Hongkong: Terrorizmus vagy színes forradalom?

A kínai kormány szerdán ismét a „terrorizmus” szót használta a Hongkongban zajló tüntetések során történt erőszakos cselekmények kapcsán, és a tettesek mielőbbi felelősségre vonását szorgalmazta, miközben a kínai sajtóban a „színes forradalom” kifejezéssel írták le a tiltakozáshullámot.

Hszü Lu-jing, a kínai kormány hongkongi és makaói ügyekért felelős irodájának szóvivője úgy fogalmazott: a hongkongi repülőtéren kedden „lázadók” zaklattak és bántalmaztak egy utast és egy újságírót, akik mindketten Kína szárazföldi részéről érkeztek. Hozzátette:

„elítéljük az ehhez hasonló, a terrorizmushoz közelítő cselekményeket, és támogatjuk a hongkongi rendőrséget a tettesek mielőbbi felelősségre vonásában”.

Hszü nyilatkozatában arra utalt, hogy a hongkongi nemzetközi repülőtéren ötödik napja zajló tüntetésen, kedden tiltakozók egy csoportja elfogott és bántalmazott egy általuk kínai ügynöknek vélt férfit, valamint a Kínai Kommunista Párt szócsövének tartott Global Times című lap egyik újságíróját.

Az esetet követően a Peking által szigorú ellenőrzés alatt tartott kínai interneten özönleni kezdtek a hongkongi demonstrálókat „lázadóknak” és „terroristáknak” bélyegző bejegyzések. A hónapok óta tartó tüntetéshullámmal szemben kritikus vélemények pedig továbbra is tartják pozíciójukat a kínai Twitterként emlegetett Weibo mikroblog népszerű témái között.

A Global Times szerdán A színes forradalom célja, hogy tönkretegye Hongkong jövőjét címmel jelentetett meg vezércikket, melyben a szerző azt írta:

a tüntetéseket ugyan a kiadatási törvény módosítását célzó tervezet váltotta ki, azonban mára „a város jogállamiságának könyörtelen lerombolásáról” szólnak.

Érvelése szerint a jelenleg Hongkongban zajló megmozdulások a színes forradalom jegyeit hordozzák, hiszen a szélsőséges tüntetők a város megbénítására, valamint a kormányzat és a rendőrség fennhatóságának aláásására törekszenek, miközben követeléseiket már nem a jogrendszer által biztosított keretek között juttatják kifejezésre.

Annyi a hongkongi kiadatási törvénynek — vagy mégsem?

Carrie Lam kormányzó „halottnak nyilvánította” a törvénytervezetet, de a hetek óta tüntető tömegek elégedetlenek azzal, ahogy a hongkongi vezető kezelte a krízist. 

A szerző azonban rámutatott:

míg a színes forradalmak célja világszerte a rendszerváltás volt, Hongkongban a kormányzat megdöntése értelmetlen, mivel Hongkong nem egy ország,

mindenkori kormányzatának a kínai központi kormányzat felhatalmazására van szüksége. Úgy fogalmazott: az elmúlt húsz évben színes forradalmon átesett országoknak a hosszan tartó zűrzavar és a gazdasági hanyatlás következményeivel kellett megbirkózniuk, miközben a forradalmakat szító Egyesült Államok és a Nyugat lerázta magáról a felelősséget. A szerző, az eddigi kínai álláspontnak megfelelően továbbá Hongkong gazdasági hanyatlásával riogatott a tüntetések folytatódásának esetére, és a nyugati hatalmak befolyási törekvéseiről értekezett, amelyek célja véleménye szerint a kínai politikai rendszer aláásása.

Peking kommunikációja ugyan egyre szigorúbb hangnemet üt meg a hétről hétre hevesebbé váló demonstrációk kapcsán, de egyelőre hivatalos forrásból nem erősítették meg azokat az értesüléseket, miszerint a kínai hadsereg bevonását terveznék a rend helyreállítására.

Donald Trump amerikai elnök kedden Twitter-üzenetben közölte: az amerikai hírszerzés arról tájékoztatta, hogy a kínai kormány csapatokat küld a hongkongi határhoz.