Bosznia bezárja „sokkoló és szégyenletes” migránstáborát

Bosznia-Hercegovina bezárja a horvát határ közelében fekvő vucjaki migránstábort – közölte Dragan Mektic védelmi miniszter, nem sokkal azután, hogy az Európa Tanács emberi jogi biztosa éppen erre szólította fel Szarajevót.

A vucjaki sátortáborban a hideg és a havazás ellenére továbbra is mintegy 500-600-an tartózkodnak, holott a település lakói többször is felhívták a figyelmet az ott lakó illegális bevándorlók okozta problémákra.

A tábor egyébként egy korábbi aknamező és egy szeméttelep közelében fekszik, nincsenek felállított mosdók, sem folyóvíz, így a migránsok embertelen körülmények között várnak arra, hogy továbbmehessenek Horvátország, s onnan Nyugat-Európa felé.

A védelmi miniszter tájékoztatása szerint a tábort várhatóan már a jövő hét elején felszámolják, a migránsokat pedig az ország több befogadóközpontjában osztják el. A sátorokat lebontják, és megtisztítják a helyszínt, hogy ne legyen lehetőség a visszatérésre – magyarázta Dragan Mektic.

Hozzátette: a migránsok illegálisan tartózkodnak az országban, megengedhetetlen, hogy ők maguk döntsék el azt is, hogy hol akarnak tábort verni.

A hírhedt vucjaki sátortábor

A lépést nem sokkal azután jelentették be, hogy Dunja Mijatovic, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi biztosa Szarajevóban a vucjaki befogadótábor haladéktalan bezárására szólított fel, és konkrét, országos szintű intézkedéseket követelt a migránsokkal való bánásmód javítása érdekében.

Mijatovic a héten ellátogatott a táborba, majd sokkolónak és szégyenletesnek nevezte az ott lakók életkörülményeit.

Szerinte megnyitni sem lett volna szabad egy ilyen tábort, vagy már régen fel kellett volna számolni. Pénteki sajtótájékoztatóján kiemelte, minél hamarabb el kell onnan szállítani a migránsokat, és tisztességes ellátást kell biztosítani a számukra.

„Az államnak gondoskodnia kell arról, hogy az ország egész területén megfelelő befogadólétesítmények álljanak rendelkezésre. Több humanitárius segítségre van szükség, és fokozni kell a nyilvántartásba vételi lehetőségeket a Horvátországgal határos Una-Sana kantonban, ahová nagyszámú migráns és menedékkérő érkezett” – fogalmazott.

Az emberi jogi biztos komoly aggodalmát fejezte ki a horvát határőrök migránsok elleni erőszakos fellépéséről szóló jelentések miatt is.

 „Különösen nyugtalanítóak a bevándorlók verésekről szóló történetei, amelyek szerint gyakran olyan személyes tárgyaiktól fosztják meg őket, mint a cipőjük. Majd arra kényszerítetik őket, hogy mezítláb, durva terepen térjenek vissza Bosznia-Hercegovinába” – fogalmazott.

A migránsválság 2015-ben tetőzött, amikor a becslések szerint több mint egymillió illegális bevándorló haladt át a balkáni útvonalon, ez azonban akkoriban még nem érintette Bosznia-Hercegovinát.

A migránsútvonalon fekvő országok azóta szigorítottak határvédelmükön, a Közel-Keletről és Afrikából érkező migránsok azonban továbbra is igyekeznek új útvonalakon bejutni az Európai Unió országaiba. Bosznia-Hercegovinában 2016 közepén jelentek meg az első, Közel-Keletről érkező illegális bevándorlók.

A migránsok főként Szerbiából és Montenegróból érkeznek Boszniába, ahonnan Horvátországba, majd Szlovéniába, onnan pedig a nyugat-európai országokba szeretnének eljutni, mert a nyugat-balkáni államokat nem tekintik célországnak. Boszniában jelenleg mintegy nyolcezer migráns van.

Csak „mítosz”: a boszniai soros elnök genocídium-tagadása

Milorad Dodik nem először próbálja meg tagadni, illetve bagatellizálni a népirtás tényét.