November 9-e különös jelentőséggel bír a németek, a zsidók és az egész emberiség számára.
Hatalmas rendezvényeket szerveznek szerte a világban a 30 éve ledőlt berlini fal évfordulója apropóján. November 9-e azonban más meghatározó esemény dátuma is volt a 20. század német történelmében.
1918
A poroszok császára, az első világháborúban igencsak aktívan szerepet vállaló II. Vilmos számára 101 évvel ezelőtt ért véget hivatalosan is uralkodói élete. 1918 november 9-én Max von Baden kancellárján keresztül jelentette be – a teljes hatalmi összeomlás közepette – lemondását.
És bár az antant országai háborús főbűnösként azonnal felelősségre akarták vonni, időben hallgatott tanácsadóira, a fogságtól és a haláltól is megmenekült azzal, hogy Hollandiába emigrált.
Németország demokratikus vezetői, a weimari köztársaság politikusai a versailles-i békeszerződés értelmében szintén el akarták ítélni, de Hollandia megtagadta a kiadatását. Végül egy ottani kisvárosban letelepedve csendes, visszavonult életet élt haláláig.
1922
Négy évvel később, 1922-ben egy csendesnek semmi esetre sem nevezhető zsidó lángész, bizonyos Albert Einstein kapta meg a fizikai Nobel-díjat november 9-én.
A relativitás-elméletéért járó kitüntetést már egy évvel korábban odaítélték a Svéd Királyi Akadémia bizottságban, csak technikai okok miatt nem hirdették azt meg abban az évben, ezért is jutott el csak 1922-ben Einsteinhez az elismerés. A tudós azonban más elfoglaltsága miatt nem tudta személyesen átvenni a díjat a pár héttel későbbi stockholmi rendezvényen.
1923
Egy évvel később, 1923-ban Münchenben az osztrák amatőr festőből egyre élénkebb és népszerűbb Adolf Hitler és mozgalma, a Német Nemzetiszocialista Munkáspárt (NSDAP) első alkalommal érte el a sajtó és a közvélemény ingerküszöbét.
A bajor főváros legelegánsabb sörházában rendezett — hatalmi államcsínybe torkolló — politikai összejövetel még november 8-án este vette kezdetét, azonban közel 24 órán keresztül folyt a sör és a politikai vita a felek között.
Hitler és Erich Ludendorff, az első világháború egyik kiemelkedő tábornoka közösen vált aznap éjjel és hajnalban a sörpuccsisták vezetőjévé.
Az államcsíny, amelyet rögtönzött fegyveres harcok is követtek, a rendfenntartó szervek ellenállása miatt teljes katonai kudarccal végződött. Sok puccsistát — közöttük Hitlert is — bebörtönöztek, bár többen külföldre menekültek közülük.
1938
A mindössze 13 hónapos fogva tartása alatt írt Mein Kampf című könyvének alaptételeit 1938 november 9-én már sok millió német hazafi ismerhette.
Az ötödik éve dúló „Harmadik Birodalom” zsidóellenes hangulatában aznap éjjel került sor az első olyan brutális eseményre, amely egyértelműen jelezte, hogy valami drasztikusan megváltozott a németországi zsidóság életében.
A „kristályéjszaka”-ként ismert vandál tombolásban és pogromhullámban a nemzetiszocialisták csaknem 300 zsinagógát raboltak ki és rongáltak meg, valamint romba döntöttek és felgyújtottak több ezer zsidó üzletet is.
A 81 évvel ezelőtti drámai eseményen sok zsidó házát és lakását fosztották ki és rongálták meg Ausztriában és Németországban, sőt, meg is lincseltek közel száz zsidót. A november 9-i esemény nyomán 30 ezer körülire tehető azok száma, akiket ekkor hurcoltak különböző koncentrációs táborokba.
1989
A nap, amely megváltoztatta a világ történelmét. A kommunizmus európai bukása. A hidegháború vége… – a címkéket lehetne még tovább is sorolni. Egy biztos,
nekünk magyaroknak különösen van okunk büszkének lenni és némiképp együtt is ünnepelni 1989. november 9-ének évfordulóját a németekkel.
A Német Demokratikus Köztársaság bukásának és a berlini fal leomlásának első jelei akkor mutatkoztak, amikor 1989 őszén a magyar kormány megnyitotta az osztrák-magyar határt a Nyugatra menekülő keletnémetek előtt. Ez a döntés pedig később meghatározó muníciója is lett a 89-es berlini falbontó bátrak sokaságának is.
Bár az is igaz, hogy kellett hozzá egy kommunista pártfunkcionárius bakija is: miután november 3-án a keletnémet vezetők úgy döntöttek, hogy megnyitják a határt és a Kelet-Berlint és Nyugat-Berlint elválasztó falat is, a hírt hat nappal később Günter Schabowski jelentette be, de tévesen fogalmazott a sajtótájékoztatóján.
Csak annyit kellett volna mondania, hogy másnap megnyílik a határ, ő viszont azt közölte, hogy a rendelkezés azonnali hatállyal életbe lép. A bejelentésre ezrek rohamozták meg a berlini falat és kalapáccsal, vésővel elkezdték bontani a 28 évet álló monstrumot.
Az első kalapácsütésre népünnepély vette kezdetét a város nevezetesebb helyein. Idővel megnyílt az összes átkelőhely a város két része között. A változások legnagyobb eredményeként 1990. július 1-én ismét létrejött az egységes Németország.