Eddig legalább száz embert öltek meg a török katonák Északkelet-Szíriában, a kurd fegyveres csoportok ellen szerda óta zajló hadműveletben. A török hadsereg már tucatnyi határ menti falut elfoglalt, és támadják a nagyobb városokat is.
Hivatalos közlés szerint eddig egy török katona halt meg, miközben 277 „terroristát hatástalanítottak”. Szakértők szerint viszont épp a kurdok által fogva tartott ISIS-terroristák szabadulhatnak ki.
Ettől tart az orosz elnök is. A Független Államok Közössége (FÁK) asgabati csúcstalálkozóján Vlagyimir Putyin arra figyelmeztetett: kiszabadulhatnak az Iszlám Állam terroristái a kurd milíciák által ellenőrzött övezetekből az Északkelet-Szíriában indított török offenzíva következtében.
„Szíria északi részének olyan övezetek vannak, amelyekben a terrorszervezet harcosai összpontosulnak. Ezek mindeddig kurd harci alakulatok ellenőrzése alatt álltak. Most benyomul oda a török hadsereg, a kurdok elhagyják ezeket a táborokat, ők (a terroristák) pedig egyszerűen szétszéledhetnek” – mondta.
Putyin kétségbe vonta, hogy a török hadsereg képes ura lenni a helyzetnek és a FÁK-országok elleni valós fenyegetésnek nevezte az Északkelet-Szíriában lévő több ezer terroristát. A nagyhatalmak mindenesetre egyelőre nem lépnek közbe, csak szankciókkal fenyegetik Ankarát.
Eddig legalább 60 ezer civil menekült el a kurdok által irányított területekről két napja zajló harcok miatt. A török hadsereg bombázásaiban már több mint 11 civil meghalt, köztük gyerekek is és sokan megsebesültek.
Erdogan továbbra is kiáll az offenzíva folytatása mellett, hogy biztonsági zónát alakítson ki szíriai területen, miközben egyre nagyobb a nemzetközi felháborodás a civil áldozatok miatt.
Törökország szolidaritást vár NATO-szövetségeseitől a terrorizmus elleni harcban – jelentette ki Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter Isztambulban Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral tartott sajtótájékoztatóján. Cavusoglu leszögezte:
„nem elég azt mondani, hogy értjük Törökország aggodalmait, Ankara nyílt támogatást vár”.
Stoltenberg arra figyelmeztetett: meg kell akadályozni, hogy az utóbbi években elfogott dzsihadisták megszökjenek az internálótáborokból. A NATO-főtitkárt a nap folyamán később Recep Tayyip Erdogan török elnök is fogadja.
Hivatalosan egy török halott van
A török védelmi minisztérium bejelentése szerint meghalt az első török katona Északkelet-Szíriában, ahol Ankara két nappal korábban hadműveletet indított a terroristák, köztük az általa terrorszervezetnek tartott, Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd fegyveres csoport ellen.
A tárca közlése szerint a fiatal katona a terroristákkal kialakult tűzharcban vesztette életét. Az incidensben további három török katona megsebesült.
Az Anadolu török állami hírügynökség azt jelentette, hogy a katona halálhíre eljutott az Ankarában élő családjához. A hozzátartozók óriási török zászlót akasztottak ki a ház falára. A török főváros önkormányzata sátrat állított az épület elé, hogy a család ott tudja fogadni a rengeteg érkező részvétnyilvánítását.
A védelmi minisztérium azt is írta, hogy a hadsereg eddig 277 terroristát „hatástalanított” – azaz ölt meg, sebesített meg vagy fogott el – a Béke Forrása fedőnevű offenzívában. Hangsúlyozták: a katonai beavatkozás légi és szárazföldi műveletei péntekre virradóra is sikeresen, a tervnek megfelelően zajlottak.
Az NTV török hírtelevízió beszámolója szerint a tüzérség a kora reggeli óráktól lövi a szíriai Tell-Abjadot és Rász-el-Aint. Hozzátették: az YPG harcosai gumit égetnek, hogy sűrű fekete füsttel korlátozzák a látási viszonyokat a török harci gépek és a drónok számára.
Az NTV péntek reggel arról is beszámolt, hogy újabb 11 embert vettek őrizetbe a nyugat-törökországi Izmir városában a hadművelettel összefüggésben. Azzal gyanúsítják őket, hogy a közösségi médiában terrorpropagandát folytattak, lejáratták az offenzívát, és fellépésre buzdítottak a biztonsági erőkkel szemben.
Lecsapnak a tüntetőkre
Már csütörtökön közel 100 ember ellen indult jogi eljárás hasonló okból, köztük a második legnagyobb török ellenzéki tömörülés, a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) két társelnöke, illetve a HDP további három képviselője ellen is.
Ankarában, valamint a délkelet-törökországi, főként kurdok lakta Diyarbakirban csütörtökön összesen több tucat tüntetőt állítottak elő. Diyarbakirban vízágyút is bevetett a rendőrség a katonai beavatkozás ellen tiltakozók szétoszlatására.
Ankara a délkelet-törökországi kurd szakadár fegyveresekkel egyenrangú nemzetbiztonsági fenyegetésnek tekinti az YPG-t, amely 480 kilométer hosszan ellenőrzi az ország délkeleti határának szíriai oldalát.
Az offenzíva szerda délután a tüzérség és a légierő csapásméréseivel kezdődött meg a szíriai Rász-el-Ain és Tell-Abjad településeknél, ahol a török szárazföldi alakulatok szerda késő este lépték át a határt. A hadsereg a törökbarát szíriai ellenzéki fegyveresek támogatásával eddig 11 határ menti falut vont ellenőrzése alá. Juszuf Hamúd, az Ankarával szövetséges felkelők szóvivője pedig azt is közölte: már bekerítették Rász-el-Áint és Tell-Abjadot.
A támadást megelőzően Donald Trump amerikai elnök és Recep Tayyip Erdogan török államfő vasárnap telefonon arról egyeztetett, hogy Washington nem támogatja a török beavatkozást, de nem is fog közbeavatkozni, ha megindul az offenzíva. Ezt követően az ottlévő amerikai katonákat elkezdték kivonni a szíriai-török határ térségéből.
Tump tűzszünetet próbál elérni
Mint arról hírt adtunk, Donald Trump arra utasította az amerikai külügyminisztériumot, hogy próbáljon meg tűzszüneti megállapodást tető alá hozni Törökország és a szíriai kurdok között, hogy véget lehessen vetni az északkelet-szíriai török offenzívának – közölte egy neve mellőzését kérő magas rangú amerikai illetékes.
Nem sokkal korábban Trump a Twitteren azt írta, hogy az Egyesült Államoknak három lehetősége van; több ezer katonát küld a térségbe, és katonai úton tesz rendet, „keményen odacsap” pénzügyi úton és szankciókkal Törökországnak, vagy közvetítő szerepet vállal, hogy Törökország és a kurdok meg tudjanak állapodni.
„Az elnök azzal bízott meg, hogy derítsük ki, van-e közös nevező, hogy tűzszünetet lehet-e kötni”
– tudatta a neve mellőzését kérő diplomata.
Elárulta ugyanakkor, hogy a korábbi egyeztetéseken Törökország az Egyesült Államok minden kompromisszumos javaslatát elutasította, és ragaszkodott ahhoz, hogy megtámadja a kurd milíciákat. Az illetékes szerint Törökország nagyon nagy hibát követ el ezzel, mert veszélybe sodorja a terrorizmus elleni harcot a térségben.
„Mindent megteszünk, hogy ezt a dolgot leállítsuk”
– húzta alá a diplomata.
Maga Trump újságíróknak nyilatkozva csütörtökön reményét fejezte ki, hogy Washington közvetíthet Ankara és a kurdok között, és Törökországnak azt üzente, hogy „lazítson”.
A külügyminisztérium név nélkül nyilatkozó forrása úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államoknak módjában áll megbüntetnie Törökországot, ha Ankara embertelen és aránytalan módon lép fel a civilekkel szemben.
Így ítélnék meg, ha etnikai tisztogatást hajtanának végre, vagy válogatás nélkül lőnének lakott területekre tüzérséggel, harci repülőkkel vagy más módon, ám egyelőre ez nem fordult elő „jelentős mértékben”.
Az EU is szankciókat lebegtet
Törökország elleni esetleges szankciókról is egyeztetnek majd az Európai Unió jövő heti csúcstalálkozóján Ankara szíriai hadművelete miatt – mondta Amélie de Montchalin, Franciaország Európa-ügyi minisztere a France Inter rádióban.
„Nyilvánvalóan ez is napirenden van. Nem maradunk tehetetlenek egy olyan helyzetben, amely sokkoló hatású a civilekre és a régió stabilitására nézve”
– fogalmazott a francia miniszter.
Kiszabadulhatnak az ISIS-terroristák
Nemcsak politikusok, biztonságpolitikai szakemberek is nemzetbiztonsági kockázatnak tartják az amerikai katonák hirtelen csapatkivonását a szír-török határról, ahol akár még az ISIS-terroristái is új esélyt kaphatnak – Putyin aggodalmaival ellentétben éppen orosz közreműködéssel.
Érdekes cikkben hívja fel a figyelmet a The Jerusalem Post arra, hogy az elmúlt napok katonai erőviszonyainak átrendeződésével komoly változások jönnek létre a török-szír határnál.
A térség korábbi amerikai különmegbízottja egyenesen azt állítja, hogy az Iszlám Állam terrorista eszmeisége ismét valósággá válhat azzal, hogy kérdésessé válik a sorsa a szír börtönökben raboskodó, radikalizálódásra hajlamos emberek tízezreinek.
Brett McGurk szerint a régióban ismét dominanciát kereső Törökországnak sem ereje, sem energiája nem lesz ahhoz, hogy záros határidőn belül ezeknek az embereknek a tömegeivel valamit is kezdjen.
Ezt a vélekedést osztja Muzaffer Senel is, aki az isztanbuli Şehir Egyetemen oktat nemzetközi kapcsolatokat. Szerinte a kurdok most az oroszokkal és Iránnal keresik az új stratégiai szövetségeseiket, Törökország legnagyobb bánatára.
A cikk, amely a The Media Line oknyomozóinak munkájára épül, emlékeztet: a törökök mellett az Európai Unió és Washington is terrorista szervezetnek könyvelte el azokat a kurdokat, akik közül többen a YPG-miliciák tagjai voltak. Utóbbi egy bizonyítottan olyan fegyveres szervezet, amelynek tagjai korábban nyugati szövetségesekkel maguk is harcoltak az Iszlám Állam terroristái ellen.
Vagyis ez némiképp bonyolítja a képet abban a szövevényes, erőviszonyok újraelosztásáról szóló politikai és geológiai diskurzusban, amely mögött felsejlik Moszkva világos érdekszférája is.
— vélik az elemzők, akik szerint Putinnak jó esélye van arra, hogy érdekeit egész Szíriára kiterjeszthesse.
Ezzel szemben Törökország legnagyobb félelme és bizonytalansági tényezője pontosan abban rejlik, hogy az általuk barátságosnak nem igen tartott kurdok esetleges orosz-barát irányvonalával megtörténhet az, amitől Erdogánék talán a legjobban félnek: egy önálló kurd állam létrejötte a mai Szíria területén.
Ez a történelmi félelem még mindig nagyon is benne él a török politikusok elméjében — tette hozzá Muzaffer Senel.
Egy másik kutató, Nicholas Danforth is arról nyilatkozott, hogy az amerikai csapatkivonással egy vélhetően kialakuló kurd-szír-orosz fél számára Törökország lehet az egyetlen komolyabb kihívás. A felek között lesznek érdekes — főleg területi kérdésekről szóló — alkufolyamatok, és mindez valószínűleg nem fogja közvetlenül a békét ügyét szolgálni.
A German Marshall Fund kutatója szerint Szíria észak-nyugati részén várhatóak majd oroszok által tréningezett csapatok támadásai, különösen Idlib tartomány részein, ahol a törököknek vannak védelmi állomásai, és ahol az Iszlám Állam utolsó tagjai is harcoltak korábban. Ez a terület különben arról is ismert, hogy szíriaiak milliói éltek az elmúlt évek háborús idejében kilátástalan helyzetben.