A lettországi Jūrmala első ránézésre nem a legideálisabb helynek tűnik ahhoz, hogy ott egy új zsinagógát nyisson bárki. Mégis ezt tette egy rabbi, teljes sikerrel.
Jūrmala városát egykor a Szovjetunió „Cote d’Azure-jaként” is emlegették, és máig a jómódú nyaralók közkedvelt helyének számít. A Balti-tenger mentén fekvő üdülővárost nyáron óriási pezsgés jellemzi, télen azonban meglehetősen kisebb a forgatag. A Rigától mindössze fél órára fekvő településen 50 ezer lakos él, és a hideg hónapokban sivár utcaképek fogadják az odalátogatókat — derül ki Cnaan Liphshiz beszámolójából.
Jūrmala első ránézésre nem a legideálisabb helynek tűnik ahhoz, hogy ott egy új zsinagógát nyisson bárki. Mégis ezt tette egy rabbi, akinek elmondása szerint a holokauszt óta sikerült megalapítania a város első zsinagógáját, egyben a harmadikat egész Lettországban.
A luxusszinten bebútorozott imaházban azóta a leggazdagabb orosz nyelvű zsidók közül is többen megfordultak. Tervezője igyekezett felidézni az ország egykori ikonikus, fából épített zsinagógáit. A Beit Izrael vörösfa bútorai, bársony kárpitozása és perzsa szőnyegei viszont inkább egy sokcsillagos szálloda hangulatát teremtik.
Nyáron luxusautók parkolnak előtte, télen viszont gyakran a minján – tíz felnőtt zsidó férfi – jelenléte sem jön össze a háromezer négyzetméteres épületben. Mindezek ellenére a zsidóság helyi képviselői úgy gondolják, hogy megérte az eddig befektetett sok munka.
„Számunkra ez nagy előrelépés” — mondta Dmitry Krupnikov, a lett zsidó közösség egykori vezetője.
Lettországban becslések szerint ma 10 ezer zsidó él. A holokausztot megelőzően a közösség száma a 90 ezret is elérte, azonban csak kétszázan élték túl a borzalmakat.
A zsinagóga megnyitásának ötlete Emmanuil Grinshpunhoz kötődik, aki egy évente megrendezett népszerű dalverseny rendszeres látogatójaként kezdett Jūrmalába utazni.
A moldovai származású és Miamiban élő üzletember felismerte, hogy mivel amúgy is rendszeresen fogadnak zsidó látogatókat, még többet a helyszínre lehetne vonzani, ha felépülne egy zsinagóga.
„Szóval építettem egyet” — foglalta össze röviden a történteket Grinshpun, aki egy főállású ortodox rabbit is felkért a közösség vezetésére. Megbízottja, Shimon Kutnovsky-Liak rabbi Izraelből érkezett vissza lett hazájába, ahonnan 1970-ben alijázott.
Elmondása szerint az első évben vegyes tapasztalatokat szerzett, de jót vár a jövőtől. „Nyáron euforikus napok vannak, mikor a zsinagóga megtelik és azt érezzük, hogy valami fenséges dolog épül újjá. Majd jön az ősz, és teljesen egyedül találom magamat a zsinagógában” — fogalmazott a rabbi, aki azért hozzátette, hogy ha csak egy maréknyi is, de mindig vannak hívők a környezetében, akik a folytatásra ösztönzik.
Jūrmalában a holokauszt előtt három zsinagóga is működött a több száz fős zsidó közösség számára. A tengerpart menti kisvárosban így mindenkinek elérhető volt egy imaház sétaközelben.
2010-ben az állam az egyik zsinagóga épületét visszaadta a zsidó közösség tagjai számára. Felújításáról Kutnovsky-Liak rabbi újabb terveket sző, és szeretné, ha hamarosan egy mikve, azaz egy zsidó rituális fürdő is helyet kaphatna a városban.
