Bár a brit miniszterelnök hajthatatlannak mutatkozott, politikustársai és a londoni tüntetők egyaránt azt demonstrálták, hogy az Egyesült Királyság kilépési szappanoperája egyelőre biztosan nem ér véget.
Azzal, hogy a londoni alsóház szombat délután drámaian szoros szavazáson (322 igen a 306 nemmel szemben) elfogadta a Brexit-megállapodás jóváhagyásának halasztását célzó módosító indítványt, egy csapásra olybá tűnik, hogy Boris Johnson pár napja Brüsszelben kieszközölt alkuja semmit nem ér.
A módosító indítvány célja a Brexit feltételrendszerét rögzítő, csütörtökön elért megállapodás formális jóváhagyásának halasztása mindaddig, amíg a megállapodás törvényerőre emeléséhez szükséges összes jogi instrumentumot a parlament törvénybe nem iktatja – írja az MTI londoni tudósítója.
A szombati szavazás eredménye azt is jelenti, hogy valószínűleg ismét a Brexit halasztásáról szólnak majd a hírek a következő napokban, és a hónapok óta tartó sorozatos jogi-politikai csatározások továbbra is szinte követhetetlen mederben csörgedeznek majd.
Ráadásul az egész vircsaft nem csak az Európai Unió tekintélyét, demokratikus működési rendszerének hitelességét csorbítja, de immáron a harmadik brit kormány (David Cameron, Theresa May és most Boris Johnson) vezetőinek politikai csapdáját is megtestesíti.
Talán nem véletlen, hogy – az Independent állítása szerint – Londonban mintegy egymillió ember vonult az utcákra a szavazás napján, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy ismét arról próbálják meggyőzni a közvéleményt és a nagyvilágot, hogy az Európai Unióból való kilépés teljes egészében káros döntés az Egyesült Királyság lakóira nézve, és hogy a kormány terjessze népszavazásra a Brexit-megállapodást.
A délutáni szavazás következményeként érvénybe lépett az a törvény, amelynek alapján Boris Johnson miniszterelnöknek még szombat éjfélig kezdeményeznie kellett az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a jelenleg október 31-én esedékes kilépés halasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.
Percekkel a számára demoralizáló szavazási eredmény után a kormányfő mindezt a kötelezettségét még nem igazán vette figyelembe.
A BBC rádióközvetítésében élőben sugárzott tanácskozáson hangjában zavart csalódottsággal, de a rá annyira jellemző
dafke stílusban azt mondta, hogy nem hajlandó tárgyalni az EU-val a Brexit halasztásáról.
Johnson még azt is hozzátette: ő személyesen mindent megtesz annak érdekében, hogy a Brexit-folyamatot a legutóbbi céldátumig véghez vigye, és továbbra is meggyőződése, hogy az Egyesült Királyságnak és az Európai Uniónak is az a legjobb megoldás, ha az Egyesült Királyság október 31-én, az e héten elért megállapodás alapján kilép az EU-ból.
Részben nyilván a miniszterelnök karakán ellenkezése miatt, az EU meghatározó politikusai is úgy vélték, hogy hangot adnak a brit szavazással kapcsolatos véleményüknek, sőt magánál Johnsonnál is lobbiznak egy kört.
Az Európai Bizottság szóvivője, Mina Andreeva Twitter csatornáján közölte, hogy minél előbb tájékoztatást várnak a brit kormánytól az Egyesült Királyság európai uniós kiválási folyamatának következő lépéseiről. Jaume Duch Guillot, az Európai Parlament szóvivője pedig azt tette közzé, hogy a képviselő-testület illetékes munkacsoportja hétfőn értékelni fogja a folyamat állását.
Az esti órákban pedig Emmanuel Macron francia elnök próbálta telefonon belátásra bírni Boris Johnsont, akit arra kért, hogy mielőbb tisztázza a kialakult helyzetet és ismertesse álláspontját a Brexit kérdésében. Az elnöki palota egyik név nélkül nyilatkozó tisztviselője szerint főnöke azt jelezte, hogy „a halasztás senki érdekét nem szolgálná”.
Nem sokkal a törvényben kiírt késő éjszakai határidő lejárta előtt, Boris Johnson végül mégis megküldte azt a levelét az Európai Tanácsnak, amelyben formálisan kezdeményezi a brit EU-tagság megszűnésének halasztását.
Ahogy a BBC szombat éjjel név nélkül idézett kormányforrásától kiderült, a kormányfő egy másik levelet is küldött, amelyben közli a testülettel, hogy hibának tartaná a kérés teljesítését.
A brit médiavállalat informátora szerint Johnson csak a másik levelet írta alá. Az Európai Tanács elnöke, a lengyel Donald Tusk arról számolt be a Twitter oldalán, hogy a határidő lejárta előtt valóban megérkezett a brit kormány halasztást kérelmező levele, és hamarosan megkezdik az ügyben a konzultációt a bennmaradó tagállamok vezetőivel.