Irán üdvözli az orosz koncepciót – jelentette ki Mohamad Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter az orosz hivatali partnerével, Szergej Lavrovval közösen megtartott hétfői moszkvai sajtótájékoztatóján.
Mohamad Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter szerint Teherán álláspontja nagyon közel áll Moszkváéhoz ebben a kérdésben. Mint mondta, Irán kész meg nem támadási szerződést kötni a Perzsa-öböl régiójának országaival, valamint támogatja hajózás szabadságot és az energiabiztonságot. Hangot adott meggyőződésének, hogy növelni fogja a feszültséget, ha Washington csapatokat vezényel a térségbe.
Zaríf úgy vélekedett, hogy az orosz-iráni kapcsolatok szintje évtizedek óta nem tapasztalt magasságokba emelkedett.
Méltatta a 2015-ben megkötött iráni atomalku megőrzéséért tett orosz és kínai erőfeszítéseket, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy Teherán még többet fel fog adni az abban vállalt kötelezettségeiből, ha az európai országok nem védik meg az iszlám köztársaság gazdaságát az amerikai szankciók hatásától.
Lavrov közölte, hogy a külügyminiszteri tanácskozással párhuzamosan a két ország energiaügyi tárcavezetői is tárgyalóasztalhoz ültek hétfőn Moszkvában. Az orosz diplomácia vezetője azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy regionális partnereivel összefogva azt igyekszik
„kiprovokálni”, hogy Irán szegje meg az atomsorompó-egyezményt és hogy rúgja fel az együttműködést a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel.
Lavrov megértéséről biztosította Iránt azzal kapcsolatban, hogy részlegesen felfüggesztette az atomalkuban foglalt kötelezettségeinek végrehajtását. Mint mondta, ez annak az egyenes következménye, hogy Washington egyoldalúan felmondta az ENSZ Biztonsági Tanácsa által is jóváhagyott egyezményt. Kifejezte reményét, hogy eredménnyel fognak járni Emmanuel Macron francia elnöknek az atomalku megmentésére tett erőfeszítései.
Az orosz miniszter egyébként azt hangoztatta, hogy az iráni rakétaprogram teljességgel összhangban áll a nemzetközi normákkal.
A július végén ismertetett orosz koncepció értelmében a Perzsa-öbölben kialakult helyzetet kizárólag egy valóban inkluzív regionális biztonsági rendszer kiépítésével lehet megtoldani, a fokozatosság, a sokoldalúság és a nemzetközi jog, mindenekelőtt az ENSZ Alapokmányának és a BT határozatainak tiszteletben tartása mellett.
Az elgondolás a régió szélsőséges és terrorista elemei elleni harc mellett kiterjed a helyi konfliktusok és vitás kérdések rendezésére is.
Moszkva kezdeményezésének értelmében a térségben békefenntartó műveleteket csakis a BT határozatai alapján, vagy agresszió áldozatává vált állam kérése alapján lehetne végrehajtani. Az egységes biztonsági rendszer egyebek között feltételezi a rászoruló országok és népek humanitárius segélyezését is.
Katonai téren Oroszország az átláthatóság erősítését javasolja, amit szerinte egyebek mellett szubregionális védelmi miniszteri tanácskozások megtartásával, „forró drótok” kiépítésével, a hadgyakorlatok és a katonai repülések előzetes bejelentésével, megfigyelők és a fegyvervásárlásra vonatkozó információk cseréjével, valamint a Perzsa-öböl régióján kívüli országok állandó katonai jelenlétének betiltásával lehet elérni.
Moszkva szerint a fokozatosság jegyében az egységes biztonsági rendszer kialakításához elsőként a legélesebb problémák megoldása révén kellene nekifogni.
Ezek közé sorolta a nemzetközi terrorizmus elleni harcot, az iraki, a jemeni és a szíriai válság rendezését, valamint az iráni atomprogramról megkötött nemzetközi alku összes megállapodásának megvalósítását.
Az orosz külügyminisztérium javasolta, hogy az érintett felek kezdjenek konzultációkat a perzsa-öbölbeli biztonságról és együttműködésről megtartandó nemzetközi konferencia kezdeményező csoportjának létrehozásáról.
A koncepció távlati feladatként egy regionális biztonsági és együttműködési szervezet létrehozását nevezte meg. Ennek munkájában a Perzsa-öböl térségének országai mellet – társult tagként vagy megfigyelői státusban – Oroszország, Kína, az Egyesült Államok, az uniós országok, India és más érdekelt felek is részt vehetnének.