Mélyponton a két ország viszonya: Németország szerdán kiutasított két orosz diplomatát, most Moszkva hasonlóra készül. Az ügy egy csecsen férfi hónapokkal ezelőtti lelövéséhez kapcsolódik.
Az úgynevezett normandiai csúcson az orosz elnök röviden kitért arra a diplomáciai feszültségre, ami még egy nyár végi rejtélyes berlini gyilkosság folyamodványa. Az ügyről Angela Merkel külön is tárgyalt Vlagyimir Putyinnal.
A német külügyminisztérium ugyanis múlt szerdán nemkívánatos személlyé minősítette az orosz nagykövetség két munkatársát, arra hivatkozva, hogy az orosz hatóságok szerintük nem működtek kellőképpen együtt egy augusztusi berlini gyilkosság felderítésében.
Emlékezetes – mi is beszámoltunk róla -, hogy augusztus 23-án a Kleiner Tiergarten parkban egy máig ismeretlen férfi
három lövéssel végzett Zelimhan Hangosvili 40 éves, grúz állampolgárságú csecsen férfival, aki éppen egy berlini mecsetbe tartott a pénteki imára. Megfigyelők valószínűnek tartják, hogy az orosz hírszerzés áll a gyilkosság mögött.
A gyilkosság után a német rendőrség őrizetbe vett egy férfit, ő máig vizsgálati fogságban van.
A távirati iroda jelentése szerint Putyint most megkérdezték a párizsi sajtótájékoztatón, hogy Oroszország milyen választ ad két diplomatájának kiutasításra, mire ő azt mondta: „Az ilyen esetekben íratlan szabályok vannak. Ha az egyik fél kiutasítja a másik diplomatáit, akkor a másik is ezt teszi válaszul.”
Német lapok beszámolói szerint az orosz elnök határozottan tagadta, hogy Moszkvának köze lenne a berlini gyilkossághoz. Mint mondta,
„Berlinben egy Oroszországban körözött harcost öltek meg, egy vérszomjas és brutális embert.”
Putyin „banditának” nevezte Hangosvilit, aki szerinte egyik szervezője volt a 2010-es, moszkvai metróban elkövetett merényleteknek, és számon kérte a németeken, hogy annak idején nem adták ki nekik a férfit.
Angela Merkel válaszul elmondta, hogy a párizsi csúcson beszélt Putyinnal az ügyről, és együttműködésre kérte az orosz elnököt. „Abból indulok ki, hogy az orosz fél rendelkezésünkre fogja bocsátani az információit” – jelentette ki a kancellár. „Legalábbis ezt nagyon jónak találnám” – tette hozzá. Ezzel Putyin is egyetértett, hangsúlyozva, egyáltalán nem szükségszerű, hogy az ügy miatt diplomáciai válság alakuljon ki.
Nils Schmid szociáldemokrata (SPD) politikus aggasztónak nevezte Putyin szóhasználatát. Mint mondta,
még ha Hangosvili terrorista is lett volna, akkor sem elfogadható, hogy egy külföldi kémszolgálat Németországban gyilkosságot kövessen el.
Léteznek jogállami eljárások, amikhez Oroszországnak is tartania kell magát – jelentette ki Schmid.
A nyomozást átvevő német szövetségi ügyészség mindenesetre közölte, alapos oka van feltételezni, hogy vagy hivatalos orosz, vagy hivatalos csecsen állami megbízás állhat a berlini gyilkosság mögött.
Mint korábbi írásunkból is kiderült, Zelimhan Hangosvili nyakig benne volt a második csecsen háborúban, amit az oroszok azután indítottak az észak-kaukázusi terület ellen, hogy onnan kiindulva vahabita szélsőségesek megtámadták Dagesztánt. Csecsenföld akkoriban de facto önállósult.
Hangosvili parancsnok volt az oroszokkal vívott harcokban. Az orosz hatóságok 2002-ben terrorizmus miatt adtak ki ellene körözést, de a pontos vádak nem ismertek. 2008-ban, a grúz-orosz háború idején önkénteseket toborzott az oroszok ellen, de harcba akkor nem bocsátkozott.
A német hatóságok eleinte iszlamistagyanús személyként tartották számon, de később levették erről a listáról. Menedékjogi kérelmét elutasították, de fellebbezett. Éppen az ítéletre várt a merénylet idején.
