A terv fő pontjai mára már széles körben ismertek. Amennyiben végrehajtják, a terv Ciszjordánia 30%-át (beleértve a Jordán-völgyet is) Izraelnek ítéli, míg a maradék 70%-on jönne létre egy jövőbeni palesztin állam, biztonsági megfontolások okán korlátozott szuverenitással. Izrael felügyelné a területek légterét és a jordániai határátkelőket is.
A palesztin menekülteknek, illetve a leszármazottjaiknak nem lesz joguk visszatérni az izraeli területekre, és palesztin fővárosnak kiáltják ki a Abu Diszt, amit csak a palesztin arabok tartanak Jeruzsálem részének, az izraeliek nem.
Mindehhez azonban a palesztinok kötelesek Izraelt zsidó nemzetállamként elismerni.
Az említettek elegendő számos megfigyelő és szakértő számára alapot kínáltak arra, hogy a 27 éves békefolyamat leginkább Izrael-barát javaslatának lássák a mostani amerikai koncepciót.
A palesztinok már régóta erősködtek, hogy az 1967 előtti határokat alapul véve kellene tárgyalni egy kétállami megoldásról, ahol a palesztin főváros Kelet-Jeruzsálem lenne. Az új elképzelés ezeket a határokat mélyen betolja Ciszjordániába és számos, hosszú idő óta fennálló, a palesztinokkal szemben támasztott követelést – mint például a palesztin területek demilitarizálását – a béketerv kulcspontjaiként fogadja el.
A Trump-kormány bizonygatja, hogy az új térkép elismeri Izrael településeinek kiterjesztésére és biztonságára vonatkozó szükségleteket, illetve a palesztinok számára talán ez lehet az „utolsó esély”, hogy elejét vegyék a zsidó állam területi növekedésének, és államot alapítsanak.
Ugyanakkor az amerikai béketervvel kapcsolatos diskurzus időnként átsiklott annak bizonyos lényegbevágó kikötései és javaslatai felett, melyek közül van, ami Izraelnek kedvez, de korántsem mind. Ezek közé tartozik az Templom-hegyi zsidó ima tiltására vonatkozó ultraérzékeny kérdésnek az újragondolása, a Ciszjordániával szomszédos maroknyi izraeli arab város az új palesztin államhoz történő, mélyen ellentmondásos átcsatolása, a Ciszjordániától délre fekvő izraeli területek bizonyos részének átcsatolása a palesztin államhoz, valamint számos palesztin rab szabadon engedése izraeli börtönökből, illetve a palesztin állam furcsa formájú új szakaszának kialakítása, amely az izraeli-egyiptomi határ hosszának majdnem felén húzódik, de nem érinti azt, mivel a határ továbbra is izraeli fennhatóság alatt marad. Lássuk tehát, milyen pontok is azok, melyek felett lehet, hogy ön is átsiklott:
1. Ima a Templom-hegyen
Úgy tűnik, a Trump-féle béketerv egyszerre támogatja és utasítja el a zsidók imádkozását a Templom-hegyen. Az ellentmondást az amerikai kormánytisztviselők azzal próbálták kibékíteni, hogy kijelentették: a zsidó ima csak akkor lenne engedélyezve a szent helyen, amennyiben „mindegyik fél beleegyezik”.
Az amerikai javaslat a Templom-hegy évtizedes status quo-ját szándékozik fenntartani – mely szerint egyedül a muszlimok imádkozhatnak a területeken – ugyanakkor látszólag ellentmondásba kerülnek önmagukkal, amikor azt mondják:
„minden hithez tartozó személy számára biztosítani kellene, hogy imádkozzon a Templom-hegyen/Haram al-Sarífon, vallásuknak megfelelő módon, figyelembe véve minden vallás imáinak és ünnepeinek idejét, illetve egyéb vallási faktorokat”.
A szent hely – a judaizmus legszentebb és az iszlám harmadik legszentebb területének – helyzete rendkívül érzékeny. A javaslat máris indulatokat gerjesztett, sőt még egy bújtatott figyelmeztetést is előidézett Jordánia, a szent hely hosszútávú „gondnoka” részéről is.
Jobboldali izraeli zsidó csoportok a közelmúltban többször is erőfeszítést tettek a Templom-hegyi imádkozás engedélyezést célozva, és megsokszorozták látogatásaikat a szent helyre. A palesztin és jordán hatóságok provokációnak bélyegezték ezeket, és aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy Izrael esetleg át akarja venni az ellenőrzést a hely, vagy annak egy része felett. Az izraeli kormány azonban folyamatosan leszögezi, nem áll szándékában megváltoztatni a jelen berendezkedést.
2. Az izraeli arab települések „Palesztinához” csatolása
A Trump-kormányzat a javaslattal együtt két térképet is bemutatott, de nem jelölte meg a jelenlegi zöld vonalat azokon, találgatásra adva okot azzal kapcsolatban, hogy vajon hol húzódnak majd az új vonalak a ma létező vonalakhoz képest.
Azok, akik a Trump-féle térképet ráhelyezik a jelenlegire, illetve figyelmesen elolvassák a kormány által kiadott dokumentumot, jobban megérthetik, hogy két váratlan elemet is tartalmaz a terv:
számos északi, arabok lakta izraeli város átadását a tervezett palesztin államnak, illetve az Aradhoz közel fekvő, félsivatagos rész jelentős hányadának „Palesztinához” csatolását.
A fenti tweethez csatolt térkép sötétzöld részén az Izrael által a palesztinok számára elkülönített és esetlegesen elkülönített területek láthatók.
Nem meglepő módon a legvitatottabbak az izraeli állampolgárok által lakott területek. A terv a föld lehetséges etnikai megosztását vetíti elő, ami a múltbeli nemzetközi megosztási tervek középpontjában állt, de mikor Izrael alkalmazta volna arab kisebbsége esetében, rasszistának bélyegezték.
A béketerv alapján tehát teljes városok – beleértve Umm al-Fahm-ot, Ararét és más, Ciszjordániától északra, az úgynevezett „Háromszög” területen elterülő településeket – kerülhetnek a tervezett palesztin állam fennhatósága alá.
Azt azonban nem tisztázza a javaslat, hogy ebben az esetben a városok lakóinak izraeli állampolgárságát visszavonják-e, ha palesztin állampolgárságot kapnak.
3. Dél-Ciszjordánia megnövekedik
A sötétzölddel jelölt területen, közvetlenül Ciszjordánia alatt található egy félsivatagos rész, amely jelenleg gyér beduinok populációnak, illetve katonai gyakorlótereknek ad otthont.
Ez a harmadik jelentős izraeli földdarab, amelyet a tervezett palesztin államnak ítélnének, hogy kompenzálják Ciszjordánia 30%-áért, vagyis a Jordán-völgyének nyugati részéért, illetve Júdea és Szamária településeiért, melyeket Izraelnek ítélt az amerikai terv.
A maradék két átcsatolt izraeli terület a Negev-sivatagban, az izraeli-egyiptomi határ közelében található.
4. Vonalak a homokban
Az egyik átadandó területet a Negevben egy jövőbeli hatalmas palesztin ipari zóna tervéhez kapcsolták. A másik lakó- és mezőgazdasági övezet lenne, az elsőnél délebbre. Mindkettő a jövőbeli palesztin terület sávján terül el, melyet vékony vonallal rögzítenének a Gázai övezethez; ezek a területek az izraeli-egyiptomi határ hosszának csaknem felén húzódnak, de nem érintik azt, mivel a határ továbbra is izraeli fennhatóság alatt marad.
AZ egyiptomi El Hekaya újság azon kérdésére, vajon mennyire megvalósítható a terv, Jared Kushner csak annyit válaszolt:
„A Közel-Kelet legnagyszerűbb fejlesztőjével tárgyalunk, aki remélhetőleg hamarosan bejelenti, hogy csatlakozik, és segíteni fog bennünket a Gázához csatolandó területekkel kapcsolatos tervek kialakításában”.
5. Szépítések
A Fehér Ház azzal is fényezte tervét, hogy a Júdea-Szamáriában élő izraeliek 97%-át ÖSSZEFÜGGŐ izraeli területen helyezi el, míg a Ciszjordániában élő palesztinok 97%-át ÖSSZEFÜGGŐ palesztin területen.
Az „összefüggő” jelzőn az amerikai tisztviselők a tervben lefektetett „hidak és alagutak” rendszerét értik, ami lehetővé tenné a palesztinok és az izraeliek számára a lakóhelyeik közötti közlekedést, mégpedig a másik területei felett, vagy alatt, anélkül, hogy ellenőrző pontokon kellene áthaladniuk, vagy meg kellene kerülniük egymást.
Bizonyos megfigyelők azonban megjegyezték, hogy a béketervhez csatolt amerikai konceptuális térképet tisztázási szándékkal, nem pedig minden részlet ábrázolásának céljából rajzolták meg. Nagy, kör alakú kereszteződés-szimbólumokat helyez el azokon a helyeken, ahová ezeket a hidakat és alagutakat elhelyeznék, elfedve valódi helyüket, és számos szomszédos területet, melyeken felépítenék őket.
Vastagon meghúzott vonalaival a térkép ugyanolyan homályos a palesztin összekapcsolódással kapcsolatban, mint azzal összefüggésben, hogy az izraeliek hogyan tudják majd megközelíteni a 15 izraeli enklávét, amelyekhez palesztin területeken kellene áthaladniuk.
Így nem igazán válik világossá, pontosan hány átjárót kellene építeni, milyen hosszan húzódnának, és hol eredményeznének esetleg akadályokat a közlekedésben és a termékek áramlásában az „összefüggő” területeken.
6. Rabok, nem pedig gyilkosok szabadon bocsátása
Végül pedig, egy nagyrészt figyelmen kívül hagyott záradékban, a terv felszólít a palesztin foglyok izraeli börtönökből való szabadon bocsátására, kivéve azokat, akiket gyilkosságok, gyilkossági kísérletek vagy gyilkosságra irányuló összeesküvések miatt ítéltek el, vagy pedig izraeli állampolgárok.