Tíz érdekes tény hanukáról

Zsidó otthonokban világszerte vasárnap este gyújtották meg az első hanukai lángot, melyet további hét estén át minden este gyertyagyújtás követ. Alább tíz érdekesség hanuka ünnepéhez kapcsolódóan.

1. A hanuka a „legújabb” zsidó ünnep

A zsidó ünnepek nagy része tórai, azaz a mózesi időkből származik, purim (a bibliai Eszter könyvében lejegyzett események) pedig, mely jóval későbbre datálódik és melynek ünneplését a próféták és a rabbik rendelték el, a polgári időszámítás előtti 369–355-ig tartó periódust meséli el. A hanuka ünnepét megelőző események ezzel szemben még később, az i. e. 139-ben történtek.

2. Hanuka és purim ünnepe közt számos párhuzam fedezhető fel

Mindekettő rabbinikus ünnep és mindkettő a zsidó nép csodás megszabadulását ünnepli a végső kiírtás elől. Azonban míg purim története sokkal inkább szól a fizikai megsemmisülés veszélyéről, addig hanukakor a zsidó vallásgyakorlást megszüntetni kívánó szír-görög hatalom elleni, spirituális megszabadulást ünnepeljük.

3. Hanukakor szabad a vallási törvények szerinti munkavégzés

Ennek ellenére viselkedésünkben, szokásainkban igyekszünk ünnepi hangulatot teremteni ezen az ünnepen is. Így szokás ünnepi étkezéseket rendezni, mélyebben elmélyedni a zsidó tanokban és több jótéteményt gyakorolni, mint máskor.

4. Hanukának nincs a Misnában vagy a Talmudban „saját” traktátusa

A hanukai történetről illetve a szokásokról a Talmud Sábát traktátusa beszél. Igaz azonban, hogy Sávuot ünnepének sincs külön traktátusa. A talmudi Sávuot című traktátus eskükről szól, nem az ünnepről, mégis a névazonosság miatt ezt szoktuk emlegetni. Talán azért van ez így, mert Sávuot az egyetlen olyan zsidó ünnep, melyhez nem kapcsolódik különleges rituális parancsolat. A Sávuothoz, ahogy más ünnepekhez is tartozó áldozati renddel jellemzően Chagiga traktátusa foglalkozik.

5. A legismertebb kifejezetten hanukai parancsolat az esténkénti gyertyagyújtás

Első nap egy, második nap kettő, harmadik nap három gyertyát gyújtunk, minden nap eggyel többet, mígnem a nyolcadik nap előestéjén 8 gyertya ég a hanukai menórában (gyertyatartóban).

Fellobbant a hanuka első lángja Budapesten

Meggyújtották az első gyertyát a zsidóság egyik legnagyobb ünnepe, a hanuka első napján, vasárnap a budapesti Nyugati téren felállított kilencágú gyertyatartón.

6. Hanuka ünnepe alatt összesen 44 gyertyára van szükség

Minden este egy-egy gyertyát használunk az aznapi gyertyák meggyújtásához. Így 1+2+3+4+5+6+7+8=36, ehhez még jön 8 darab „szolgagyertya”, azaz összesen 44. A gyújtásra mindenféle gyertya alkalmas, ugyanakkor az ember igyekezzék tiszta olívaolajat használni, hiszen a csoda is olajjal, és nem gyertyával történt.

7. A hanukai gyertyákat szokás olyan helyre tenni, ahol jól láthatók

Ugyanis a csoda hirdetése egyike az ünnepi elvárásoknak. A szokások a gyertyatartó elhelyezésével kapcsolatban eltérők, legtöbben az ablakba vagy a lakás fő helyiségének bejáratához teszik gyertyákat, a talmud korában leginkább a házak kapuiban, kültéren gyújtották meg a gyertyákat. A csoda hirdetésének parancsolata miatt kezdeményezte a lubavicsi Rebbe, Menachem Mendel Schneerson rabbi (1902-1994) 1974-ben, hogy a városok közterületein is rendezzenek nyilvános hanukai gyertyagyújtásokat, hiszen az ilyen események közelebb hozzák a város lakóit, zsidót és nem-zsidót egyaránt. Ma már a nyugati világ számos nagyvárosában, több helyen is tartanak nyilvános hanukai gyertyagyújtásokat, Magyarországon pedig Budapesten, Miskolcon, Debrecenben és Szentendrén is.

8. Mivel a hanukai csoda olajjal történt, ilyenkor szokás olajjal készült ételeket enni

Leginkább olajban sült fánkot és egy krumpliból, tojásból és némi hagymából készült, tócsnihoz hasonló ételt, melynek jiddis neve latkesz. Számos más szokás is kapcsolódik az ünnephez, így például szokás a gyerekeknek kisebb összegű pénzt adni (hanuka gelt), melynek egy részét adományozásra fordíthatják, így szoktatva őket a jótékonyság fontosságára. Szintén elmaradhatatlan ünnepi kellék a trenderli, avagy dreidel, ami egy négyoldalú pörgettyű, mellyel szerencsejátékot lehet játszani.

9. A burgonya 16. századi európai megjelenése előtt hanukakor tejjel vagy sajttal készült ételeket készítettek

Emlékezvén Judit poszt-bibliai hősnő történetére: Judit sajttal kínálta a gonosz görög hadvezért, Holofernészt, így az mértéktelen mennyiségű bort ivott, mikor pedig lerészegedett, Judit levágta a fejét. Judit történetének kapcsolata nem csak az, hogy hanukakor játszódik, de hasonló hőstettről emlékszik meg, mint a makabeusok győzelme. Fun fact: sem a hanuka ünnepének történetét részletesen elbeszélő makabeusok könyve(i), sem Judit könyve nem részei a héber Bibliának.

10. Miért nyolc napos a hanuka?

Egyes kisebbségi vélemények szerint hanuka nem csak azért nyolc napos, mert a makabeusok által a bálványoktól megtisztított jeruzsálemi Szentélyben talált egy napra való olaj nyolc napig égett, hanem mert hanuka és Szukot (a bibliai Sátoros ünnep, mely szintén 8 napos) közt különleges kapcsolat van. Szukot ünnepe normális esetben Tisré hónap 15-én kezdődik (általában szeptember vége felére esik), azonban a makabeusok második könyvének tanulsága szerint pont a hanukai csoda évében – lévén, hogy a Szentély még tisztátalan volt – nem tudták méltó módon megünnepelni Szukot zarándokünnepét. Így miután a Szentély felszabadult és visszatért a rendes áldozathozatal, abban az évben Kiszlév hónapban „bepótolták” az elmaradt szukoti áldozatokat is.

Hanuka: fény a sötétségben

Egy aprónak tűnő, valójában rendkívül jelentős csoda adja hanuka ünnepi szertartásának, az esténkénti gyertyagyújtásnak alapját. Megyeri A. Jonatán írása.