A francia-lengyel rendező, Roman Polanski J’accuse (Vádolom) című legújabb alkotása, az üldöztetés kérdését a középpontba állító történelmi dráma kapta a legtöbb jelölést a legrangosabb francia filmes elismerésre, a César-díjra.
A jelöléseket bejelentve a francia filmakadémia szerdán hangsúlyozta, hogy a testületnek nem feladata erkölcsi állásfoglalásokat tenni. Ezzel arra utalt, hogy a rendezőt a film forgalmazásának novemberi kezdete előtt egy újabb nő vádolta meg nemi erőszakkal. „Ha nem tévedek, a filmet 1,5 millió francia nézte meg, kérdezzék meg őket!” – mondta Alain Terzian, az akadémia elnöke.
A nemi erőszak miatt az Egyesült Államok által 40 éve körözött, ezért a világban csak korlátozott mozgásszabadságot élvező rendező filmjét 12 kategóriában, köztük a legjobb film és a legjobb rendező kategóriájában jelölték a „francia Oscarra”.
Egyaránt 11 kategóriában jelölték César-díjra Ladj Ly Nyomorultak és Nicolas Bedos Boldog idők című filmjét. A győzteseket február 28-án hirdetik ki.
Polanski műve a híres 19. századi Dreyfus-ügyet mutatja be. A rendező saját helyzetét akarta összehasonlítani Alfred Dreyfuséval, a francia hadsereg zsidó tüzérségi tisztje sorsával, akit 1894-ben elítéltek hazaárulásért, majd egy dél-amerikai börtönszigetre vittek.
Az ügyet a francia igazságszolgáltatás legnagyobb tévedései között emlegetik, mondván, azt az antiszemitizmus motiválta. Dreyfust később felmentették.
Polanski filmje címét, J’accuse (Vádolom) Émile Zola francia írótól kölcsönözte, aki így kezdte 1898-ban közzétett híres levelét, amelyet Dreyfus védelmében írt, és amelyben antiszemitizmussal vádolta meg a francia kormányt.
Roman Polanski ellen az Egyesült Államokban 40 éve van érvényben elfogatóparancs, mert a rendező a ’70-es években egy kiskorúval lépett szexuális kapcsolatba, és az ítélet elől megszökött az országból. Jelenleg Franciaországban él.
A filmforgatásáról készült feljegyzésében Polanski arról írt, hogy „ismeri a filmben bemutatott elnyomó apparátus működését, és nyilvánvalóan ez inspirálta” őt.
A J’accuse premierjét a tavalyi velencei nemzetközi filmfesztiválon a rendező nélkül tartották meg a Polanski személye körüli viták miatt. A szervezőket bírálatok érték amiatt, hogy Polanskit meghívták a versenyprogramba, de Alberto Barbera igazgató a megnyitón leszögezte, hogy különbséget kell tenni a filmművész és a férfi között.
„Ez nem egy erkölcsi törvényszék. A múlt az múlt, a jelenre kell fókuszálni. A filmnek önmagáért kell beszélnie, a zsűrinek döntenie kell, és a közönség, ha akar, tapsolhat” – mondta akkor a fesztiváligazgató.
Lucrecia Martel, aki a 21 filmet felvonultató velencei versenyprogram zsűrijének elnöke volt, elismerte ugyan, hogy Polanski áldozata már régóta az ügy lezárásáért száll síkra, de hangsúlyozta, hogy Barberával ellentétben ő nem képes elkülöníteni a művészt egy férfi cselekedetétől.
A rendezőt röviddel a film forgalmazásának novemberi kezdete előtt vádolta meg egy újabb nő, egy hajdani modell azzal, hogy 1975-ben megerőszakolta őt. Ennek nyomán nőjogi aktivisták a J’accuse forgalmazásának leállítását követelték.