A brit kormány máris közölte, hogy fellebbezést nyújt be a skót bíróság végzése ellen.
Miközben a legfrissebb hitelminősítői helyzetértékelések szerint jelentős és végleges veszteséget okozna a brit gazdaságban egy megegyezés nélküli Brexit, jogi téren tovább zajlanak a viták a szigetországban. Szerdán a polgári peres ügyekben illetékes legfőbb skóciai bíróság is törvénysértőnek minősítette végzésében a brit parlamenti ülésszak lezárását.
Emlékezetes, hogy öt nappal ezelőtt a londoni legfelsőbb bíróság még azt mondta ki, hogy nem ütközik törvényhozási jogszabályba a parlamenti ülésszak felfüggesztése és új törvényhozási évad elkezdése.
A per előzményei
Boris Johnson miniszterelnök nemrégiben bejelentette, hogy kormánya ebben a hónapban lezárja a parlament jelenlegi ülésszakát, és október közepén, alig két héttel a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) jelenlegi határideje előtt új programot hirdet.
Johnsont az ellenzék részéről és saját pártján belül is sokan azzal vádolták, hogy lépésével az október 31-i Brexit-határnapig hátralévő parlamenti ülésnapok számát akarta korlátozni, igyekezve elejét venni, hogy a megállapodás nélküli Brexit ellenzői megakadályozhassák a rendezetlen kilépést az EU-ból.
A kormányfő azonban rendre cáfolta ezeket a vádakat, mondván: a lépésnek nincs köze a Brexithez, a cél egy teljesen új kormányprogram meghirdetése — olyan központi célkitűzésekkel, mint az állami egészségügyi szolgálat és az infrastruktúra fejlesztése.
Egyszer fent, egyszer lent
A parlamenti ülésszak lezárását követően a skóciai bíróságra a londoni alsóház 70 jórészt szintén Brexit-ellenes tagja — köztük a Skóciában kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) több képviselője — nyújtott be keresetet. A Court of Session első fokon eljáró tanácsa a minap elutasította a parlamenti ülésszak berekesztése elleni jogi kifogást, törvényesnek minősítve Johnson eljárását. Ugyanennek a bíróságnak a fellebbviteli fóruma ugyanakkor ezt a döntést megváltoztatta szerdai végzésében.
Az Edinburghban ülésező Court of Session háromtagú fellebbviteli fórumának határozata szerint ugyanis a brit miniszterelnök valóban azzal a céllal kezdeményezte az uralkodónál a londoni alsóház ülésszakának berekesztését, hogy
akadályozza a brit parlament tevékenységét, így a kezdeményezés jogsértő volt és a parlamenti ülés berekesztéséről hozott döntés érvénytelen.
A londoni alsóház ülésszaka kedd hajnalban ért véget, és az új évad október 14-én, alig két héttel a brit EU-tagság megszűnésének jelenleg érvényes határideje előtt kezdődik, amikor II. Erzsébet királynő kihirdeti Johnson kormányának új törvényalkotási programját.
London is rágódik a gondon
Mint említettük, a londoni felsőbíróság a múlt pénteken szintén tárgyalt egy keresetet, amely szerint törvénysértő a brit parlament ülésszakának berekesztése. Ez a bírói fórum azonban azt állapította meg, hogy Johnson a törvényeknek megfelelően járt el, amikor kezdeményezte az uralkodónál a parlamenti ülésszak lezárását.
A felsőbíróság ugyanakkor lehetővé tette, hogy keresetet benyújtó Gina Miller (ismert Brexit-ellenes civil aktivista) a végzés ellen fellebbezést nyújtson be a brit Legfelsőbb Bírósághoz, amit a nő jogi képviselői azonnal meg is tettek.
A Legfelsőbb Bíróság várhatóan szeptember 17-én, jövő héten kedden tárgyalja az ügyet.
Hogyan tovább?
A Downing Street a skóciai bíróság határozata után bejelentette, hogy a brit legfelsőbb bírósághoz fellebbezést nyújt be. A legfőbb brit fellebbviteli testület várhatóan a kormány fellebbezését is jövő kedden tárgyalja.
Kérdéses viszont, hogy a további bírósági határozatoknak milyen gyakorlati hatásuk lehet. A londoni parlament ugyanis a jövő héttől egyébként sem ülésezne, tekintettel arra, hogy megkezdődik a parlamenti pártok éves kongresszusainak sorozata, és ilyenkor hagyományszerűen nincs ülésezés az alsóházban.
Az EU „megfelelően felkészült”
A londoni parlamentben még az ülésszak lezárása előtt sikerült elfogadtatni azt az ellenzéki kezdeményezést, amely megtiltja, hogy a kormány megállapodás nélkül léptesse ki az Egyesült Királyságot az EU-ból október 31-én.
A hétfőn hatályossá vált jogszabály lényege az, hogy ha október 19-éig a parlament nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Boris Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.
Johnson az elmúlt napokban azonban többször is határozottan leszögezte, hogy semmilyen körülmények között nem hajlandó kezdeményezni az Európai Uniónál a kilépés elhalasztását, és az Egyesült Királyság október 31-én mindenképpen kilép az EU-ból — akár lesz addig új Brexit-megállapodás, akár nem.
Ursula von der Leyen kedden a Brexit ügyében azt mondta Brüsszelben:
a labda az Egyesült Királyság térfelén van a szigetország európai uniós kiválását illetően.
Emellett az Európai Bizottság megválasztott elnöke figyelmeztetett arra is, hogy amennyiben ismételten elhalasztják a brit távozás október 31-re tervezett időpontját, akkor Londonnak — mint minden más tagállamnak– is delegálnia kell egy tagot a novemberben hivatalba lépő Európai Bizottságba.
A volt német védelmi miniszter kijelentette, hogy az EU megfelelően felkészült a rendezetlen kiválás esetére is, de szerinte ez „rendkívül káros” lenne mindkét fél számára.
