Netanjahu: „Nem vagyunk idegenek, örökre Hebronban maradunk”

Miniszterelnökként Netanjahu 1998 óta első ízben kereste fel a júdeai várost.

„Nem vagyunk idegenek, örökre Hebronban maradunk”

— jelentette ki Benjámin Netanjahu miniszterelnök szerdán az 1929-es vérengzések kilencvenedik évfordulójára rendezett megemlékezésen Hebronban, a Pátriárkák sírja melletti téren.

„Hebron nem lesz zsidótlanítva. Nem akarunk senkitől sem megszabadulni, de tőlünk sem fog senki megszabadulni”

— szögezte le az izraeli kormányfő a zsidók elleni arab pogrom áldozatainak emlékére tartott állami rendezvényen. Miniszterelnökként Netanjahu 1998 óta első ízben tett látogatást a júdeai városban.

„Azért jöttünk Hebronba, hogy megosszuk az emlékeinket, de ugyanakkor kifejezzük győzelmünket is”

— kezdte beszédét a miniszterelnök a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet szerint.

„A 90 évvel ezelőtti tömegmészárlás vérszomjas végrehajtói biztosak voltak abban, hogy egyszer és mindenkorra elűztek minket, de súlyosan tévedtek. Felépítettük a szomszédos Kirjat Arbát, és visszajöttünk Hebronba”.

— fogalmazott Netanjahu.

„Visszatértünk nemzeti gyökereinkhez”

— tette hozzá szigorú biztonsági felügyelet melletti látogatásán, de a telepesek kérése ellenére sem jelentett be újabb építkezéseket, zsidó térfoglalást, vagy az izraeli törvénykezés kiterjesztését a városra.

A megemlékezés idején palesztinok tüntetésen tiltakoztak az izraeli miniszterelnöki látogatás ellen, melyen Netanjahu képmását égették.

Hebronban van az Ocma Jehudit radikális jobboldali párt székhelye, amely a bejutási küszöb eléréséért, a Knesszetbe jutásért küzd a kevesebb mint két hét múlva esedékes választásokon.

Netanjahu ajánlata ellenére is indul a választásokon a radikális jobboldal

A miniszterelnök aggódik, hogy „kárba mehetnek” azok a jobboldali voksok, amiket az Ocma Jehuditra adnának le a szavazók szeptember 17-én.

1929-ben a város arab lakói véres pogrom során megöltek hatvanhét helyi zsidót, ezt követően pedig a brit hatóságok kitelepítették az ott élő többi zsidó lakost is. A hetvenes évek eleje óta néhány száz zsidó telepes költözött a több mint kétszázezres arab városba, és azóta ott élnek jelentős katonai erők felügyelete mellett.

90 éve mészárolták le a hebroni zsidókat

Az 1929. Áv hó 17-én kezdődő, egy hétig tartó véres pogrom során arab terroristák és a felhergelt helyi csőcselék lemészárolta Hebron kicsiny zsidó közösségének jórészét, hosszú évekre „zsidótlanítva” a térséget.

Hebront 1967-ben szabadította fel Izrael a jordán megszállás alól, és jelenleg a Pátriárkák sírjának egyik fele zsidó, másik fele pedig muzulmán imahelyként szolgál.

A Pátriárkák barlangja, héber nevén a Machpela, vagyis dupla barlang a zsidó, a keresztény és a muszlim vallás egyik legszentebb helye. A Biblia szerint Ábrahám megvásárolta, és oda temette feleségét, Sárát, majd később oda temették el Izsákot és Jákobot is feleségeikkel, Leával és Rebekával együtt. A sírhelyek fölé valószínűleg Heródes hatalmas síremlék-szentélyt emelt, amit később keresztény templommá, majd mecsetté változtattak és csak muszlimok léphettek be.