Egy olyan nanochipet fejlesztettek ki, amely közvetlenül bejuttatható az agyba.
A haifai Technion és a Ramat Gan-i Bar-Ilan egyetem kutatói egy olyan technológiát fejlesztettek ki, amely meggátolhatja az Alzheimer-kór előrehaladását — írja a The Times of Israel. A fejlesztés eredményeit a Small c. lapban jelentették meg. A kutatást Ester Segal professzor vezette.
Az Alzheimer a demencia leggyakoribb változata, egy neurodegeneratív betegség, amely az agyi sejteket támadja.
A betegség elsősorban a 85 év felettieket támadja, akiknek majdnem 30%-a érintett. A magas várható élettartam miatt a 21. században nagyon elterjedté vált a demencia.
A betegség oka, hogy az agyban két fehérje, a β-amiloid peptid és a tau protein felhalmozódik az agyi sejtekben. Ezek a proteinek blokkolják és megölik az idegsejteket az agy különböző pontjain, ami a kolinergiás mechanizmusok romlásához vezet, ezek azok az idegsejtek, amelyek az agy irányításáért felelősek.
Korábbi kutatások megállapították, hogy a „idegi növekedési faktor” nevű protein bejuttatása az agyba gátolja a kolinergiás mechanizmusok romlását és lelassítja a betegség előrehaladását. Az egyetlen nehézség az, hogy hogyan lehet ezt a proteint az agyba juttatni. A bejutást az agyi vér gátolja, amely nem csak a baktériumok, hanem a gyógyszerek behatolását is megakadályozza.
A kutatást vezető Segal professzor szerint még ha be is lehetne juttatni a proteint az agyba, akkor sem biztos, hogy eljutna a célpontig.
Néhányan már kísérletet tettek a protein bejuttatására katéterezés (csövek) segítségével, de ennél a procedúránál túl nagy a kockázat. Most azonban úgy tűnik, az izraeli kutatók megtalálták a megoldást.
A Segal professzor vezette csoport kifejlesztett egy olyan nanoméretű szilikon chipet, amelyet közvetlenül be lehet juttatni az agyba. A chipek nagy mennyiségű proteint képesek tárolni és irányított módon, egy hónap leforgása alatt fokozatosan kiengedik őket. Miután megszűnik a funkciójuk, a chip nyomtalanul felszívódik az agyban.
A chip nem akad meg az agy vér-gátján, mert közvetlenül be lehet juttatni a koponya átfúrásával. Segal professzor elismeri, hogy ez egy kellemetlen beavatkozás, de szerinte még így is biztonságosabb, mint a katéterezés.
A második módszer, hogy „génpisztoly” segítségével juttatják be a proteint az agyba. A génpisztoly olyan eszköz, amely segítségével az orron át DNS-t juttatnak be a sejtekbe. A kutatók remélik, hogy hamarosan elkezdhetik a klinikai kísérleteket.
Az izraeli Alzheimer-kutatásokról épp néhány hónapja érkezett egy másik hír is: a jeruzsálemi Héber Egyetem tudósai rájöttek arra, hogy egy MRI-vizsgálaton készült képen látható agysejtek molekuláris összetétele kimutathatja, ha a betegség felütötte a fejét, tehát egy MR-vizsgálattal a Parkinson-kórhoz hasonlóan diagnosztizálhatóvá válik.
