Köves Slomó: nincs háttéralku a kormánnyal

Vasárnap az EMIH két új tóratekercs befejezése mellett két új zsinagógát is felavatott. Az eseménysorozaton Semjén Zsolt bejelentette: átfogó megállapodást kötött a magyar kormány és az EMIH, amelynek értelmében a legmagasabb kategóriában elismert egyházzá válik. A részletekről és más fontos kérdésekről Köves Slomót kérdezte Csere Ivett a zsido.com portálon.

– Vasárnap tripla ünnepséget tartott az EMIH, melynek keretében két új zsinagóga is nyílt. A szentendrei avatón Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes bejelentést tett. Azt mondta, hogy az EMIH „a legmagasabb egyházi kategóriába kerül”. Mit kell ez alatt érteni? A 2011. évi CCVI. törvény értelmében az EMIH már régóta a bejegyzett egyházak egyike. Miért volt szükség új megegyezésre? Semjén Zsolt bejelentésével új kategória született, vagy esetleg egy „Lex EMIH”-ről van szó?

A vasárnapi nap középpontjában az a történelmi ünnepség állt, amivel a zsidóság reneszánszát ünnepeltük és tóratekercseket avathattunk ott, ahol 75 évvel ezelőtt a mártírjainkat ártatlanul belőtték a nyilasok a Dunába. Ez a bejelentés ennek az ünnepnek egy „szimbolikus megtoldása” volt. Nem egy jogi, hanem egy szimbolikus elismerésről van szó. Magyarország a 90-es években a római katolikus egyházzal kötött egy ún. Vatikáni szerződést, aminek nyomán később több egyházzal – például a Református Egyházzal is megtette ezt. Sőt,

a MAZSIHISZ-szel is kötött hasonlót még 2000-ben, szintén a Fidesz kormány regnálása alatt.

Hatalmas örömünnep kísérte az EMIH Tóra és zsinagóga avatásait

A Chábád Lubavics Mozgalom 30 éve kezdte meg működését Magyarországon. Az évfordulót az EMIH két új Tóratekercs mellett a ZSILIP és szentendrei zsinagógájának megnyitójával ünnepelte. 

A kormány most ezt a kört bővíti, többek közt az EMIH-hel. A hitközség a többi bevett egyházhoz képest nem kerül ezáltal más jogi státuszba. Ami történt, az nem más, mint az EMIH munkájának, létezésének közéleti elismerése – és meggyőződésem, hogy ez a kiemelt figyelem, gesztus nemcsak az EMIH-nek, hanem az egész magyar zsidó közösségnek szól. Az, hogy eddig ebből csak a MAZSIHISZ részesült, és 19 évvel később még egy zsidó egyház érintett ilyen szimbolikus aktusban, szerintem mindenkinek csak az örömére válhat.

– Attól nem tart, hogy az ilyen „szimbolikus bejelentések” még jobban megosztják a zsidó közösség tagjait?

Szerintem a magyar kormány akkor osztaná meg a közösséget, ha a MAZSIHISZ-szel kötött megegyezést elvenné és másnak adná oda. A magyar kormány nem megosztásra igyekszik azzal, hogy egy nyitott hozzáállással egyszerre több közösséget is támogat. Ennek a lehetőségnek mindahányunknak örülnie kellene, hiszen a hazai zsidóság és az egész társadalom válik gazdagabbá azáltal, ha például egy ilyen megállapodásnak köszönhetően többen jutnak magas szintű oktatási lehetőségekhez. Gyűlölködés helyett, a szellemi versenyt úgy kellene látni, mint, ami gyarapít.

A legmagasabb kategóriában válik elismert egyházzá az EMIH

„Magyarország soha semmilyen formában nem lesz partner abban, hogy Izraelt delegitimálják, és Izrael-ellenes politikát folytassanak. Magyarország kormánya minden típusú antiszemitizmussal szemben fellép”

– És mit tett az EMIH azért, hogy az egyezmény megköttessen? Egyes – a blogvilágban napvilágot látott – eszmefutattások szerint, úgy tűnhet, beigazolódott az a feltevés, miszerint az EMIH az Orbán-kormány felé szervilis, és ez most egy paktum formájában is testet öltött.

Ez teljesen abszurd és ezt visszautasítom. Az EMIH-nek egyetlen érdeme volt mindebben: az a kemény munka, amit az elmúlt évtizedekben kifejtett a zsidó közösségépítés terén – például zsinagógák, óvodák, általános iskola és középiskola, sőt a Tett és Védelem Alapítvány megalapításával. Nem lehet nem látni, hogy az EMIH-nek vezető szerepe van a zsidó vallási és közösségi életben, és öröm, ha ezt a magyar kormány is értékeli.

– Vannak, akik szerint például médiabirodalmat építenek. A zsido.com, a Neokohn mellett ugyanis a 168 óra és a Klubrádió kapcsán mostanában többen azt állították, hogy az EMIH arra törekszik, szolgálóeszközzé alakítsa az eddig ellenzéki kötődésű orgánumokat.

A Klubrádió és a 168 óra kapcsán újra leszögezem: ezek nem tartoznak az EMIH tulajdonába, nem akar és nem is fog politikai befolyást ezeken keresztül gyakorolni. Az EMIH támogatói köre volt az, ami megmentette ezt a két médiumot, és az EMIH-nek ebben csak közvetítő szerepe volt. Mindezzel annak a tendenciának a megállítása volt annak idején a cél, ami már akkor látható volt: a baloldali média elkezdte „kóserolni” a nyíltan rasszista és antiszemita programot hirdető Jobbikot. Jó lett volna ennek az abszurditására rámutatni, de sajnos – minden igyekezet ellenére – ezek a médiumok végül nem tudták megakadályozni, hogy a „kóserolási folyamat” végbemenjen.

Ennek még nem látjuk a végét és következményeit, de

veszélyes, amikor a Jobbik múltjával és jelenével szemben elnézőek – a baloldali párttagok egyszercsak összeállnak és egy szavazólapon lesz a DK, Jobbik, MSZP – és a társadalom tagjaiban ezzel az antiszemitizmust legitimálják.

Az pedig döbbenetes számomra, hogy ugyan az EMIH így közvetve hozzájárult ezeknek a médiumoknak a fennmaradásához, mégis sokan vádaskodnak. Negyedszer hozakodnak elő azzal, hogy a 168 óra be fog zárni, mintha egyesek kifejezetten ezt kívánnák.

A Neokohnnal kapcsolatban pedig az EMIH-nek az volt a célja, hogy egy olyan új hang jelenjen meg a hazai zsidó médiában, ami egy konzervatív, Izrael-barát médiumként megmutatja, hogy a nemzetközi világ hogyan változik, és ennek milyen hatása van a világra, Magyarországra és a magyar zsidóságra. Fontos, hogy az embereknek rálátása legyen a nemzetközi helyzetekre, különösen zsidó perspektívában.

Ehhez pedig fontos, hogy a média színvonala ne romoljon. Az ugyanis személyes tapasztalatom, hogy az utóbbi időben sokan inkorrektül járnak el például egy-egy interjú esetében is. Többször rögzítettek egy beszélgetést a feltett kérdésekre adott válaszokkal, végül mégis egyetlen mondatot ágyaztak be az adott agenda alapján megírt riport soraiba.

Az interjú teljes szövegében a következő kérdésekre is választ kaphat az olvasó:

  • Miért nem nyilvános a szerződés tartalma?
  • Az EMIH társadalmi beágyazottsága alapján mennyire legitim és indokolt a kiemelt státusz?
  • A legmagasabb kategória emlegetése azt jelenti, hogy az állam mostantól megmondja, melyik az egyház lesz az első az egyenlők között?
  • Mit ígért az EMIH ezért a „szimbolikus elismerésért” cserében a jövőre nézve?
  • Miért az állam pénzén akarja akarja az EMIH azon zsidó emlékhelyek megőrzését és felújítását, amelyekhez ma már nem tartozik gyülekezet?

https://zsido.com/koves-slomo-a-kormannyal-kotott-megallapodas-az-egesz-magyar-zsidosagnak-szol/