A bibliai tíz törzs eltűnéséről sokféle teória létezik, az azonban még nem merült fel, hogy a közép-amerikai Puerto Rico szigetére is eljutottak volna a 2700 éve hazájukból kiűzött héberek. Eddig.
Egy új izraeli technológiának köszönhetően ugyanis többet fogunk megtudni azokról a Puerto Rico-ban talált ősi műtárgyakról, melyekről a közelmúlt óta azt tartják, hogy az ókori Izraelből kerültek a közép-amerikai szigetországba, számol be az Israel21c hírportál.
A leleteket a haifai Zinman Régészeti Intézetben vizsgálják, mely kifejezetten arra specializálódott, hogy kiderítse egyes régészeti tárgyak eredetét, keletkezési helyét és idejét.
Az intézet igazgatója, Iris Groman-Yaroslasvsky elmondta, hogy a tárgyak keletkezési idejét a 16. századra teszik.
„Mindez azért rendkívül érdekes, mert hasonló módon kifaragott tárgyakat Amerika ezen részén soha nem találtak korábban. A mikroszkópos vizsgálatok a keletkezési időt minden kétséget kizáróan kb. 600 évvel ezelőttre becsülik.”
— nyilatkozta Groman-Yaroslavsky.
A leletek, melyeket eddig „Agüeybaná könyvtára” néven ismertünk története egészen rendkívüli. A körülbelül 800 figura a 19. században került egy José María Nazario nevő Puerto Rico-i szerzetes birtokába. A szerzetes elmondása szerint egy idős asszony invitálta őt hegyek között lévő otthonába, ahol elmesélte neki, hogy
évszázadok óta a családja birtokában van egy térkép, ami egy héber kincshez vezet.
Nazario követve az utasításokat meg is találta a sok száz figurát, köztük olyanokat, melyek emberalakokat ábrázolnak, sokukon különös feliratok voltak.
Ilyen típusú faragványokat korábban nem találtak errefelé illetve furcsa volt az is, hogy az azték és maja kultúrákban nem volt ismert hasonló ábrázolás. Sokan egyszerűen Nazario hamisítványának tartották és az évek során nem született meggyőző teória keletkezésükre.
A kétezres évek elején, a Puerto Rico-i egyetem Kolumbusz előtti kultúrákkal foglalkozó professzora, Reniel Rodríguez Ramos kezdett el a faragványokkal behatóbban foglalkozni, akit legelsősorban az érdekelt, hogy a tárgyak vajon igaziak e.
Így jutott el a haifai Zinman Régészeti Intézetbe, ahol bebizonyosodott, hogy bizony a figurák sokszáz évesek. A tárgyak anyagának összetételéből illetve a vésetek formájából a kutatók arra következtetnek, hogy a figurákat vallási rituálékhoz használták alkotóik.
A szinte olvashatatlanul lekopott vésetek ahhoz a
korai héber rovásíráshoz hasonlóak, melyek az időszámítás előtti 8. században voltak használatosan az ókori Izraelben, amikor még mind a 12 törzs megvolt.
