Külföldi diplomaták értesülései szerint hét év után Magyarország lenne az első európai állam, amelyik újranyitná nagykövetségét Szíriában.
Brüsszeli és bejrúti diplomaták értesülései szerint Budapesten hónapok óta dolgoznak azon a javaslaton, aminek értelmében hazánk chargé d’affaires-t (diplomáciai ügynök ügyvivőt) helyezne vissza Szíriába – írja a Financial Times. A lépést valószínűleg az Európai Unió több tagja is rossz szemmel nézné — tekintettel a damaszkuszi rezsimmel szemben fenntartott hűvös kapcsolatokra.
Miközben néhány európai főváros fenntartott némi diplomáciai kapcsolatot a közel-keleti ország képviselőivel az elmúlt hét év során, Magyarország lenne az első EU-tagállam, amelyik bezárt szíriai nagykövetségének újranyitását kezdeményezné.
Több EU-tagállam teljes elzárkózást tanúsít Bassár el-Aszad autoriter rezsimjével szemben, és ezért nem hajlandó küldötteket delegálni Szíriába. Egy Bejrútban dolgozó európai diplomata Magyarország lépését „nagyon zavarónak” nevezte.
„Végül is az egyes országoknak kell dönteniük a képviseletükről” — hangsúlyozta egy olyan EU-tagország tisztségviselője, amelyet a keményvonalas távolságtartás jellemez. „De nem gondoljuk, hogy a mostani körülmények megfelelőek lennének ehhez.”
Magyarország külügyminisztériuma és a kormány szóvivője mindeddig nem szólaltak meg az ügyben, és nem adtak válaszokat a Brüsszel által feltett kérdésekre sem.
A lap által egyébként szélsőjobboldalinak nevezett Orbán Viktor a múltban több alkalommal is a kereszténység védelmezőjeként utalt magára, és a szíriai keresztény közösség vezetőjével is találkozott — emlékeztet a Financial Times.
Európai diplomaták szerint Magyarország ugyan továbbra is kitart amellett, hogy damaszkuszi jelenlétének megerősítése segélyezési céljait szolgálja, valójában csak kis mértékben járul hozzá a sok milliárd dolláros humanitárius segélyekhez Szíriában, és főként a keresztény közösség felé nyújt támogatásokat.
Egy európai diplomata megjegyzése szerint „Budapesten nemzeti sportot űznek abból, hogy Brüsszelt bosszantsák”.
Emile Hokayem, az International Institute for Strategic Studies (IISS) nevű intézet vezető kutatója egy „ideológián alapuló mutatványnak” nevezte Magyarország lehetséges lépését. Ugyanis szerinte az „tovább bomlasztaná az EU-s konszenzust, főleg azért, mert [Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság] nem tekint elsődleges ügyként [Szíriára] többé.”
Damaszkuszba többnyire „csendes” utakon keresztül érkeznek európai diplomaták, de kevesen rendelkeznek hivatalos diplomáciai képviselettel Szíriában, és a rezsim magas rangú vezetőivel sem működnek együtt.
A Cseh Köztársaság az EU-s országok közül egyetlenként tartotta meg nagykövetségét Damaszkuszban a polgárháború alatt. Romániának a libanoni fővárosban, Bejrútban van egy szíriai nagykövete, Bulgária pedig chargé d’affaires-t tart fent, aki a nagykövet feladatait tölti be. Bahreinhez és az Egyesült Arab Emírségekhez hasonlóan több Öböl-állam újra megnyitotta nagykövetségét Szíriában.
Noha Magyarország képviselői részéről még nem erősítették meg a terveket, az elmúlt hónapokban több jel is arra utalt, hogy Budapest közeledni próbál Damaszkusz felé. Budai János, magyar Szíria-koordinátor tavaly a szír fővárosba látogatott, és felszólalt egy think-tank által rendezett eseményen is, ami „Az EU szerepének kutatása Szíria jövőjében” címet viselte.
Damaszkusz több európai szélsőjobboldali csoport kegyeit is kereste, és a Jobbik is kampányolt a Szíriával fenntartott kapcsolatok helyreállításáért.
Az Orbán-kormány 2012-ben tessékelte ki a szíriai diplomatákat a Budakeszi úti követségről, „miután az Aszad-rendszert eddig Magyarországon képviselő szíriai diplomatákat a magyar kormány többé nem tekinti legitim diplomáciai képviselőknek.” A külügyi szóvivő akkor kijelentette: „a Szíriai Forradalmi és Ellenzéki Erők Nemzeti Koalícióját ismerte el a szíriai nép egyetlen törvényes képviselőjének.”
Szíria véres polgárháborúja 2011-ben vette kezdetét, miután a kormány brutális beavatkozását követően békés tüntetők fegyveres felkelésbe kezdtek. Kezdetektől sok európai ország a kiállt a tüntetők mellett, és az Aszad-rezsim megbuktatását szorgalmazták. Később pénzügyi szankciókat is kivetettek kormányzati egységekre és személyekre is.
Orosz és iráni szövetségeseinek segítségével azonban az Aszad-rezsim képes volt megőrizni hatalmát az ország felett. Közel 500 ezer embert gyilkoltak meg, és 11 milliónál is többen kényszerültek elmenekülni Szíria határain belül, illetve azokon túlra — ami a második világháború óta a legnagyobb tömegvándorlást jelenti.
