Az orosz kormány határozatát, miszerint külföldi újságírókat mostantól „idegen ügynököknek” lehet minősíteni, Vlagyimir Putyin elnök is jóváhagyta – írja az NPR hírportál.
Már 2017-ben elfogadásra került az a törvény, mely a teljes egészében külföldről finanszírozott médiát titulálja ilyen jelzővel, válaszként az Egyesült Államok akkori lépésére, mely az RT Americát, a Kreml propagandacsatornáját minősítette „idegen ügynöknek”.
A most elfogadott törvény azonban továbbmegy és „idegen ügynök” jelzőt kaphatnak újságírók illetve bloggerek is, akiknek finanszírozása 100%-ban külföldről történik.
„Az új törvény lehetőséget teremt arra, hogy amennyiben olyan tartalmak kerülnek, közlésre, melyek nem egyeznek az orosz szabályozással, úgy azokat a tartalomszolgáltatókat be lehet tiltani”
– írja a TASSZ orosz hírügynökség.
Az új szabályozás értelmében a külföldről finanszírozott tartalmakat akként kell megjelölni, hogy azokat idegen ügynökök terjesztik. “Amennyiben valaki olyan hírt tesz közzé, mely oroszországi társadalompolitikai tartalommal rendelkezik, úgy a közzé tevő könnyen ’idegen ügynökként’ kerülhet nyilvántartásba vételre” – magyarázta Leonid Levin, orosz képviselő.
Különböző emberjogi szervezetek, mint például a Human Rights Watch és a Committee to Protect Journalists közleményeikben élesen bírálták a most elfogadott törvényt, mondván, hogy az „végzetesen veszélyezteti a már most is túlszabályozott szabad sajtót Oroszországban.”
Hozzáteszik:
„A törvénynek komoly hatása lesz a nemzetközi médiatársaságokkal való együttműködésre is, hiszen a velük együttműködőket ’idegen ügynökként’ vehetik nyilvántartásba. Ez érzékenyen érintheti az ellenzéki sajtót is. A bloggerek komoly hatást tudnak elérni a közvélemény formálásában, a mostani szabályozás az ő működésüket is korlátozza”
– folytatódik a közlemény.
A szabályozás részben a Szabad Európa Rádió, részben a Voice of America ellen jött létre, melyeket az amerikai Kongresszus finanszíroz. Ezek a médiák mostantól kénytelenek lesznek részletes pénzügyi adatokat is szolgáltatni a hatóságoknak.
Amint azt Jamie Dettmer, a Voice of America oroszországi tudósítója elmondta:
“Orosz tisztségviselők nem mernek majd külföldi újságírókkal beszélgetni, félve attól, hogy ‘idegen ügynökökként’ fogják őket nyilvánítani. Érintett így a Voice of America, a France 24, a Szabad Európa Rádió és a Deutsche Welle is”- mondta.
A megbélyegzés büntetés kiszabását is maga után vonja. Tavaly például egy moszkvai bíróság a The New York Times-t sújtotta 338 ezer dolláros büntetéssel, mivel az nem állítólag nem szolgáltatott részletes adatot arra vonatkozóan, miként költötte el az őt finanszírozó Press Freedom Support alapítványtól érkező támogatást. A vádat a kiadó tagadta. Közösségi adakozásból végül sikerült előteremteni a büntetés összegét.
Mint ismeretes, a független, tényfeltáró újságírói munkát módszeresen ellehetetlenítik Oroszországban. Az amerikai Committe to Protect Journalists (CPJ) jogvédő szervezet szerint az országban 1992 és 2019 között 83 újságírót gyilkoltak meg.
Tavaly augusztusban három orosz újságírót öltek meg a Közép-afrikai Köztársaságban, akik egy magántulajdonban lévő, de a Kremlhez szoros szálakkal kötődő fegyvergyártó és kereskedő cégről készítettek volna anyagot.
Ugyancsak tavaly gyilkolták meg Arkadij Babcsenko, Ukrajnába menekült orosz újságírót, aki élesen bírálta Putyin elnök politikáját és azt jósolta, hogy az orosz elnök Szaddam Husszein iraki diktátor sorsára fog jutni.
