Bizonytalan jövő elé néz a nizzai zsidóság

Munkanélküliséggel, antiszemitizmussal és a 2016-os terrortámadás utóhatásaival is meg kell küzdenie a nizzai közösségnek, amit sorban hagynak el a zsidók. 

Nizzában már majdnem ezer éve állandó zsidó közösség él. A város tizenöt évvel ezelőtt még a francia zsidóság egyik virágzó pontja volt 20 ezer fős közösségével.  Az elmúlt években a gazdasági bajok és a növekvő antiszemitizmus azonban megtépázta a közösséget — írja a The Times of Israel.

Egy tavalyi felmérés alapján 3000 fő alá csökkent a zsidók száma a városban, bár egyes helyi vezetők szerint azért nem ennyire súlyos a helyzet.

Az egyik fő oka az elvándorlásnak az, hogy Nizzában nincs elég munkalehetőség, így sok család inkább nagyobb városokba költözik. De sokan vannak, akik Izraelt választják új otthonuknak.

„Van-e a közösségemnek jövője? Nem tudom. Azt hiszem, ez egy általános problémája a franciaországi zsidóknak. De egy ilyen kis közösségben még jobban érezhető”

– mondja Yaacov Parienti, akinek a nővére már alijázott, a szülei pedig már tervezik a költözést.

Pár helyi zsidó vezető szerint a közösség számára a 2016-os terrortámadás jelentette a vízválasztót. A támadás során egy terrorista kamionnal hajtott a tengerparti sétálóutcán haladó gyalogos tömegbe, nyolcvannégy embert ölve meg.

Yossef Yitschok Pinson chábádos rabbi szerint a nizzai zsidóság száma 10 ezer főre tehető, de azzal egyetért, hogy 2016-os terror elvándorlási hullámot indított el.

Nizzának több kóser étterme és 15 zsinagógája is van, de a legtöbbjüknek nehézséget okoz, hogy összegyűjtsék a tíz férfit, amely ahhoz kell, hogy mindennap lehessen ima. A város legnagyobb zsinagógája sábeszkor félig üres, pedig néhány évtizeddel ezelőtt még megtöltötték a hívek.

Egyesek szerint nem 2016-ban, hanem sokkal hamarabb indult el az a hullám, amely végül az elvándorláshoz vezetett. Zacharie Frankel még 2009-ben költözött ki Izraelbe, ő a második intifáda idejére teszi az antiszemitizmus felerősödését.

„Elkezdtek zaklatni az utcán. Nem csak az iskolába menet fenyegettek meg, hanem a saját osztályomban is”

– mondta Frankel.

Mindezek ellenére sok zsidó inkább maradna a napsütötte Nizzában, ahol 2014-ben egy jobboldali polgármestert választottak, akit sok zsidó a szövetségesének tart.

A Chábád közösség például 2015-ben egy új közösségi központot nyitott és a zsidó iskolák száma is megnőtt. Pinson rabbi azonban elismeri, hogy a zsidó iskolák népszerűsége valószínűleg az állami iskolákban tapasztalt antiszemitizmusnak köszönhető.

Aki számára túl későn érkeztek Párizs felszabadítói

Hélène Berr irodalmi értékű naplója 10 éve jelent meg először magyarul. Hajdú Tímea írása.