„A tűzzel játszanak” – így figyelmeztetett az Alternatíva Németországért (AfD) német politikai párt tagjainak magatartására egy egykori koncentrációs tábor idegenvezetője.
Az aggodalom sajnos nem alaptalan a közelmúlt eseményei alapján — emlékeztet a The Times of Israel. Tavaly nyáron például Sachsenhausenben, az egykori koncentrációs táborban (Berlin mellett) tört ki botrány azt követően, hogy a szélsőjobboldali párt egy csoportjának néhány tagja provokálni kezdte idegenvezetőjüket.
Az AfD politikusai a második világháború végén történt bombázásokat emlegetve kérdezősködtek — azt sugallva, mintha a szövetségesek tettei azonos súllyal bírtak volna a náci rémtettekkel.
„A megrémült kollégánk beszámolója szerint a retorikailag nagyon is felkészült személyek megjegyzései a gázkamrák és tömeggyilkosságok létezésének megkérdőjelezéséig fajultak” — mesélte Axel Drecoll, az emlékhely igazgatója, akinek elmondása szerint a történteket követően megszakították a körbevezetést, és az AfD csoportvezetőjét bocsánatkérésre szólították fel — bár erre máig nem került sor.
Ebben a hónapban pedig Brandenburg tartományában a politikai párt egyik 69 éves tagja ellen emeltek vádat faji gyűlöletre való uszítás miatt.
Többen attól tartanak, hogy Brandenburg mellett a szomszédos Alsó-Szászországban is az erősen muszlim- és bevándorlásellenes AfD képviselői kerülhetnek székbe a szeptember 1-jei választások során — ahogy Türingiában is jó eséllyel indulnak a helyi választásokon októberben.
Kihívások az emlékhelyeken
A helyzetet elemezve Axel Drecoll arra is felhívta a figyelmet: a sachsenhauseni emlékhelyekhez hasonló intézményeknek fel kell készülniük azokra az időkre is, amikor a Holokauszt túlélői nem tudnak többé személyesen bizonyságot tenni a történelemről. Ugyanakkor szerinte az emlékek teljes digitalizálása nem veheti át a terepet.
„Mi is egy temető vagyunk. Méltó megemlékezésre van szükség, és nem csak pusztán érzelmekre – a könnyek nem tanítanak”
— hangsúlyozta Drecoll a helyszínen, ahol 1936 és 1945 között közel 200 ezer embert tartottak fogva a nácik, akiknek kezei között legkevesebb 40 ezer ember veszítette életét.
Az emlékhelyre évente közel 700 ezer látogató érkezik — duplája annak, ami egy évtizede volt jellemző. Drecoll elmondása szerint a többség magatartását teljes mértékben a tisztelet jellemzi.
Botrányt botrányra halmozva
Az AfD politikusai ugyanakkor egyre többször keltenek botrányt a náci rezsimmel kapcsolatos megnyilvánulásaikkal és kijelentéseikkel.
Alexander Gauland, a párt egyik vezetője például a Harmadik Birodalom 12 éves uralmát „egy folt madárkakinak” minősítette az amúgy dicsőséges német múltban.
Bjoern Hoecke pedig — akit a szervezet legszélsőségesebbjei között tartanak számon — a berlini holokauszt emlékművet kritizálva azt „a szégyen emlékművének” nevezte.
Az egykori buchenwaldi koncentrációs tábor megemlékezéseiről kitiltották az AfD politikusait korábbi provokációik miatt — mindaddig, míg nem szakítanak hitelesen „történelmi revizionista álláspontjukkal”.
„Ami igazán és tényleg aggaszt, az a verbális tabuk döntögetése. Nem felejthetjük el, hogy a szavak valóságot teremtenek, és a nyelvhasználat képes kitágítani a lehetőségek birodalmát — ezt már megtanultuk a náci éra idején ” — mondta a Drecoll az izraeli lapnak adott interjúban.
Szavaira adott válaszul Andreas Kalbitz, az AfD brandenburgi vezető jelöltje azonban „indokolatlannak” nevezte a férfi aggodalmait. Riporterek kérdésére pedig azt felelte, pártjának nem áll szándékában „bármilyen emlékhelyet bezáratni vagy a náci bűncselekmények emlékezetét valamelyest perifériára szorítani”.
„Úgy gondolom, hogy az ilyen jellegű AfD körüli hisztéria meg fog szűnni, különösen az állami választásokat követően” — jelentette ki a 46 éves német politikus.
