Sok évre visszanyúló hagyomány, hogy a Bálványosi Szabadegyetem zárónapján Orbán Viktor összefoglalja politikai-kormányzati koncepcióját. Ezek a beszédek az utóbbi években a világsajtó érdeklődését is felkeltették. 2014-ben az illiberális államról osztotta meg gondolatait, tavaly pedig külpolitikai mérleget vont (szó esett az ukrán jogállamiságról és Oroszország szerepéről is) — írja a Mandiner.
A miniszterelnök pénteken politikai visszatekintéssel kezdte előadását, végigvezette a Fidesz megalakulásától egészen a jelen helyzetig azokat a politikai küzdelmeket és célokat, amikben részt vállalt.
„Mi volt a feladatunk? Kivívni az ország függetlenségét és szabadságát, erre mentek rá a diákéveink, és aztán a 89 és 91 közti két évünk” – kezdte. Úgy folytatta, hogy meg kellett teremteni a demokratikus jogi és politikai intézményrendszert; ezt Orbán „első rendszerváltásnak, liberális rendszerváltásnak” nevezte.
Szót ejtett az SZDSZ-ről is, kiemelve, hogy a liberálisok nem kapták meg a kormányzás és cselekvés lehetőségét 1990-ben. Hozzátette:
„Adjunk hálát a jóistennek, hogy nekünk nem az SZDSZ drámája jutott.”
A jelenhez érve leszögezte:
„A nemzeti rendszer nemzetközi elfogadottságának folyamatos megkérdőjelezésével is meg kellett küzdenünk. A mi nemzedékünk történelmi lehetőséget kapott a magyar nemzet megerősítésére. Az önrendelkezésünket visszaszereztük, az IMF hazament, határainkat sikeresen védtük meg a migrációval szemben”
– összegzett Orbán.
A jelen politikai klímáját elemezve arról beszélt, hogy az EP-ben sikerült elgáncsolni Soros embereit, és véget kell vetni annak, hogy az Európai Bizottság politikai támadásokat intézzen a tagállamok ellen. A csúcsjelölti rendszerre is kitért, szerinte itt csak visszatértek az eredeti célokhoz, hogy a legnagyobb frakcióval rendelkező párt elnöke legyen az EP elnöke.
Feladatnak nevezte az uniós migrációs politika megváltoztatását, és kijelentette, hogy „munkahelyek és adócsökkentés kell”, illetve nincs szükség a feltétel nélküli alapjövedelemre.
A jövőbe tekintve úgy fogalmazott, hogy Magyarországnak új útvonalat kell terveznie 2020-21-re. Új gazdaságvédelmi akciótervekre is szükség lesz – tette hozzá.
„Lesznek csatáink a jogállamiság kérdésében is”, folytatta, és itt megemlítette Varga Judit minisztert, hozzáfűzve, hogy ehhez „jó idegek kellenek, hogy ne nevessük ki ellenfeleinket”
– fogalmazott a közönség általános derültségére. Emlékeztetett rá, hogy Finnország egy például olyan ország, ahol nincs alkotmánybíróság, külön bizottság látja el e feladatot, az akadémia pedig az oktatási kormányzat irányítása alatt áll.
Orbán az illiberális demokrácia kifejezés démonizálásáról is beszélt, szerinte alaptalan nemzetközi támadások kereszttüzében áll e fogalom, miközben a keresztény szabadság talaján álló berendezkedésről van szó, ami Magyarországon is létrejött. Először a Gyalog galoppot idézte (ahol senki sem mer kimondani egy közismert szót), majd Nagy Lászlót, aki szerint Magyarország ne legyen a Nyugat feneke, de a Kelet homloka sem.
Ki az illiberális? – tette fel a kérdést ezt követően. Aki védi nemzeti kultúráját, és elutasítja a nemzetközi birodalomépítést – szögezte le a miniszterelnök.
A Magyarországot ért támadásokat is érintette beszéde végén, amik egyrészt a migrációs krízisben testesülnek meg, másrészt az Unión belüli támadásokban. „Epeömlésszerű gyűlöletbeszédet zúdítanak ránk” – summázta Orbán.
Beszédét azzal zárta, hogy a liberális világkép elleni keresztény küzdelem a jövő fő feladata.
