Az utóbbi években számos alkalommal rögzítettek zsidóellenes gyűlöletcselekményeket Belgiumban. A Jewish Telegraphic Agency elemzése szerint az országban kezd elfogadottá válni az antiszemitizmus, ami ellen a helyi zsidó szervezetek is szót emelnek.
„Semmi rendkívüli nincs a Belgiumban tapasztalható antiszemitizmus természetével vagy gyakoriságával kapcsolatban. Ami szokatlan, az az, hogy mostanában tisztségviselők, művészek és véleményformálók veszik védelmükbe az antiszemitizmust”
– fogalmazott a JTA-nak adott interjújában Joel Rubinfeld, az egyik legnagyobb belga antiszemitizmus ellen küzdő szervezet, a Belgian League Against Anti-Semitism elnöke.
Az Európai Zsidó Parlament korábbi helyettes vezetője szerint
ez egy olyan aggasztó fejlemény, amelynek csak Belgiumra jellemző hasonló szinten.
Ahogy a Neokohn is beszámolt róla, tavasszal egy aalsti városi karneválon hatalmas bábukkal, több ezer ember előtt gyalázták középkori klisékre alapozva a zsidókat. A város polgármestere védelmébe vette a történteket.
A nyáron egy országos napilap, a De Morgen publicistája ugyancsak a középkori toposzokból merített kissé avíttas, ám annál hatásosabb mintákat ahhoz, hogy belerondítson a belga zsidók lelkivilágába. Az újságíró – akit később a főszerkesztője is megvédett – az izraeli zsidókat földrablóknak nevezte, akiknek nem csak „csúf az orruk”, de vallási felsőbbrendűségükre hivatkozva elnyomják a palesztinokat.
Az aggodalmat példázó, több mint féltucatnyi – a közelmúltban megesett – atrocitásra utaló cikkben a JTA az üzlete ablakába „Kutyák bejöhetnek, de zsidóknak a belépés tilos!” feliratot akasztó kávézótulajdonos esete mellett egy olyan ismert brüsszeli galériát is bemutat, ahol idén szeptemberben egy horogkeresztet ábrázoló, „És Isten megteremtette… A. Hitlert…” felirattal ellátott képet állítottak ki.
Talán nem véletlen, hogy az idézett esetek és a statisztika között lehet némi összefüggés. Ahogy korábban megírtuk, a sajnálatos európai trendeknek megfelelően Belgiumban is növekvő zsidóellenességről számoltak be gyűlöletcselekményeket monitorozó szervezetek.
Egy nagy nemzetközi felmérés szerint, amíg a britek, a franciák, a hollandok, a dánok, a norvégok, a svédek és a németek között is 17 százalék alatt volt azok aránya, akikre jellemző valamilyen zsidóellenes magatartásforma, addig a belgák esetében mindez a 21 százalékot is eléri.
A brüsszeli Stalingrad zsinagóga közösségének egyik tagja arról beszélt a hírügynökségnek, hogy szerinte a belga zsidók semmivel nem tartanak jobban az antiszemita támadásoktól, mint az azokban az országokban élő hittestvéreik, ahol a belgiumi példánál jóval eredményesebben lépnek fel az atrocitásokkal szemben.
Azt gondolom, hogy a mi problémáink egyáltalán nem különlegesek, a baj sokkal inkább azzal van, hogy a zsidóság megítélése Izrael prizmáján keresztül történik. Mindehhez párosul az is, hogy a főáramú média is eszközzé vált a gyűlölet terjesztésében
– mondta Daniel Rozenberg.
A korábban budapesti jesivában is tanult Menachem Margolin, az egyik legerősebb brüsszeli lobbicsoport, az Európai Zsidó Alapítvány igazgatója szerint mára odáig fajult a kérdés, hogy
az antiszemita incidensekre adott hivatalos válaszok „ugyanolyan aggasztóak voltak, mint maguk az esetek„.
A rabbi szerint
„aggodalomra ad okot, hogy az antiszemitizmus elfogadottsága szokatlanul előrehaladt nálunk”.
