A „Fauda” azaz káosz című izraeli dráma harmadik évadjának első epizódját körülbelül egymillió izraeli nézte meg az első sugárzást követő 48 órában – írja az Új kelet.
A héber és arab nyelvű sorozat 12,6 százalékos nézettséget ért el a csütörtök esti debütálás során, a YES csatorna adataira hivatkozó oldalak szerint.
A Netflix 2016 novemberében megvásárolta a Fauda vetítési jogait a YES csatornától, és decembertől elérhetővé tette világszerte a streamszolgáltató kínálatában – írja az Új kelet.
A valósághű, sokat dicsért Fauda egy miszta’arvim nevű izraeli titkosügynök csoportról szól, akik az arabok közé beépülve (a mista’arvim az arab Muszta’arabi szóból ered, jelentése „azok, akik az arabok közt élnek”) próbálják elkapni a hírhedt (fiktív) terroristákat. A sorozatban szereplő terrorelhárító ügynökök folyamatos félelemben élnek, tudván, hogy bármelyik pillanatban lebukhatnak – emlékeztet az izraeli magyar lap.
A harmadik évad színtere Gáza lesz. Avi Issacharoff forgatókönyvíró 2014-ben az izraeli katonaság média munkacsoportjának tagjaként néhány évvel ezelőtt Gázában járt, ahol személyesen láthatta és tapasztalhatta meg, miként hat a terroristák alagútépítése a civilek életére.
Az első évad az ún. „megszállt területeken”, Júdea és Szamária területén játszódott, ahol egy olyan veszélyes terrorista vezető bujkált, aki több mint száz izraeli polgár haláláért volt felelős. A különleges, belbiztonsági alakulat igyekezett megtalálni és megölni őt, ám ez a macska-egér harc további tragédiák forrásává vált mindkét oldalon.
A második évad során láthattuk, hogy egy-egy terrorista vezető halála mennyire nem oldja meg a konfliktust, rögtön lép helyébe valaki más — sokszor még kegyetlenebb, még képzettebb, bosszúvággyal teli utód.
A Fauda készítői, Lior Raz, aki egyben a főszereplő Doron karakterét is játssza, és a Times of Israel arab ügyekkel foglalkozó tudósítója, Avi Issacharoff, az Izraeli Védelmi Erőkben szerzett tapasztalataikból merítettek a történetekhez.
Az első évadot 2015-ben mutatták be Izraelben, és még abban az évben díjat is nyert. 2017-ben pedig az izraeli televíziós akadémiai díjak (az „izraeli Oscar”) közül 11-et szerzett meg, köztük a legjobb forgatókönyvnek, a legjobb rendezésnek, a legjobb színészi alakításnak járó díjat.
Szeretem a Faudat es nem szeretnek partoskodni. Igen hus-ver emberek, nem politikai narrativak es klisek menten abrazol, de megiscsak zsido szemszogbol abrazol, ok nem halnak meg, az arabok pedig inkabb rosszfiuk, es porul jarnak. Vajon lehetne ill.hogyan lehetne partatlanabb a szemszog?
Feltetelezem, hogy ha a palesztinok keszitenenek filmet errol a konfliktusrol, akkor abban a terrorista/szabadsagharcos lenne az, aki eletben marad, es az izraeli/cionista ugynokok halnanak meg, ahogy az a rosszfiukhoz illik egy filmben. Egyebkent a valosagban is tobbnyire az izraeli biztonsagi szervek kerulnek ki gyoztesen, mivel a rendelkezesukre allo eszkozok, informacio, stb. joval erosebb, mint a palesztin ellenalloke.
@disqus_z74wjfhUgo:disqus igen, akkor az egy Palesztin szemszog volna. De a felvetes arra vonatkozott, h van-e semleges? Lehet-e ugy rendezni egyatalan? Persze valosagkozelibb az izraeli foleny. De a jo-rossz viszonyat vizsgalva, van-e ebben a sorozatban rossz zsido es jo palesztin? Rossz zsidot nem talaltam, jo palesztint talan, pl Shirin a 2. evadban, megis meg kell halnia. Van-e olyan, hogy egy jo karakter rossza valik, vagy egy rossz karakter megjavul, mert teszem azt van jellemvaltozas, hogy a jo-rossz horizont nem statikus, mint a Gyuruk uraban, hanem dinamikus, mint a Tronok harcaban sok ilyet latunk, es mint az eletben is!
Ez mar tulmegy az en lehetosegeimen. Gyuruk urat, Tronok harcat nem neztem, de meg egyetlen Faudat sem. Ez utobbibol eleg nekem a valosagshow, amiben elek.
A Gyűrűk Urát, ha másért nem is (ízlések és pofonok) de a fényképezés és a zene miatt mindenképpen érdemes legalább egyszer átfutni.
Annyira ihletett, annyira árad belőle a lelkesedés. Aztán ki tudja, talán a story és a karakterek is elnyerik a tetszését. 🙂
https://t.co/eekJpcgLDe?HH2pRYG
https://t.co/i9VRJLxs46?Bu0wbxM
Miutan az elozetesek, meg egyeb promok elol szinte lehetetlen menekulni, a fenykepezesbe meg a zenebe igy belekostoltam. De maga a film nem az en zsanerem…Talan mostanaban, hogy kozelgek a masodik gyerekkor fele, megprobalom 🙂
A különböző misztarvim-alakulatok parancsokat teljesítenek. Ezek a parancsok az elhárító ügynökségek – általában a שַׁבַּ”כּ (Sabak/Sin Bet) vagy a מוסד (Moszad) – által felderített célpontoknak/célszemélyeknek a parancsban meghatározott modú – eliminálni vagy letartóztatni – kezelését írják elő.
Az elhárítók felelőssége, hogy a célszemély valóban egy rosszfiú legyen.
Egy részt sem láttam még a Faudából, ha azonban a sorozat az arabokat rosszfiúként ábrázolja, akkor az úgy meglehetősen objektív, tudniillik az arabok kezdték a(z):
– öldöklést
– mészárlást
– háborúzást.
Ezek a tények, amelyeket persze lehet némi szubjektivitással fűszerezni, de „pártatlanul” nézve is eléggé triviális a konklúzió.
Talan mar egyszer emlekeztettelek arra, hogy majdnem minden csak nezopont kerdese. Valamikor regen, amikor Ehud Barak miniszterelnok volt, meginterjuvoltak ot a TV-ben, mint maganembert. Baraknal veszettebb fenegyerek meg nem sok volt a vilagon, a pasas szerelonek oltozve a gep szarnyarol maszott be az elrabolt Sabena jaratba, bekaemberkent szallt partra Bejrutban es nonek oltozve csengetett be Arafat lakasaba, stb. Amikor megkerdeztek, hogy mi lett volna, ha nem izraeli zsidonak szuletik, hanem palesztin arabnak, kapasbol ravagta: akkor most PLO harcos lennek.
Igen, emlékszem. Persze, szinte minden szubjektív, azaz nézőpont kérdése. Azonban jobb helyeken a tényeket (egy adott konfidenciaintervallum mellett) nem szép dolog vitatni. Szintén feltételezzük, jelen esetben egy magyar nyelvű vitapartner esetében, hogy ő elsősorban európai (t. nyugati, felvilágosult, liberális) szempontok mentén vizsgálódik a történelmi eseményekkel kapcsolatosan, és nem pedig egyéb (pl. iszlamista, abszolutista) értékítéletek mentén. Ezekből, tehát az ismert premisszákból és az ismertetett keretrendszerből elég könnyedén levezethető az, hogy:
– melyik fél volt a támadó, melyik a védekező, és hogy ennek mi a jogi, ill. morális vonzata
– melyik fél szította a konfliktust, melyik próbálta azt lezárni többször is
– melyik fél kompromisszumképes, melyik nem képes engedni a követeléseiből
Amiről beszélsz, persze az is igaz. Nyilván ha valaki egy iszlamista közegbe születik, az nagy valószínűséggel maga is iszlamista lesz, ami persze tragikus, de végső soron ezzel ugyanúgy nem tudunk mit kezdeni, mint a világ megannyi tragédiájával sem. Barak lehetséges, hogy csupán ezt az alapvetést ismertette, bár szavai félreérthetőek voltak, az interjúztató kérdése pedig kissé polgárpukkasztó. Ugyanis hirtelen úgy hangzik Barak válasza, mintha egyenlőségjelet lehetne tenni a:
– szervezett, elszámoltatható, nemzetközi jogot betartó hadseregek, és a mindezekre fittyet hányó terroristák között
– a civileket bombázó és mészárló barbárok, és a civil lakosságot védő rendes katonák között
Természetesen ilyen egyenlőség nem létezik, és az arab-izraeli konfliktusban soha nem is létezett. Tehát konkludálni a kézzelfogható dolgokat, lényegében triviális. Azonban fontos hozzátenni, hogy még ha meg is értjük a másik oldal motivációját és működését (dar-al-islam, arab büszkeség, stb), az akkor sem nyújt felmentést számukra, mert ugye miért is nyújtana? Ha egy gyilkosnak nem volt gyerekszobája, és bántalmazta az apja, akkor a gyilkosság tette már semmisé vált? A büntetése elmarad? Dehogyis. Ez az, amit a nyugati liberális elit soha nem fog megérteni.
1. Te tul komolyan vetted a beszelgetest, hiszen egy jatekfilmrol, ill. jatekfilm kesziteserol van szo, es nem dokumentumfilmrol.
2. Barak poennak szanta a valaszat, es o valoban megengedhette maganak ezt a poent. De termeszetesen, mint minden viccnek, ennek is volt valami valosag alapja.
3. Es az is teny, hogy en, aki ebben elek, es jonehanyszor lottek ram raketakkal is, sot egyszer Genin kozeleben, meg tartalekoskent egyszer majdnem be is szartam a felelemtol, megengedhetem magamnak, hogy legyen nemi empatiam is a palesztinokkal. Veluk elek, voltak beosztott arab mernokeim, a gyogyszereszem (ket kozeli patikaban is) arab, az egyik csaladi orvosunk arab, a kertesz arab, a szupermarketben a szemelyzet fele, es a sor vegtelen. Sokukkal kimondottan jo, haveri a kapcsolatunk.
De ami a tortenelmet es a politikat illeti, termeszetesen igazad van 🙂
1. Meglehet, bár egy játékfilmnek is lehetnek szubliminális üzenetei. A Fauda mondjuk, ha jól sejtem, akkor megfelel a valóságnak. De volt már olyan Izraelről szóló sorozat, ami ferdíteni próbálta a valóságot.
2. Poénnak is elmegy, mint ahogyan egy egyszerű konstatálásnak is.
3. De szerencsére semmi bajod nem lett. Az meg nem baj, ha empatikus vagy, sőt. Azonban az empátiának is van határa, és azt sem szabad túlzásba vinni. És természetesen semmi gond nincs azokkal az izraeli arabokkal, akik becsületesen dolgoznak. A kontextus itt valóban csakis kizárólag történelmi/politikai volt.
Láttam az interjút.
Kötve hiszem, hogy Barak akármilyen harcosként polgárokat vagy polgári célpontot támadott volna.
Ehhez nem tudok hozzaszolni, de a Munkapart egyertelmuen polgari aldozat volt :-))).
Gyorsan es vegervenyesen likvidalta.