Az amerikai elnök bejelentésének média visszhangja elsodorta az alig pár órával korábbi, Netanjahu elleni vádemelésről szóló bejelentés hírértékét.
Az Israel Democracy Institute által közzétett kutatás szerint a múlt héten nyilvánosságra hozott amerikai béketerv a március 2-án esedékes izraeli parlamenti választásokba való beavatkozás is egyben – írja a Jerusalem Post.
A felmérés szerint az izraeli lakosság 49,9%-a a választásokba való közvetlen beavatkozásnak tekinti a terv mostanra időzített bejelentését, míg 22,2% adott némileg és 13,5% határozottan nemleges választ, 14,4% tartózkodás mellett.
A bejelentést beavatkozásnak tekintők a baloldali szavazók 78%-át, a közép irányába húzó zsidók 69%-t és az izraeli arabok 68%-át teszik ki. A magukat jobboldali bállítottságúnak valló zsidóknak csak 33,5%-a értékeli hasonló módon a most bejelentett izraeli-palesztin béketervet.
Arra a kérdésre, hogy vajon mik a választást leginkább befolyásoló ügyek, a válaszadók első helyre a Netanjahu miniszterelnök ellen folyó eljárást tették (32%), második helyen a magas árakat és a nehéz életkörülményeket (21,3%), harmadik helyen a biztonsági kérdéseket (17,1%), negyedik helyen az állam és a vallás viszonyát (10,4%) majd a zsidó-arab kapcsolatokat (7,2%) nevezték meg.
A fenti sorrend eltérő képet mutat a szeptemberi választások előtti állapothoz, amikor is a biztonsági kérdések álltak az első és a megélhetési költségek a második helyen, a Netanjahu elleni eljárás pedig mindössze harmadikként szerepelt a listán.
Arra a kérdésre, hogy mely párt szavazói a legelégedettebbek pártjuk választási listájával, a baloldali Munkáspárt-Gesher-Meretz és a főként orosz ajkú szavazókat tömörítő Iszráel Bétéjnu párt szavazói adták a legelmarasztalóbb választ, legelégedettebbek a Kék-Fehér pártszövetség és az Arab pártokat tömörítő szövetség potenciális szavazói voltak.
Az izraeli választási rendszer sajátossága és az elmúlt választások sikertelenségéért leginkább okolható kis pártokra való szavazás kérdésében a válaszadók 57,1%-a látta úgy, hogy nagy pártra érdemes szavazni, ezzel 34,5% nem értett egyet, 8,4% pedig nem formált véleményt. Nem meglepő módon a nagy pártra szívesen szavazók leginkább a Kék-Fehér pártkoalíció szavazói közül kerültek ki.
A választások tisztaságát egyre többen kérdőjelezik meg, nem bízva a hivatalosan közölt adatok valós tartalmában.
A lakosság körében 17,7% mondta csak, hogy teljesen megbízik a közölt eredméynek valódiságában, 40,1% általában megbízhatónak tartja az adatokat, míg 27,1% kevéssé és 5,5% tartózkodás mellett 9,6% pedig egyáltalán nem látja hitelesnek a választási eredményeket.
A kutatást 762 ember megkérdezésével tartották január 26 és 28 között, mely megfelel az izraeli lakosság egészét reprezentáló mintának, az eredmények a statisztikai szabályai szerint 95%-os megbízhatósággal bírnak.