A határidő végéig még van ugyan néhány nap, ezért a közös listák még nem véglegesek és mindkét oldalon várható változás, a szeptemberi kormányalakítás azonban újabb kudarcba fulladhat.
Az izraeli jobboldalon elindult jelentős átrendeződés ellenére, a közvélemény kutatások eredményei rendre arra utalnak, hogy ahogyan a helyi média kinevezte, Avigdor Liberman lesz a királycsináló szeptemberben is.
Először az Otzma Jehudit vezetősége jelentette be, hogy kilép a Rafi Peretz féle Zsidó Otthon párttal közösen létrehozott Jobboldali Pártok Szövetségéből, mivel szerintük a bájit vezetősége nem tartotta be választási ígéretét.
Majd Ehud Bárák jelentette be, hogy frissen bejegyzett Demokrata Izrael pártja élén visszatér a politikába azzal a céllal, hogy a szeptemberi választásokra közös blokkban egyesítse a baloldali és centrista pártokat.
Beni Gánc, a Kék-Fehér nevében azonban kizárta a közös listán való indulást más pártokkal.
A Munkapárt (Avoda) frissen megválasztott vezetője, Amir Peretz azonban az áprilisban alulmaradt Orly Levy – Abekaszisszal (Geser) összeállva indul a választásokon.
Ehud Bárák arra figyelmeztetett, hogy az egész baloldalnak össze kell fognia a jelenlegi kormány leváltása érdekében, az Abekaszisz-féle lista azonban a Munkapárt bukását fogja eredményezni, utalva ezzel a politikusnő jobboldali, lzráel Beitenus múltjára.
Itzik Smuli, aki sikertelenül indul a Munkapárt tisztújító választásán, mind a Gesher mind a Bárák féle listát elfogadhatónak tartja, ugyanakkor arra szólította fel pártját, hogy a Merecet is vegye fel a közös listára.
A nagy reményekkel kecsegtető baloldali uniónak a 12-es csatorna múlt heti riportja vetett véget, ugyanis vezető munkapárti és mereces tisztviselőket idézve a riport azt állította, hogy Bárák lánykereskedelemben érintett üzleti partnere, Jeffrey Epstein miatt kialakult botrány jelentősen csökkentette az esélyét annak ,hogy a baloldalon egyesítsék erőiket. A Merec kapcsán pedig a helyi média szóba hozta a arab pártokkal való egyesülés lehetőségét, illetve Bárákot, igaz, egyelőre semmi konkrétum nincs.
A jobboldali blokkot megbillentő Avigdor Liberman különválása után, újabb jelentős változást hozott Ajelet Saked egyre nagyobb méreteket öltő népszerűsége, akiről sokáig még azt sem lehetett tudni, hogy egyáltalán indul-e a következő fordulóban.
Hosszú hallgatás után, Saked végül vasárnap bejelentette, hogy elfogadja a Naftali Bennett által felajánlott, az áprilisi választáson alulmaradt közösen alapított Új Jobb párt vezetői posztját. Bejelentése után, az előző Netanjahu-kormány volt igazságügyminisztere azt is megerősítette, amit már korábban is mondott, amennyiben ő vezetné a szeptemberi választásokon pártja és a Jobboldali Pártok Uniója közös listáját, kiemelkedő eredményt tudnának elérni.
A sajtótájékoztató után közzétett két tévécsatorna közvélemény-kutatásának eredménye is alátámasztja Saked szavait a jobboldalon végbemenő változásokról.
A 12-es csatorna felmérése alapján, amennyiben most lennének a választások, az Ajelet Saked vezette Új Jobb 6, a Rafi Peretz féle Jobboldali Pártok Uniója 5 mandátumot kapna. Amennyiben a két párt együtt indulna 12, ha csatlakozna listához az Otzma Jehudit is, 13 mandátumot kapna.
Amennyiben a két jobboldali párt külön indul, a Likud 30, a Gánc vezette Kék-Fehér 29 mandátumot szerezne, azonban ha Sakedék közös listán indulnának, akkor a Likud 28, Gánc 29 széket kapna a Kneszetben.
Továbbiakban a következő legnagyobb blokk az Egyesült Arab Lista lenne 11 mandátummal és őket követné az Avigdor Liberman vezette Izrael Beitenu, 9 helyet kapva. A haredi blokkban a Sász egy széket veszítve 7 helyet kapna, míg a Jahadut Hatora megtartaná 8 mandátumát.
A baloldalon a Munkapárt és Orly Levy-Abekaszisz együtt 7 mandátumot, míg a sor végén Bárák és a Merec a bejutási küszöb határán 4-4 helyet kapna.
A Kan műsorszóró által közzétett felmérés hasonló képet jelez az Ajelet Saked és a Rafi Peretz vezette jobboldalon és változatlanul a baloldalon azzal a különbséggel, hogy Avigdor Liberman pártja 10 mandátumot szerezne, ugyanannyit, mint az Egyesült Arab lista.
Összességében, a közvélemény-kutatások szerint az Ajelet Saked vezette jobboldal a Likudtól venné el a szavazatokat és nincs hatással sem a haredi pártok sem az Avigdor Liberman vezette Izráel Beitenu mandátumainak számára.
Liberman azontúl, hogy stabilan tartja pozícióját és politikai céljait, kijelentette, hogy amennyiben szeptemberben megismétlődne az áprilisi választásokhoz hasonló kormányalakítási patthelyzet, nem fogja megszavazni a Knesszet feloszlását.
Naftali Bennett hasonlóan nyilatkozott, mondván nem lesz harmadik forduló.
A jobboldal szétszakadása nyomán Ajelet Saked vezetői pozícióját először az ortodox cionista rabbi testület vétózta meg és Rafi Peretz is kijelentette, hogy nem áll szándékában lemondani Saked javára.
A Jobboldali Pártok Uniója egyik magát meg nem nevező belső forrása szerint azonban, Benjamin Netanjahu vasárnap háromszor is figyelmeztette a párt vezetőjét, hogy utasítsa el Saked ajánlatát. Igaz, a miniszterelnök ezt később egy videóüzenetben cáfolta, sejtelmesen megjegyezve, ha szükség lesz a közbeavatkozására, megteszi.
Azt nem lehet tudni pontosan, hogy a miniszterelnök konkrétan milyen közbeavatkozásra gondolt, ugyanis a kormányalakítás a jelenlegi közvélemény kutatási eredmények szerint nem attól függ, hogy Ajelet Saked megszerzi vagy sem a jobboldali szövetség vezetői pozícióját, hiszen így is úgy is a jobboldalnak összesen 56 mandátuma lenne Avigdor Liberman nélkül, ami jóval kevesebb, mint a kormányalakításhoz szükséges 61.
A baloldal összesen 44 mandátuma szintén nem elég semmire sem így a kormányalakítás a pollok szerint csak akkor lenne lehetséges, amennyiben egységkormány jönne létre a Likud, a Kék Fehér párt és a Liberman vezette Izrael Bejtenu között.
