Felvilágosult cégek, hamis igazságok

Ma mindenki be akarja bizonyítani, hogy helyesen gondolkozik. A cégek, a közösségi média felhasználói, a politikusok, a sztárok. A probléma csak az, hogy senki nem tudja mit is jelent pontosan a jelen uralkodó értékrendje. 

Az Egyesült Államokban elérkezett az „erkölcsös” cégek kora. Minden egyes vásárlás ideologizálva van. A fogyasztót megnyugtatják, hogy vásárlásával pandákat ment és a klímaváltozás ellen harcol. Az üzletek ezzel egy létező igényt szolgálnak ki. Ez pedig az az igény, hogy mindenki állandóan bizonyítsa, hogy elfogadó, hogy helyesen gondolkozik, stb.

Az internet ráadásul megadja a lehetőséget arra, hogy az emberek bármikor a legszélesebb nyilvánosság elé vigyék az igazságukat. Pedig egy klímaváltozás-poszt nem állítja meg hirtelen a tengerszint növekedését, és a szivárványszínű profilkép sem változtat az évezredek óta követett értékrendeken. S ez a magatartás az üzletet is megfertőzte.

A cégek és a „woke” reklámok

A nagy cégek igyekeznek olyan reklámokat gyártani, amivel ők is jelezhetik, hogy a fiktív „jó oldalon” állnak. Ezért adott ki a Gillette „mérgező férfiasság” (toxic masculinity) reklámot, annak ellenére, hogy saját vásárlóközönségét gúnyolta ki a videóval. Ezért tette a Nike az amerikai himnusz alatt térdelő Colin Kaepernicket a reklámarcává, s ezért gyárt minden cég szivárványszínű termékeket.

Eleget tesznek annak a vásárlói igénynek, hogy az emberek jelezni akarják, hogy ők „igaz emberek.” Tehát – teljesen logikusan – üzleti céllal kötik össze a „társadalmi felelősségvállalást”. Mindennek persze az a következménye, hogy a cégek meg akarnak felelni a tömeg örökké változó elvárásainak. A tömeg pedig megérezte hatalmát.

Azonban a reklámok sokszor elbuknak mert egyáltalán nem egyértelmű, hogy pontosan mi alapján lesz ma valami „elfogadható.”

Az egyik probléma az, hogy homályos erkölcsi kategóriákat vezettek be a progresszívek a politikába. Aki pedig nem ért egyet a progresszív baloldali gondolkodással, az átkerül a „rossz” oldalra. A baj csak az, hogy progresszív értékrend igazából nem létezik. Egy nagy halmaz az egész, az abortusztól a klímaváltozáson át az LMBT+ ügyekig. Ráadásul legtöbbször inkább valamivel szemben ismerhető fel a progresszív ideológia.

Ha tehát valaki meg akarja állapítani, mit jelent ma a progresszió, akkor így lehetne megfogalmazni: minden, ami szembemegy a zsidó-keresztény értékrenddel.

Ugyanakkor sok cég szembesült azzal, hogy hiába a „felvilágosult” reklám, nevetség tárgyává váltak. Így járt a Pepsi is, amely a Trump elleni tüntetések hevében előállt egy tüntetős reklámmal, ahol a modell főszereplő egy Pepsit ad a tüntetést védő rendőrnek. A Pepsi végül kénytelen volt bocsánatot kérni, amiért megsértette a „rendőri brutalitás” áldozatait azzal, hogy a rendőr pozitív szerepet kapott, és a tüntetéseket úgy állította be, mint egy partit.

A Pepsi visszavont reklámjának egyik jelenete. Fotó: Youtube.

A cégek és a politika

A közösségi hálók egyik hatása, hogy a cégek akár néhány napon belül reagálni tudnak egy-egy felháborodásra. Ha kell, szinte azonnal visszavonnak egy hisztériát kiváltó reklámot. Ma már a tömegek számon kérik a cégek vezetőinek a politikáját is.

Mivel az Egyesült Államokban a politikát is cégek pénzelik, elindult azoknak az üzletembereknek a kipellengérezése, akik például a progresszív oldal fő gonoszát, Donald Trumpot támogatják. Az El Paso-i lövöldözést követően a média nagy része Trumpot nevezte meg felelősként. Többen azt állították, hogy Trump „fehér nacionalizmusa” radikalizálta a mexikói származású bevándorlókat gyűlölő lövöldözőt, sőt sokan egyenesen a Fox News jobboldali televíziós csatornát kiáltották ki bűnösnek a tömeggyilkosságért.

A lövöldözést követően Joaquin Castro, Texas egyik demokrata kongresszusi képviselője a Twitteren megosztotta saját körzetéből azoknak az üzletembereknek a nevét és cégét, akik a Trump-kampánynak adakoztak. Szerinte ugyanis ezek az emberek egy „gyűlöletkampányt” finanszíroznak.

Később kiderült, hogy akiket meg akart szégyeníteni, azok közül hat üzletember az ő kampányához is hozzájárult. Castro szerint, akik ellenzik a lépést, azok csak el akarják terelni a figyelmet a rasszizmusról.

Az MSNBC tévécsatorna sztár műsorvezetője, Joe Scarborough rátett egy lapáttal Castro bejegyzésére. A riporter reggeli műsorában kijelentette, hogy minden egyes milliomos és cégvezető, aki valaha pénzt adott, vagy aki a jövőben pénzt akar adni a Trump kampánynak, az közvetett módon felelős a tömeggyilkosságban.

Majd hozzátette, hogy Trump „fehér felsőbbrendűséget hirdető, rasszista elnök.” A kifakadását széles körben megosztották és hasonló jellegű üzenetekkel árasztották el az internetet.

A Trump-donorok elleni hisztéria első áldozata egy Stephen Ross nevű üzletember, akiről miután kiderült, hogy gyűjtést rendez Trump 2020-as kampányának, megrohanták az internetes igazságosztók. Az üzletember az Equinox és SoulCycle fitnesztermek résztulajdonosa, amelyek a lehető legprogresszívebb marketingstratégiát használják, és elsősorban a sztárok és a magas jövedelmű rétegek privilégiumának számítanak.

Ennek ellenére a sztárok vezetésével elindult a „töröld el a tagságodat” mozgalom, mindössze azért, mert az egyik legnagyobb részvényes Trumpot támogatta. A cégekre tehát hatalmas nyomás kezd nehezedni, hogy ne támogassanak republikánus politikusokat.

Ügyek és bojkottok

De elég egy nem megfelelő vélemény, és elindulnak a bojkott-kiáltások. Legutóbb a progresszív Bill Maher került bajba, miután kritizálta a BDS-mozgalmat: Rashida Tlaib azonnal bojkottra szólított fel a komikus ellen.

De a Fox News – az egyetlen jobbra húzó csatorna – műsorvezetői ellen is rendszeresen folytatnak bojkott-kampányokat. Hiszen ha a szponzorok valóban kiállnának a műsorok mögül, akkor előbb utóbb le kellene venniük a csatornát a képernyőről.

Az abortusz is olyan téma, amely kapcsán bajba kerülhet, aki nem trendi véleményt nyilvánít. Ben Shapiro konzervatív kommentátor több szponzorát is elveszítette miután felszólalt a Washingtonban minden évben megrendezett „Felvonulás az életért” rendezvényen. Georgia állam ellen pedig komoly hollywoodi bojkott folyik, miután az állam szigorította az abortusz törvényeit.

Microsoft elleni kampány: Mi még támogatjuk a klímatagadókat, és te? Fotó: Wikimedia commons.

A nyomás olyan nagy lett, hogy a cégek hivatalos platformjukká tették a társadalmi ügyek támogatását. A Business Roundtable (Üzleti Kerekasztal), az Egyesült Államok 181 legnagyobb és legbefolyásosabb vezérigazgatóinak (CEO) szervezete, egy héttel ezelőtt bejelentette, hogy a cégek mostantól nem csak a részvényesek érdekeit fogják szolgálni, hanem hangsúlyt fognak fektetni a társadalmi szerepvállalásra is.

A nyilatkozatot olyan cégek vezérigazgatói írták alá, mint az Amazon, az Apple, az American Airlines, a Caterpillar, az IBM és a Walmart. A lépés válasz arra az évek óta növekvő nyomásra, hogy a cégek növeljék társadalmi szerepvállalásukat. Ezt sokan már most „woke capitalism”-nek nevezik, amit magyarul „felvilágosodott kapitalizmusra” lehetne fordítani.

A lépést az üzleti világban is kritizálják, sokak szerint kártékony, mások szerint szimplán képmutató nyilatkozat született.

Minden üzlet első számú célja a profit, és ez teljesen rendben is van. De ha a Nike-t valóban érdekelné a társadalom, akkor nem bangladesi rabszolgamunkásokkal varratná meg azokat a cipőket, amikkel a társadalmi egyenlőséget akarja hirdetni. A cégek egyszerre akarnak a történelem vélt jó oldalára kerülni és mindeközben növelni a profitjukat — ez azonban nem biztos, hogy sikerül: a Gillette 8 milliárd dollárt veszített a férfiasságot mérgezőként beállító kampányával.

De az idők változhatnak: az érintett cégek egy nap arra ébredhetnek, hogy a változó kultúra pont a tegnap még trendi reklám miatt hirdet ellenük hadjáratot.

Egyetemi kultúrharc: a középszer lázadása

Az amerikai egyetemi kampuszokon a ’60-as évek óta nem látott folyamatok indultak útnak — véli a New York Times publicistája.