Köves Slomó: „Nem állok bele egy évszázados szereposztásba”

Köves Slomó és Vágó István a Klubrádió „Csak semmi majré” című műsorában vitatkozott arról, hogy egy rabbi elmehet-e egy megosztó szoboravatásra, hogy van-e abszolút erkölcs és hogy antiszemita-e még a Jobbik. 

Ahogy a Neokohn is megírta, nagy port kavart a közösségi oldalakon, hogy Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija részt vett a vörösterror-emlékmű újjáavatásán a Vértanúk terén. Több felháborodott poszt is született a rabbi felszólalása kapcsán, közösségi oldalán hozzászólt a témához Vágó István, a Demokratikus Koalíció politikusa is.

Vágó István

Na, jól megkaptuk mi, ateisták. „Isten nélkül nincs személyes felelősség, személyes felelősség nélkül nincs erkölcs, erkölcs nélkül csak a pusztítás marad” – mondta a Nemzeti Vértanúk emlékművének…

A Klubrádió „Csak semmi majré” című műsorába meghívták Köves Slomót és Vágó Istvánt, hogy egy vita keretében ismertessék álláspontjaikat. A műsorvezető Rózsa Péter volt, aki már a beszélgetés elején feltette a már sokat tárgyalt kérdést: mit keresett egy rabbi a vörösterror-emlékmű avatásán? Köves Slomó azzal kezdte, hogy ő mindenfajta terrort elítél, illetve tisztában van a Horthy-korszak bűneivel és antiszemita propagandájával.

„Az antiszemita klisé az, amit a Horthy-éra nagyon alattomos módon kihasznált saját politikai antiszemitizmusának a legitimizálására, hogy a vörös terror tulajdonképpen zsidó terror volt”

— mondta az EMIH vezetője, majd hozzátette, szerinte inkább, az a kérdés, hogy mi erősíti jobban a klisét: ha egy rabbi elmegy egy ilyen emlékmű avatására, vagy ha otthon marad?

„Én azt gondolom, hogy a két rossz választás közül a kisebbik rossz választás az az, hogy ha az ember elmegy és ezzel is szimbolikusan kifejezi az ország egy jelentős része felé, hogy a vörös terror nem egy etnikai alapokon álló terror volt, hanem egy amúgy is nagyon zavaros időszakban ideológiai alapokon álló terror”

— jelentette ki Köves Slomó.

Vágó elmondása szerint úgy látta, hogy a rabbi beszédében azt állítja: az ateista nem lehet erkölcsös ember. Ezt az EMIH vezetője többször cáfolta a beszélgetés során.

„Én nem azt mondtam, hogy mindenki, aki Istenben hisz, vagy azt állítja, hogy Istenben hisz, az erkölcsös életet élne, és azt sem mondom, hogy aki nem hisz, az erkölcstelen lenne. Én csak azt mondom, hogy az erkölcs fogalmát nem lehet levezetni Isten nélkül”

— mondta a rabbi.

A DK politikusa elismerte, hogy Köves Slomó mondataiban van igazság, azonban szerinte a rabbi egy történelemhamístó kurzust legitimizált azzal, hogy elment az avatásra. Vágó idézte, hogy egy amerikai felmérés szerint a magyarok a legellenségesebbek a migrációval szemben, amely szerinte annak politikai kurzusnak a következménye, amely plakátokat állít és propagandát gyárt. Szerinte ugyanez történt a harmincas években. A politikus szerint a kormány igyekszik felmenteni a magyarokat a történelmi bűnök alól, például azzal, hogy a zsidómentőkről rendez konferenciát.

„Ma az a kurzus, hogy a magyarok nem bűnösek, mindenért a németek a felelősek, és a mondataid ezt a kurzust erősítik”

— vetette a DK politikusa a rabbi szemére. Köves Slomó szerint ő nem erősít semmilyen kurzust, ő rabbiként az emberek gondolkodását próbálja megváltoztatni.

„A legutóbbi felmérések szerint a magyar társadalom 40%-a rendelkezik valamilyen antiszemita attitűddel, most már nagyon hosszú ideje. Ez nem egy kurzusnak köszönhető, hanem sokkal mélyebb történelmi oknak. Köszönhető például annak, hogy az elmúlt száz évet jellemző magyar történelmi, politikai megosztottságban a zsidók egy fontos történelmi leosztást kaptak, és ezt a szerepleosztást mint zsidó vezetőnek kötelességem újra és újra megtagadni”

— jelentette ki a rabbi.

Köves Slomó azt is hozzátette: az, hogy megemlékeznek a zsidómentőkről, pont, hogy nem menti fel a magyar társadalmat, hanem bemutatja, hogy mi lett volna a helyes hozzáállás.

Vágó István ezen a ponton kijelentette, hogy szerinte az EMIH vezetője rossz úton jár, mire a rabbi szembesítette a DK politikusát azzal a ténnyel, hogy ő pedig a győzelem érdekében elfogadta egy nyíltan antiszemita párt, a Jobbik támogatását. Vágó szerint azonban a Jobbik csak régebben volt antiszemita, és múltját csak az M1 és a kormányoldali propaganda szereti felidézni.

„Ez egy különös, nem kiszámítható összefogás volt. Ma már ott tartunk, hogy a DK-tól a Jobbikig az első számú veszélyt a Fideszben látjuk”

— jelentette ki Vágó István.

Rózsa Péter műsorvezető erre megkérdezte a politikust, hogy miért nagyobb veszély a Fidesz, mint a nyíltan zsidó- és cigányellenes szerveződés, a Jobbik, amely abból a meggondolásból, hogy netalán hatalomhoz juthat, hajlandó együttműködni az ellenzékkel. Erre Vágó azt reagálta, hogy ez puszta spekuláció és

egyébként sem fogja sem felmenteni, sem elítélni a Jobbikot.

Az erkölcs kérdését végül nem sikerült megtárgyalni. Vágó kijelentette, hogy az erkölcsnek semmi köze Istenhez, hanem szerinte univerzális, hiszen a görögöknek is volt, meg a buddhistáknak is. A rabbi ezzel szemben Kanttal érvelt, aki szerint pont a lelkiismeret a legerősebb bizonyíték Istenre, mire Vágó kijelentette, hogy nem ért egyet Kanttal — és a műsoridő véget ért.

A teljes beszélgetést itt hallgathatja meg.

„A zsidó közösség elemi érdeke, hogy kivonja magát a politikai szekértáborok közül”

Köves Slomót kérdeztük arról, miért vett részt a vörösterror-emlékmű avatásán, és mit is mondott pontosan a kommunizmusról.