Johnson csapdában: a végén mégis elmarad a Brexit?

Miközben a többség nélkül maradt kormányfő a lemondás gondolatát megfontolni sem hajlandó, az alsóház után a Lordok Háza is elvetette a rendezetlen Brexitet, az ellenzék pedig továbbra is igyekszik elkaszálni az előrehozott választások lehetőségét.

Előremenekült a brit kormányfő, aki a rendezetlen Brexitet tiltó törvény alsóházi elfogadása után előrehozott választásokat kezdeményezett.

Noha a brit ellenzék kulcsfigurái már előre jelezték, hogy vétójogukkal élnek majd az ügyről szóló hétfői szavazáson, Boris Johnson állandó optimizmusának ad hangot az európai uniós kiválást illetően, és az évek óta fennálló patthelyzet ellenére pénteken ismét magabiztos helyzetértékelést adott a médiának.

Igaz, ez még azelőtt volt, hogy az alsóház után a brit parlament felső kamarája, a Lordok Háza is jóváhagyta annak a törvénynek az életbe léptetését, amely elvben lehetetlenné teszi, hogy az Egyesült Királyság október végén megállapodás nélkül lépjen ki az Európai Unióból.

Johnson nem mond le

„Brüsszelbe fogok menni, megállapodást kötök és biztosítom, hogy október 31-én kilépjünk. Ezt kell tennünk!” – hangoztatta skóciai látogatásán elhangzott újságírói kérdésre, a Sky News televíziónak adott nyilatkozatában.

Arra a kérdésre, hogy kész lenne-e lemondani, amennyiben nem tudja teljesíteni az ígéretét, Johnson azt mondta, ezt az elképzelést „fontolóra venni sem hajlandó”.

A konzervatív párti miniszterelnök szerdán a londoni parlament alsóházában jelentette ki, hogy kormányának eltökélt szándéka új megállapodás elérése az október 17-i EU-csúcson, és utána az ország kiléptetése az EU-ból az október 31-i határnapon.

A konzervatívok egy része is kihátrált

A kormányfő azonban nem sokkal később, szerda este komoly vereséget szenvedett azzal, hogy az alsóház 327-299 arányban — csaknem kéttucatnyi konzervatív képviselő támogatásával — megszavazta azt a javaslatot, amely elvben megakadályozza, hogy az ország október végén megállapodás nélkül lépjen ki az EU-ból.

Ennek értelmében, ha október 19-ig a parlament nem járul hozzá semmilyen Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál az október 31-én esedékes kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig, és ezt el is kell fogadnia.

Johnson többször is határozottan leszögezte, hogy erre nem hajlandó, ezért kezdeményezte a rendezetlen Brexitet tiltó törvény elfogadása után az előrehozott választást, amit október 15-én szeretne megtartani — hogy a két nappal később kezdődő brüsszeli uniós csúcson friss mandátummal léphessen fel. Ha pedig ennek ellenére sem sikerül megállapodnia az EU-val, akkor egyezség nélkül léptesse ki országát az unióból.

A hatályos törvények szerint viszont előrehozott választásokat a 650 fős alsóház tagjai kétharmadának támogatásával lehet kiírni. Így a kisebbségbe került konzervatív vezető az ellenzék támogatása nélkül nem képes kiírni az előrehozott választást.

Az ellenzék továbbra sem enged

Az ellenzék következetesen kitart amellett, hogy nem hajlandó elfogadni az előrehozott választások kiírását mindaddig, míg a szerintük „súlyos károkat okozó” megállapodás nélküli Brexit lehetőségét ki nem lehet zárni.

Ian Blackford, a Skót Nemzeti Párt (SNP) londoni parlamenti vezetője közölte, hogy nemmel fognak szavazni. Az Euronews értesülései szerint pedig a Munkáspárt szóvivője elárulta: Jeremy Corbyn, a szervezet vezetője több ellenzéki pártelnökkel is egy „pozitív hangvételű konferenciahívás” keretein belül egyeztetett.

A Plaid Cymru nevű walesi párt bejelentése alapján szintén nem valószínű egy október 31. előtti előrehozott választás, mert az ellenzéki pártok vagy leszavazzák Johnson erre vonatkozó indítványát a hétfői szavazáson, vagy tartózkodni fognak.

Miként hathat a Brexit Izraelre és a Közel-Keletre?

Corbyn esetleges győzelme egy Hamász-barát, iráni rezsimet támogató álláspont felé terelheti Nagy-Britanniát – állítja az ismert brit elemző.

Írország is a „B” opcióra készül

Mindezzel közel egyidejűleg Leo Varadkar ír miniszterelnök Dublinban bejelentette, hogy országa egy megállapodás nélküli Brexit esetére határ-ellenőrzéseket tervez az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország határának közelében — olvasható a BBC írásában.

Az ír kormányfő csütörtök esti beszédében hangsúlyozta, hogy az áruk és az élőállatok vizsgálatát — amennyire lehetséges– a kikötőkben, repülőtereken és a vállalatoknál végeznék el, „egyes ellenőrzéseket azonban a határ közelében kell majd lefolytatni” — fűzte hozzá.

Mint mondta, a részleteket jelenleg az Európai Bizottsággal közösen dolgozzák ki, és ugyan „nyitott az alternatívákra”, szerinte azoknak életszerűnek, megvalósíthatónak, és jogilag kötelezőnek kell lenniük.

„A mai napig nem kaptunk ilyen javaslatokat” — tette hozzá.

Legális a parlament felfüggesztése

Boris Johnson miniszterelnök nemrégiben bejelentette, hogy kormánya ebben a hónapban — várhatóan a jövő héttől — lezárja a parlament jelenlegi ülésszakát, és október közepén, alig két héttel a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) jelenlegi határideje előtt új programot hirdet.

Johnsont az ellenzék részéről és a kormányzó Konzervatív Párton belül is sokan azzal vádolták, hogy e lépéssel az október 31-i Brexit-határnapig hátralévő parlamenti ülésnapok számát akarja korlátozni, igyekezve elejét venni, hogy a megállapodás nélküli Brexit ellenzői megakadályozhassák a rendezetlen kilépést az Európai Unióból.

A kormányfő azonban rendre cáfolja ezeket a vádakat, mondván: a lépésnek nincs köze a Brexithez, a cél egy teljesen új kormányprogram meghirdetése, olyan központi célkitűzésekkel, mint az állami egészségügyi szolgálat (NHS) és az infrastruktúra fejlesztése.

A parlamenti ülésszak felfüggesztése ellen jogi eljárás is indult, amelyet Gina Miller, a londoni City egyik befektetési társaságának vezetője indított a londoni felsőbíróságon. A kereset megfogalmazása szerint a kormányfő törvénysértő módon hatalmi visszaélést követett el a parlamenti ülésszak felfüggesztésével.

A londoni felsőbíróság azonban pénteki határozatában megállapította, hogy Johnson a hatályos parlamenti törvényeknek megfelelően járt el, amikor kezdeményezte az uralkodónál a parlamenti ülésszak felfüggesztését és új törvényhozási évad elkezdését.

A felsőbíróság ugyanakkor lehetővé tette a végzés elleni fellebbezés lehetőségét a brit Legfelsőbb Bírósághoz. Gina Miller a pénteki végzés után, a felsőbíróság épülete előtt bejelentette, hogy jogi képviselői ezt azonnal meg is tették. A Legfelsőbb Bíróság várhatóan szeptember 17-én tárgyalja az ügyet. (MTI)

Boris Johnson elvesztette egyfős parlamenti többségét

A brit miniszterelnök szerint elképzelhetetlen a brit EU-tagság október 31-én esedékes megszűnésének további halasztása.