Német neonácik és zöldek álma vált valóra az izraeli termékek szégyencímkézésével

Az Európai Bíróság döntése közel sem új keletű: pár évvel ezelőtt már mindkét csoport kezdeményezte a lépést.

Mint korábban beszámoltunk róla, nagy port kavart a hír, miszerint az Európai Bíróság keddi döntésének értelmében külön fel kell tüntetni a jövőben a származási helyet azokon a termékeken, amelyek Júdea és Szamária, a Golán-fennsík vagy Kelet-Jeruzsálem területéről származnak.

A botrányos döntésre hamar reakciók születtek: míg az izraeli külügy  — kettős mércét emlegetve — élesen elítélte a határozatot, a Palesztin Felszabadítási Szervezet főtitkára üdvözölte a lépést.

Ne vásárolj zsidótól! Ja nem, Izraeltől!

A döntés látszólag „technikai”, „fogyasztóvédelmi”. Valójában az antiszemita BDS-mozgalom vetette meg a lábát az uniós főáramban. Seres László publicisztikája.

A Jerusalem Post pedig arra is emlékeztet:

Németországban évekkel ezelőtt már a zöldek és neonácik részéről is kezdeményezés indult, hogy megbélyegezzék a zsidó telepesek termékeit Európában.

A német Zöld Párt 2012-ben kezdett lobbizni ezért, majd nem sokkal később, 2013-ban már a neonáciként számon tartott Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) is az ügy mögé állt.

Mindezek fényében korántsem meglepő, hogy Renate Künast Twitter-bejegyzésében is üdvözölte a döntést.

„Az #EUGH [az Európai Bíróság német rövidítése] úgy döntött, hogy a Nyugati Parton és megszállt területeken lévő izraeli településeket az #EU-ban világosan fel kell tüntetni. Semmi több! És semmi kevesebb. Számomra ez a #vásárlók jogának részét képezi, hogy informált döntést hozzanak” — írta keddi bejegyzésében Künast, aki a múltban Moszadhoz kötődő összeesküvés-elméletéről is hírhedté vált.

A bírósági döntés kapcsán Efraim Zuroff, a Simon Wiesenthal Központ „náci vadásza” is megszólalt, aki másképp vélekedik a helyzetről

„A németeknek bőven van tapasztalatuk a címkézésről, és jobban tisztában kellene lenniük mindezekkel” — nyilatkozta szerdán, mikor „színtiszta képmutatásnak” nevezte az EU-s szabályozást, amivel Izraelt „kipécézték”. Szerinte

Mindez „Németország legsötétebb időire”, és a nácik zsidók elleni bojkottjára emlékeztet.

Nem mellesleg, olvasható a Jerusalem Post oldalán, a hasonló kezdeményezések szinte mindegyike figyelmen kívül hagy olyan más területi vitákat, amik a világ többi pontján aktuálisak — a német zöldek például eddig nem emeltek szót a Nyugat-Szaharát vagy Észak-Ciprust érintő kérdésekben sem.

De a német vezetés más prominens tagjai sem emeltek szót a telepesek ellen meghozott döntéssel szemben.

Szintén érdemes megjegyezni, hogy Németország jelenleg USA-ba delegált nagykövete, Emily Haber is kiállt a címkézés mellett 2013-ban a Bundestag államtitkáraként, ahogy több főáramú párt tagjai is tették. A Szociáldemokrata Párt által vezetett külügy mellett Angela Merkel Kereszténydemokrata Unió pártja is támogatója volt az izraeli termékek megbélyegzésének.

Greenblatt: Képmutatás, nonszensz az Európai Bíróság izraeli árukat címkéző döntése

Az amerikai diplomata szerint a döntéssel csökkennek a valódi béke esélyei, és a palesztinoknak is kárt okoz.