Irán akár két napon belül képes lesz 20 százalékosra dúsított uránt előállítani — közölte kedden az iráni Atomenergia-ügynökség (AEOI) szóvivője, Behrúz Kamalvandi.
„Ha Irán úgy dönt, egy-két napon belül 20 százalékosra dúsított fűtőanyaga lehet” — idézte a FARS hírügynökség a szóvivőt.
A 20 százalékosra dúsított uránt fontos köztes lépésnek tekintik a 90 százalékos tisztaságú, atombomba előállítására alkalmas hasadóanyag felé.
Haszan Róháni iráni elnök kedden a parlamentben közölte: Irán csütörtökön jelenti be az atomalkuban vállalt kötelezettségei harmadik csökkentését, ha addigra az Európai Unióval folytatott tárgyalások nem vezetnek eredményre. Az iráni elnök hivatalos honlapja szerint az államfő hozzátette, hogy Teherán mindenképpen folytatja a tárgyalásokat, amelyek legfontosabb témája jelenleg az iráni szénhidrogének szállítása.
„Ha más országok meg tudják venni az olajunkat készpénzért, vagy hitelben, ez egyszerűsíti a helyzetet, és intézkedni tudunk az atomalku teljesítése érdekében” — mondta Róháni.
Irán devizabevételének 80 százaléka a nyersolaj és a kőolajszármazékok exportjából ered.
Az iráni elnök egyben kizárta az Egyesült Államokkal folytatandó kétoldalú tárgyalásokat.
Az augusztus végi biarritzi G7-csúcstalálkozón Emmanuel Macron francia és Donald Trump amerikai elnök felvetette az amerikai és iráni elnök közötti találkozó lehetőségét.
Róháni azonban kedden a parlamentben leszögezte, hogy nem született semmilyen döntés az Egyesült Államokkal folytatandó kétoldalú tárgyalásokról. Hozzátette, ha Washington eltörli az újból elrendelt szankciókat, visszatérhetnek a korábbi 5+1 (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország) formátumú tárgyalásokhoz.
Teherán és az atomalkut aláíró három európai ország — Franciaország, Nagy-Britannia és Németország — a szerződés megmentésén dolgozik, amelyben Teherán vállalta, hogy az ellene elrendelt büntetőintézkedések feloldásáért cserébe korlátozza atomprogramját.
A The Wall Street Journal című amerikai lap augusztus 30-án közölte, hogy
uniós diplomaták támogatják Emmanuel Macron azon javaslatát, hogy engedélyezzék Iránnak bizonyos mennyiségű kőolaj eladását egy sor fontos kötelezettségvállalás betartása fejében. A lap értesülései szerint napi mintegy 700 ezer hordó nyersolaj eladásának engedélyezéséről, valamint mintegy 15 milliárd dolláros hitel nyújtásáról folyik a vita.
Ennek fejében várhatóan az összes kötelezettségvállalása betartását, sőt újabb kötelezettségek vállalását követelik majd Irántól.
Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter megerősítette, hogy folynak Iránnal a teheráni kőolajbevételek által garantált hitelről a tárgyalások.
Az az elgondolás, hogy az olajbevételek garantálta hitelcsomag fejében Irán térjen vissza az atomalkuhoz, szavatolják az Arab(Perzsa)-öböl biztonságát és kezdjenek tárgyalásokat a térség biztonságáról és a 2025 utáni atomprogramról — mondta Le Drian újságíróknak.
Hétfőn iráni tárgyalóküldöttség utazott Franciaországba.
2019. május 8-án — egy évvel azután, hogy Donald Trump felmondta az Irán és a hat nagyhatalom között megkötött atomalkut, és újból elrendelte az Irán elleni szankciókat — Róháni bejelentette, hogy Irán felmondja a kötelezettségvállalásai egy részét, és 60 napos határidőt szabott meg a többi részes országnak, hogy visszatérjen azok teljesítéséhez. Június 7-én Teherán a második szakaszban bejelentette, hogy az engedélyezett 3,67 százalékos szint felettire dúsít uránt, és újabb 60 nap múlva újabb kötelezettség-felmondást helyezett kilátásba, ha a többi aláíró ország a maga részéről nem tartja be a 2015-ben Bécsben aláírt megállapodást.