Az emberi jogi szervezet egyik vezetője nem volt hajlandó választ adni a Kan izraeli televíziócsatorna azon kérdésére, támogatja-e Izrael zsidó államként történő önmeghatározását.
Kenneth Roth, a Human Rights Watch (HRW) emberi jogi szervezet ügyvezető igazgatója kitért a válaszadás elől, mikor az izraeli médiaorgánum nekiszegezte a kérdést.
“Soha, senki nem kérdőjelezte meg Izrael létezéshez való jogát. Úgy értem, minden államnak van joga létezni, de minden államnak kötelessége is egyben, hogy a nemzetközi emberi jogi elvek mentén járjon el”
— mondta Roth.
“Zsidó államként?”
— kérdezett rá a riporter.
“Demokráciaként” — tért ki a válasz elől Roth.
A riporter nem engedte el könnyen a témát, rákérdezve, hogy ez azt jelenti-e: „Nem zsidó államként?”
“Nos, úgy értem, Izrael úgy határozza meg magát, ahogy akarja… úgy értem, számos kormány határozza meg magát nacionalista kifejezésekkel, de ez nem mentség…”
— folytatta zavartan a HRW vezetője.
“Miért esik ennyire nehezére Izrael zsidó államként való meghatározása?” — erősködött tovább a riporter.
“Nos, azért, mert sok palesztin él Izraelben akik szintén állampolgárok, és teljes jogokat érdemelnek” — magyarázkodott Roth, azt sugallva, hogy az arab állampolgárok léte semmissé teszi a zsidó önmeghatározási jogot.
“Nálam a hangsúly azon van, Izrael tiszteletben tartja-e az emberi jogi értékeket vagy sem” — tette hozzá a vezető, de ezúttal sem sikerült elterelnie a témát.
“Egyiptom hívhatja magát arab államnak?” — kérdezett vissza az izraeli riporter.
“Ha ez azt jelenti, hogy azok az emberek akik nem arabok, másodrendű állampolgárok, és nem kapják meg a megfelelő tiszteletet, akkor…”
— magyarázkodott Roth.
“Ez a benyomása az Izraelben élő arabokról, hogy másodrendű állampolgárok?”
— szakította félbe a riporter.
“Nos, Egyiptom esetében például, tudja, az a kérdés, hogy a kopt keresztények ugyanazokat a jogokat élvezik, mint az arab muszlimok? Vagy ha Irakot nézzük, a szunniták és számos kisebbség ugyanazokkal a jogokkal élnek, mint a síita többség? Iránban a baha’i vallásúakat megilletik ugyanazok a jogok, mint a többséget?”
— válaszolta Roth, demostrálva, hogy nem hajlandó Izraellel kapcsolatban tiszta vizet önteni a pohárba.
“Az egész világon mindenhol vannak kisebbségek, és számomra a demokrácia lényege, és egy jogtisztelő állam lényege az, hogy biztosítsa mindenki számára jogaik tiszteletét” — vélekedett.
Elég beszédes.
Human Rights Watch (HRW) zsidógyűlölő
Ha jóhiszemű vagyok, akkor is csak azt mondhatom, hogy segget csináltak a szájukból.
Jogos a kritika, az etnikailag homogén állam ideája ellentétes a demokratikus jogállamisággal. Vagy minden állampolgár ugyanazokkal a jogokkal rendelkezik vagy nem beszélhetünk egyenlőségről.
Ez azért egy ennél összetettebb kérdés. Ha Magyarországon a Jobbik azt mondja: Magyarország a magyaroké, akkor az szélsőségesség. Ha Izraelben azt mondja a Bibi, hogy Izrael a zsidóké, akkor azt ne kérdőjelezze meg senki, holott ez ellen Izraelben is tüntettek zsidók, drúzok és arabok. Azért, mert úgy vélték, ezzel a nem zsidó, vagy nem csak és kizárólag zsidó identitású állampolgárokat másodrendű állampolgárrá fokozták le. Ahogy egyébként ezt a drúz származású nagykövet a reptéren már meg is tapasztalta.
Az HRW alkalmazott nem Izrael létét kérdőjelezte meg, hanem csak ezt a politikát. Amit egyébként sok zsidó is Izraelben és külföldön szintén megkérdőjelezett.
Magam egyébként úgy tartom, hogy Izraelnek joga van zsidó államként hivatkoznia magára (tehát nem értek egyet a HRW alkamazottjával, csak árnyaltan szeretném megközelíteni a kérdést), amint Magyarországon is az alapvető, meghatározó kultúra és identitás mégiscsak a magyar (habár ezt a magyar nem etnikai, születési alapon határozza meg). Másfelől, ahogy Magyarországon, úgy Izraelben is megengedett kell hogy legyen a kettős identitás – azzal együtt, hogy az egyiknek elsődlegesnek kell lennie. A kettős identitású emberek nem szenvedhetnek semmiféle hátrányt. Azok viszont, akik szabad elhatározásukból választanak maguknak más identitás (tehát nem kettős identitásúak, vagy az egyik identitásuk erősebb az államalkotó identitásnál), viselniük kell annak következményeit (kérdés például, hogy állami hivatalokat viselhetnek-e, hiszen ezekben a pozíciókban elvárás a nemzet iránti lojalitás).
Nekem jó példa a kettős identitásra a zsidó sportolókat tömörítő cionista közösség vezetőjének véleménye, aki amellett, hogy „harcos” zsidó, így nyilatkozott: „Egy sportoló, aki Magyarországon zsidóként sportol és Magyarországot képviseli, de nem csupán ezen az eseményen, hanem minden más nemzetközi sporteseményen is, akár a magyar válogatottban, az a magyar válogatottért, és Magyarországért küzd. Ha győz, a magyar himnusz hangzik fel és mindannyian büszkék leszünk, ha nyer.” Nekem ennél nem kell jobb magyar ember. Ahogy a drúz származású nagykövetnél sem jobb zsidó. Ezek az emberek nem szenvedhetnek semmiféle hátrányt. Az olyan állam, amely őket támadja, zaklatja, saját magának árt. Ebben az olvasatban, ha ezt akarta mondani, egyet értek a HRW emberével.