Izraeli választások 2.0

Az áprilisi sikertelen kormányalakítás után, az ország újkori történetében először, néhány hónapon belül Izrael népe ismét választás elé kerül. Nagy Gabriella jegyzete.

Az előző alkalommal a Benjamin Netanjahu (Likud) és korábbi vezérkari főnöke, Beni Gánc (Kék-Fehér) közötti döntetlen eredmény ellenére Reuven Rivlin államfő a miniszterelnököt kérte fel a koalíció alakítására, mivel a jobboldali blokk rendelkezett a kabinet alakításhoz szükséges minimális 61 mandátummal.

Avigdor Liberman szekuláris-cionista jobboldali pártja, a Jiszráel Beitenu nevében nem volt hajlandó belépni egy a korábbihoz hasonló ultraortodoxokat is magába foglaló koalícióba, mondván, azért lépett ki a választások előtt a kormányból, hogy ne keljen újra belépnie ugyanazon folyóba.

A szeptembere kiírt második fordulóra, a két nagy tömb a Likud és a Kék-Fehér koncentrációja mellett folytatódott a körülöttük keringő kis pártok életben maradásért való küzdelme. A jobboldali blokkban, az áprilisban a Rafi Peretz vezette Zsidó Otthonnal közös listán induló Otzma Jehudit kivált és egyedül vágott neki a második körnek. Az esélytelenül induló már korábban is sok vitát kavart kahanista Otzma az Ajelet Saked vezette új jobboldali nemzeti-vallásos szövetség, a Jamina elleni és a miniszterelnöknek is ellentmondó kampánynak köszönhetően végül az utolsó pollok szerint felkerült a főtáblára, a minimális 4 mandátummal.

A baloldalon a végnapjait élő Munkapárt (Avoda) hiába egyesült az Orly-Levi Abekaszisz vezette Geserrel, nem tudva átlépni saját árnyékát a kiesés szélére sodródott. A legendás Avoda Amir Peretz vezetésével a teljes összeomlás felé tart, szavazói nagyrészt átpártoltak a Gánc vezette Kék-Fehérekhez vagy a Nitzan Horowitz, Ehud Barak és a Munkapártból kivált Sztav Saffirral az élén induló Demokratikus Táborhoz.

A hétvégén nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatások akár a választások utáni exit pollok azonban nem jelzik a végleges eredményeket.

A végső mandátumok számát befolyásolni fogja, hogy milyen magas lesz a választási arány és ezen belül is, hányan mennek el szavazni az arabok választók és a sokkal apolitikusabb tel-aviviak.

Áprilisban a nagy reményekkel induló Ajelet Saked és Naftali Bennett vezette Új Jobb végül az erős Likud nyomás miatt nem jutott a Kneszetbe, pedig 8 mandátum körüli eredményt jósoltak az előrejelzések. Miután Netanjahu menesztette Benettel együtt az ideiglenes kabinetből, megújult erővel a vaslady Saked egyesítette a nemzeti-vallásos Zsidó Otthont valamint a Naftali Bennettel alapított saját pártját, és Jamina néven közös listán indulnak. Az eleinte akár 12 mandátumra is esélyes párt, a miniszterelnök annektálási bejelentései következtében sokat vesztett népszerűségéből.

Utolsó nap Miri Regev (Likud) videóüzenetben arra kérte Ajelet Saked szavazóit, vegyék figyelembe, hogy a Jamina három mandátummal kevesebbel is bejut, és biztos, hogy a következő Netanjahu-koalíció partnere lesz. Ehhez azonban le kell mondania három székről, mert különben Gánc fog nyerni. Az ilyen felhívásoknak köszönhetően könnyen meglehet, hogy a legtöbb mandátumra törekedő Likud tovább fogja apasztani Saked mandátumait.

Végezetül a választások előtti utolsó napon a pártok fáradhatatlanul, nagy erőkkel próbálták támadni riválisaikat és egyúttal meggyőzni szavazóikat az országot fenyegető súlyos következményekre való figyelmeztetésekkel.

Hétfőn reggel Benjamin Netanjahu tovább tetézve korábbi ígéreteit a katonai rádióban bejelentette, hogy annektálni fogja Kirjat Arbát és Hebron zsidó közösségeit, de természetesen csak akkor, ha újraválasztják.

Netanjahu Hebron „zsidó részeit” is annektálná

„Senkit sem fogunk elűzni, nem fogom elismerni a palesztinok visszatérési jogát, és Jeruzsálem egységes marad” – ígérte az izraeli miniszterelnök.

A Háárec nap folyamán közölt riportja azt állította, hogy a miniszterelnök múlt héten az utolsó pillanatban lefújta a nagyszabású katonai akcióra vonatkozó terveket a Gázai övezetben Avichai Mendelblit főügyész jogi véleménye miatt, aki jelezte, hogy minden olyan nagy katonai művelethez, ami valószínűleg háborúba sodorja az országot, a biztonsági kabinet jóváhagyására van szükség.

Jiszrael Kac külügyminiszter tagadta a riport valóságtartalmát.

A szituáció állítólag olyan komoly volt, hogy Meir Ben-Shabbat nemzetbiztonsági tanácsadó múlt héten találkozott a Központi Választási Bizottság vezetőjével, hogy felkészítse a kedden esedékes választások elhalasztásának lehetőségére a hadművelet miatt.

Beni Gánc a riportra reagálva azt mondta, nem tisztességes a választókat háborúval ijesztgetni, ha eddig ilyesmi nem is volt napirendi ponton és minden alapot nélkülöző ígéretekkel hitegetni az izraelieket.

A Kék-Fehér stratégiája szerint, a párt utolsó nap egyrészt a Munkapárt támogatóit próbálta elcsábítani további mandátumok reményében, valamint annak megakadályozására, hogy a választások után Amir Peretz belépjen egy Likud-haredi koalícióba. Másrészt Gánc a tel-avivi szavazókat is nagy erőkkel próbálja mozgósítani, ugyanis áprilisban a liberális oldal legalább három mandátumtól esett el, mert a helyiek egyszerűen nem mentek el szavazni.

A keddi választás eredményeit illetően annyit lehet biztosan tudni, hogy minden és annak az ellenkezője is megtörténhet. Az előrejelzések és az áprilisi döntetlen eredémények alapján három forgatókönyv szerint zárulhatnak a szavazások.

Amennyiben az előrejelzések ellenére a hajrában a miniszterelnöknek sikerül minden jobboldali szavazót a Likud javára meggyőzni és meg fogja nyerni a második fordulót, következésképpen legalább 61 mandátummal koalíciót tud alakítani Avigdor Liberman nélkül.

Vagy ismét egyenlő lesz az állás, de a jobboldalon nem lesz meg a koalícióalakításához elegendő mandátum. Reuven Rivlin annak ellenére, hogy a jobboldali blokk nagyobb, mint a baloldali nem valószínű, hogy belép ugyanabba a folyóba és ezért Beni Gáncot fogja felkérni lehetőleg egységkormány alakítására.

Avigdor Liberman lehet a királycsináló, aki hétfőn utoljára azt nyilatkozta, egyelőre nem jelöl meg senkit miniszterelnöknek, de reméli hogy Gánc és Netanjahunak között fog eldőlni a küzdelem az egységkormány javára.

Vagy ismét patthelyzet fog kialakulni, ebben az esetben Benjamin Netanjahu a Kneszet másodszori feloszlatását firtató riporter kérdésére a hétvégén azzal tért ki a válaszadás elől, hogy: reméljük erre nem fog sor kerülni.

Holnap választ Izrael

A voksolás előtt nyilvánosságra hozható utolsó, pénteki közvélemény-kutatási adatok szerint fej fej mellett halad a Likud és a Kék-fehér centrista párt.