Posztkommunista-konzervatív kormány jön Türingiában?

A kereszténydemokraták a jelek szerint hajlandók arra, amire eddig senki: kormányzati felelősséget vállalni az NDK állampártjának utódjával.

Mint arról beszámoltunk, jelentős előnnyel a legnagyobb eddigi kormánypárt, a posztkommunista Baloldal (Die Linke) nyerte meg a németországi Türingia tartományban tartott helyi törvényhozási (Landtag-) választást.

Németországot szabályosan sokkolta, hogy első helyen a szélsőbal, második helyen a szélsőjobb végzett a keletnémet tartományban: az Alternatíva Németországnak (AfD) még a Kereszténydemokrata Uniót (CDU) is megelőzte. Az AfD bőven megduplázta támogatottságát, a legnagyobb vesztes pedig a CDU, amely elveszítette szavazói nagyjából harmadát.

Bár a Baloldal – valamennyi országos és tartományi választást együttvéve – története legjobb eredményét érte el és első alkalommal végzett az első helyen egy tartományi választáson, eddigi koalíciós társai, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) és a Zöldek visszaesése miatt kormánya elveszítette a többséget az erfurti Landtagban.

Öt év szünet után viszont ismét van törvényhozási képviselete Türingiában a liberális Szabad Demokrata Pártnak (FDP),

Az egykori NDK területén fekvő tartomány új kormányának megalakítása várhatóan hosszú és nehéz folyamat lesz, mert az AfD-vel egy párt sem akar együttműködni, a CDU pedig nem hajlandó kormányozni a Baloldallal – eddig legalábbis ezt mondta.

Exit poll: a szélsőbalodali Die Linke kapta a legtöbb szavazatot Türingiában

A legnagyobb eddigi kormánypárt, a szélsőbaloldali Baloldal (Die Linke) kapta a legtöbb szavazatot a németországi Türingia tartományban.

A vasárnapi tartományi választás után alig néhány órával Mike Mohring, a CDU türingiai elnöke egy tévéinterjúban kijelentette: kész lenne együttműködni Bodo Ramelow miniszterelnökkel. Mint a Spiegel Online megjegyzi, ha létrejönne a Linke-CDU koalíció, az lenne az első tartományi szintű együttműködés a Baloldal és a konzervatívok között – ez az opció a választás előtt teljesen kizárt volt.

„Készek vagyunk egy ilyen felelősséget átvállalni, de előbb meg kell vizsgálnunk, mit jelent ez Türingia számára. Számomra a tartomány stabil viszonyai fontosabbak, mint a pártpolitikai érdekek” –

jelentette ki a CDU tartományi elnöke, aki elvetette pártja vezető szövetségi politikusainak tegnapi elutasító nyilatkozatait: „Nincs szükségem Berlinre ahhoz, hogy tudjam, mi jó Türingiának.”

Nem sokkal Mohring reggeli tévényilatkozata előtt a párt türingiai főtitkára, Raymond Walk még szintén kijelentette: „kizártuk, hogy koalíciót kötünk a szélekkel, tehát a baloldallal éppúgy, mint az AfD-vel.” Ami a választás előtt érvényes volt, annak a választás után is érvényesnek kell lennie, „ez hozzátartozik a hiteles politikához” – tette hozzá.

A Baloldal részéről Dietmar Bartsch türingiai frakcióvezető viszont közölte: a szövetségi pártok fenntartásainak dacára ő lehetségesnek tartja a Baloldal és a CDU koalícióját. Bár ő maga úgy látja, a komoly nézetkülönbségek miatt nem létezhetne együttműködés, tartományi szinten azonban „azok döntenek, akik választási sikert értek el, és képesek koalíciót kötni.”

Bodo Ramelow türingiai miniszterelnök és felesége Erfurtban ünnepel. Fotó: MTI/EPA/Omer Messinger

A Zöldek szövetségi frakcióvezetője, Anton Hofreiter az összes demokratikus pártot felszólította, hogy ne zárják ki az együttműködést a Baloldallal, mondván

„Ramelow miniszterelnököt nem lehet a szélsőjobboldali AfD-vel egy kalap alá venni.”

A szociáldemokraták főtitkára Lars Klingbeil is arra szólította fel a konzervatívokat és a liberálisokat, hogy működjenek együtt a posztkommunistákkal. Ebből szerinte még nem következik ezen pártok szövetségi szintű együttműködése. Ezzel szemben az SPD tartományi elnöke, Wolfgang Tiefensee a kisebbségi (baloldali-szocdem-zöld) kormányzás folytatását javasolta, szerinte „változó többségekkel” így is lehet kormányozni.

A választás abszolút győztese, a szélsőjobboldali AfD elnöke, Alexander Gauland felajánlotta a CDU-nak a koalíciós kormányzást, „ha Mohringnak lenne hozzá bátorsága.” A még a párton belül is szélsőségesnek és antiszemitának számító Björn Höcke közölte, „állampolitikai felelősséget” akarnak vállalni: „most kormányozni akarunk!”

Az AfD a vasárnapi áttöréssel tovább folytatta sikersorozatát az egykori NDK területén, a Brandenburgban és Szászországban szeptemberben tartott választás után újabb keleti tartományban lépett elő második számú párttá.

Vezetőik első nyilatkozataikban hangsúlyozták, hogy az AfD egyre inkább „össznémet néppárt”, és az úgynevezett polgári oldal meghatározó szereplője. Ezért a CDU-nak felül kell vizsgálnia az együttműködést elutasító álláspontját, mert a választási eredmények azt jelzik, hogy Türingia „polgári többségű” tartomány.

Türingiában az új Landtag többség híján valószínűleg egy ideig még nem választ új miniszterelnököt, Ramelow és miniszterei meghatározatlan ideig ügyvezetőként működnek tovább, a türingiai alkotmány ugyanis nem írja elő, mennyi időn belül kell új kormányfőt választani. Ebben az esetben azonban a kisebbségi koalíciónak esetről esetre a konzervatívok és a liberálisok külső támogatására lesz szüksége a többséghez.

A 16 német tartomány között Türingia az egyetlen, amelyben az egykori Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) utódszervezete és nyugati baloldali csoportok egyesülésével létrejött Baloldal politikusa a kormányfő.

Öngyilkos német néppártok

Az a veszély fenyeget, hogy válságukban az egész német demokráciát magukkal rántják. Krisztina Koenen elemzése.