Négy év telt el a nagy európai migráns- és menekültválság kitörése óta, és bár a téma lekerült a címlapokról, érdemes egy pillantást vetnünk a főbb érintett országokra — írja a Privatbankar.hu elemzésében.
A francia elnök a napokban kifejtette azon szándékát, hogy a párizsi parlament vitassa meg a bevándorlás kényes kérdését, visszatérve kedvenc témájához: a haladó erők és a nacionalisták ellentétéhez. Macron azzal indokolja elhatározását, hogy végre szembe kell nézni a helyzettel, mert a jelenség nagy tömegeket sodort a szélsőjobb felé az eltelt időszakban. Bár az EU-ban napjainkban ötödére esett vissza a menekültek és migránsok száma 2015-höz képest, ám Franciaországban ugyanebben az időszakban kétszer annyian kértek menedéket.
Zsidó szervezetek azonban már kongatják a vészharangot és szerintük Európában az antiszemitizmus új formáját képviselik a beáramló muszlim tömegek hátán újonnan létrejövő iszlamista pártok.
A legnagyobb sikert eddig a hollandiai Denk nevezetű alakulat tudta felmutatni, amely 2017-ben bekerült a parlamentbe is. A Denk programjának az alapeleme, hogy nem fogadja el a holland kultúrát dominánsnak az országban.
Svédországban most vasárnap alakul meg az Árnyalat Párt (Partiet Nyans) a muszlim érdekek védelmére, amely az iszlamofóbiát bűncselekménynek nyilváníttatná és a svéd alkotmányban kisebbségi státuszt követel a muszlimok számára. Ez már az ország második iszlamista pártja lesz, hiszen az elsőt, a Jasin pártot éppen a napokban jegyezték be a svéd hatóságok. A pártokat kiváló időzítéssel alapítják, hiszen jelenleg a lakosság 8 százaléka muszlim, de az előrejelzések szerint húsz éven belül kisebbségbe fognak kerülni azok, akik nem bevándorló szülők gyermekei. Azt, hogy ez várhatóan milyen politikai földrengést fog előidézni az egykori vikingek földjén, jól mutatja, hogy a svéd muszlimok 52 százaléka szerint a saría (iszlám) törvénykezés felette áll a svéd törvényeknek.
A teljes cikk itt olvasható.
