A Science Magazine olvasói nagy többséggel a jeruzsálemi Héber Egyetem két kutatójának eredményét választották az idei év tudományos áttörésének – írja a The Times of Israel. Liran Carmel és David Gokhman megalkotta a húsz éve egy szibériai barlangban felfedezett, gyenyiszovai ember arcát.
A mai ember „legújabb” ősi rokonának, a gyenyiszovai embernek arcát a kutatók egy ujjperc alapján alkották meg, miután mindössze ennyit találtak a feltehetően egy fiatal nő holttestéből egy barlangban. A lelet 40-70 ezer éves lehet.
A Science Magazine szavazásának utolsó köre hétfőn zárult, és az izraeli kutatók kapták a 34 ezer szavazat 49 százalékát. Olyanokat előztek meg, mint az új, ebola elleni gyógyszert, a fekete lyukakat láthatóvá tevő technikát, és az új, cisztás fibrózis elleni gyógyszert.
A magazin szerkesztői a fekete lyukak láthatóvá tételét választották az év tudományos áttörésének.
„Nagyon meghatódtunk az elismeréstől, hálásak vagyunk azoknak, akik támogattak minket. Elképesztő, hogy a tudományos felfedezések – köztük azok is, amelyek a 100 ezer évvel ezelőtt élt emberekről szólnak – még mindig rabul ejtik az emberek képzeletét az egész világon”
– mondta Liran Carmel.
A gyenyiszovai, vagy angolosan denisovai ember létezését egy szibériai barlangban fedeztek fel 2008-ban, körülbelül 100 ezer évvel ezelőtt együtt éltek azon a területen a neandervölgyiekkel és modern Homo sapiens-ekkel. A neandervölgyi rokonokkal ellentétben azonban a gyenyiszovai emberektől nagyon kevés lelet állt rendelkezésre, ami eddig lehetetlenné tette anatómiai kép létrehozását.
A Science olvasói által díjazott, újszerű izraeli technológia, amely szeptember közepén jelnet meg először a rangos Cell folyóiratban, lehetővé tette, hogy megmutassa, hogyan nézett ki ez a korai ember.
A kutatók felfedeztek egy módszert erre, az egyetlen ujjpercből vett DNS nyílt forráskódú szekvenálásával. Eran Meshorer, a Héber Egyetem professzora, Yoel Rak a tel-avivi egyetemen és Tomas Marques-Bonet, a barcelonai evolúciós biológiai intézet (UPF-CSIC) kutatója is hozzájárultak a tanulmányhoz.
„A gyenyiszovai ember tíz éve kísérti az emberi evolúció kutatóit” – írta a Science Magazine a kutatásról szóló weboldalán.
A lány arca rekonstruálásával a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az sokkal inkább hasonlít neandervölgyiekére, széles medencéjével, ferde homlokával és kiálló alsó állkapcsával, mint a modern emberére.
Korábbi kutatások szerint a neandervölgyi és a modern ember egy ismeretlen közös ősből fejlődött ki 800 ezer évvel ezelőtt. 400 ezer éve egy újabb kettéválás következett be. A gyenyiszovai ember csoportja kivált a neandervölgyiből. Ez a csoport ezután Ázsiába vándorolt, míg a neandervölgyi ember nagyrészt Európában maradt.
