Ditrói gyűlölködés: a két ázsiai vendégmunkás vagy a pékség a gond?

Valószínűleg nem annyira a két ázsiai munkás származásával, inkább az ominózus pékség tulajdonosával van bajuk a helyieknek – derült ki a minapi gyergyóditrói falugyűlésen. Az indulatok azonban elszabadultak, a kormányzó párt alelnöke szerint a ditrói ügy kényes helyzetbe sodorja Romániát Európában. 

Az 5500 lakosú, 98 százalékban magyarok által lakott gyergyószéki Ditróban január közepén állt munkába két Sri Lanka-i pékmester, akiket a pékséget működtető helyi vállalkozó munkaközvetítő cég segítségével szerződtetett, miután megelégelte, hogy nem talál helyben megfelelő munkaerőt.

A sötét bőrű pékeket bevándorlóknak tekintette a község lakosságának egy része, és ellenségesen viszonyult hozzájuk. A szombat délelőtt tartott falugyűlésen azonban kiderült: a faluközösség haragja elsősorban a pékséget működtető helyi származású vállalkozó ellen irányul, aki azért nem talál helyi munkavállalókat, mert állítólag embertelenül bánik az alkalmazottaival. A cég ezt tagadja.

A Hargita megyei rendőrség mindenesetre gyűlöletbeszéd és diszkrimináció bűncselekményének gyanúja miatt eljárást indított, miután 200 helyi lakos a polgármesteri hivatal előtt tiltakozott a helyi pékség Sri Lankából érkezett két alkalmazottja miatt.

Azt állították, hogy a „migránsok” veszélybe sodorják a kultúrájukat és a biztonságukat. Helyi kezdeményezők az egyik közösségi portálon „Migránsmentes Ditrót akarunk” elnevezéssel hoztak létre csoportot, amelyben indulatos vita kezdődött az idegenek ditrói jelenlétéről. Olyan is volt, aki azt kívánta, hogy „irtsák ki” a jövevényeket.

A lakók panaszai miatt a Hargita megyei munkaügyi felügyelőség vezetője közölte, hogy vizsgálják a munkaviszonyokat, a munkahelyi biztonságot és egészségügyi körülményeket a cégnél. A két Srí Lanka-i munkás ügyében Dorin Male elmondta: a Bevándorlási Hivatallal együttműködve ellenőrizték munkaviszonyukat, és megállapították, hogy a két ázsiai férfi legális körülmények között dolgozik a pékségnél – írja a Transindex.ro.

Puskás Elemér polgármester beszél a ditrói falugyűlésen. Fotó: MTI/Veres Nándor

Nyugalomra és a szélsőséges nézetek elutasítására intette a ditróiakat Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke.

Kelemen Hunor emlékeztetett rá: a szövetség már szerdán állást foglalt a ditrói kérdésben, amikor a gyűlölet minden formáját elutasította. Kijelentette: nem lehet megbélyegezni egy egész közösséget és nem lehet a kollektív bűnösség elve szerint ítélkezni „egy egzaltált lelkész és egyes személyek miatt, akik elfogadhatatlan, fenntarthatatlan véleményt fogalmaztak meg”.

„Azt üzenem a ditróiaknak, hogy őrizzék meg nyugalmukat, ne hagyják magukat manipulálni, és utasítsák el a szélsőségesség minden formáját” – jelentette ki az RMDSZ elnöke.

Kelemen Hunor arra figyelmeztetett, hogy súlyosan téved, aki a ditrói eset kapcsán arra a következtetésre jut, hogy a magyarok szélsőségesek, az RMDSZ szélsőséges.

„Sem a programunkban, sem a nyilatkozatainkban nem fognak erre példát találni. (.) Lehet, hogy itt egy telhetetlenebb, durvább vállalkozó áll az egyik oldalon, és sértett emberek a másik oldalon, de ami történt, nem jellemző a közösségre, az RMDSZ-re pedig a legkevésbé. A két Srí Lanka-i vendégmunkás nem illegális bevándorló, hanem törvényesen jöttek dolgozni. Szükség van a munkaerőre, és szívesen látottak”

– fogalmazott Kelemen Hunor.

Étteremmé alakítottak egy zsinagógát Romániában

Az észak-romániai Saveni 1843-ban felszentelt zsinagógaépületében tradicionális román húsételeket szolgálnak fel.

Romániában egyébként továbbra is az érdeklődés középpontjában áll a ditrói vendégmunkások ügye. A történtekre a vezető politikusok, közéleti személyiségek, és a román állam intézményei is reagáltak.

Rares Bogdan, a kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke vasárnap úgy vélte, hogy a ditrói ügy kényes helyzetbe sodorja Romániát Európában. Úgy vélte: a gyűlölködő retorikát a Fidesz terjesztette el Romániában is.

Hasonló szellemben vélekedett Ioan Aurel Pop történész, a Román Akadémia elnöke. Szerinte a ditrói esetnek mélyebb gyökerei vannak, amelyek az intoleranciához, a kirekesztéshez, a xenofóbiához és a rasszizmushoz vezetnek. Az akadémia elnöke megemlítette: a magyar állam restriktív és diszkriminatív politikát folytat az idegenekkel szemben, „falakat és kerítéseket” épített az ország határára, és a székelyföldieket a magyarországi televíziókon keresztül éri el ennek a hatása.

Kijelentette: Románia teljesen másként tekint erre (a bevándorlás) a kérdésére, Ditró pedig Románia területén van, és „a román törvényeknek, moralitásnak, és állampolitikának kell alávetnie magát”.

A romániai Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) szombaton hivatalból indított rasszizmus miatt eljárást a pékség vezetői ellen, akik a falugyűlésnek küldött levelükben közölték, hogy kivonják a két Srí Lanka-i péket a kenyérkészítés folyamatából, és segédmunkásként alkalmazzák őket.

Vasárnap a pékség illetékesei közleményben tudatták: tekintettel arra, hogy a falu közgyűlése elutasította a bocsánatkérésüket és a kompromisszumos javaslatukat, nem változtatnak a két ázsiai pék munkabeosztásán. Azt is közölték, hogy mindent megtesznek a konfliktus lecsillapításáért, a konfliktus kirobbanása óta ugyanis visszaestek az eladásaik.

Meghalt az egyik legidősebb romániai holokauszt-túlélő

A 103 éves Kornis Géza az Antonescu-féle zsidóellenes intézkedések egyik utolsó túlélője volt.