Rekonstruálták a szibériai ősembert

Egy izraeli kutatócsoport egyetlen ujjperc DNS-ének a segítségével rekonstruálta egy nőnemű gyenyiszovai ember anatómiai felépítését. 

A gyenyiszovai ember maradványait 2008-ban fedezték fel Szibériában, majd két évvel később jelentették be, hogy egy eddig ismeretlen emberfajhoz tartozik. A barlangban több tárgyat is felfedeztek, köztük egy karkötőt, amit az izotópos vizsgáltat alapján 40 ezer évvel ezelőtt készíthettek.

Később több európai helyszínen még találtak olyan maradványokat, amelyek szintén a gyenyiszovai fajhoz tartoztak. A tudósok feltételezései szerint a gyenyiszovai ember körülbelül 50 ezer évvel ezelőtt élhetett a mai Oroszország területén, amikor a neandervölgyiek és a Homo Sapiensek még Afrikában éltek. A tudósok nem tudják mi volt a faj kihalásának az oka.

A rekonstruált arc. Fotó: Maayan Harel

Most a jeruzsálemi Héber Egyetem kutatócsoportja rekonstruálta, hogyan is nézhetett ki a gyenyiszovai ember egy példánya. A rekonstrukciót Liran Carmel professzor és David Gokhman vezette – írja az Israel 21c. 

Az eljárás három évet vett igénybe. A DNS-t abból az ujjpercből nyerték ki, amelyet a szibériai barlangban találtak az orosz kutatók még 2008-ban.

A tudósok mindenekelőtt összehasonlították három emberi faj DNS-metiláció mintáját, hogy olyan részeket találjanak a genomban, amelyek másképpen metilálódtak.

Azután azt kutatták, hogy ezek a különbségek miként jelentkeznek a faj anatómiai felépítésében.

„Sok szempontból a gyenyiszovaiak nagyon hasonlítottak a neandervölgyiekre, másrészt ránk is sokban hasonlítottak, viszont bizonyos tekintetben teljesen egyedülállóak”

– mondta Carmel professzor.

A gyenyiszoviai ember anatómiailag 56 jellegben különbözik a neandervölgyiektől és a Homo Sapienstől, ebből 34 különbség a koponya felépítését érinti. A faj koponyája valószínűleg jóval szélesebb volt, mint a modern embereké, hosszabb állkapcsuk lehetett, de álluk nem volt. A tudósok szerint ezek a különbségek tették őket képessé arra, hogy elviseljék Szibéria kegyetlen éghajlatát.

Manapság kizárólag az ausztrál és melanéz őslakosok hat százaléka hordoz magában gyenyiszoviai DNS-t.

Miután a csoport elküldte szakértői értékelésre a kutatás eredményeit, kiderült, hogy közben más tudósok találtak egy gyenyiszoviai állkapcsot, ami tökéletesen megegyezett azzal, amit a csoport rekonstruált.

„Anélkül, hogy megterveztük volna, megkaptuk a független megerősítést, hogy képesek vagyunk egy teljes anatómiai rekonstrukciót végrehajtani egyetlen ujjpercből kinyert DNS segítségével”

– mondta Carmel professzor.